A kormánybarát, jobboldali, konzervatív lap szerint a lakosság nagy része az átlagfogyasztás alatt van.
MTVA/Bizományosi: Faludi Imre
A magyarhírlap.hu szerint a magyar lakosság 70 százaléka érzi úgy, hogy nem emelkedtek jelentősen háztartásának rezsiköltségei, ezen belül 30 százaléknyian semmiféle változást nem tapasztaltak. Eszerint a lakosság döntő többsége továbbra is kedvezményezettje a rezsicsökkentésnek. Mindezt a Real-PR 93. november közepén készült közvélemény-kutatásából szűrték le.
A teljes lakosság 37 százalékának csak kis mértékben emelkedtek a rezsiköltségei az előző hónapban a tavalyi évhez viszonyítva.
További 30 százaléknyian nem tapasztaltak változást az energiaszámlákban, sőt 3 százalék csökkenést érzékelt, így összesen 70 százalék azok aránya, akiknél nem nőtt jelentősen a rezsire fordított kiadás. Egynegyednyien (25 százalék) érzik úgy, hogy nagy mértékben növekedtek az energiaszámláik, 5 százalék pedig nem nyilatkozott a kérdésben.
Az adatok alapján a lakossági vélemény szerint a háztartások háromnegyede továbbra is kedvezményezettje a rezsicsökkentésnek, azaz az intézkedés joggal nevezhető időtállóan sikeresnek.
A pártpreferenciák határozott összefüggést mutatnak a vizsgált kérdéssel.
A fideszesek közel négyötöde (78 százalék) érezte úgy, hogy nem növekedtek tavalyhoz képest a háztartási energia költségei, a baloldali szavazók körében kisebb ezek száma, de még ebben a lakossági csoportban is eléri a kétharmadot. A baloldaliak 66 százaléka nyilatkozott úgy, hogy energiaszámlái nem emelkedtek jelentősen, tehát a kormánykritikus szavazók is nagy arányban jártak jól, s élvezhetik továbbra is a rezsicsökkentés előnyeit.
A kutatás kitért arra is, hogy a lakosság milyen lépéseket tett eddig abból a célból, hogy mérsékelje a háztartási energiára fordított kiadásait. Legtöbben – 83 százaléknyian – úgy döntöttek, hogy az eddigiekhez képest takarékosabban használják a háztartási energiát, például alacsonyabb hőmérsékletre fűtik lakásukat, vagy kevesebb áramot használnak, mint eddig. Minden második háztartásban (51 százalék) kezdtek el alternatív fűtési módot alkalmazni a gáz helyett, például fával való fűtést, vagy a klímát fűtésre is használják.
A lakosság negyede (24 százalék) kezdett a lakását érintő energiahatékonysági fejlesztésbe.
Például napelemet, fűtésre alkalmas klímát, hőszivattyút, kondenzációs gázkazánt szereltek fel, az pedig jelentéktelen arányban, mindössze 3 százalékban fordult elő, hogy kisebb energiafelhasználású lakásba költöztek. Nem menekülnek tehát pánikszerűen az emberek az energiafelhasználás szempontjából korszerűtlennek számító otthonaikból, sokkal inkább jellemző, hogy takarékosabban használják a háztartási energiát, vagy korszerűsítik lakásukat.
A rezsiköltségek mérséklése kapcsán vizsgált négy opciót együttesen nézve tízből kilenc magyar háztartásban (91 százalékban) alkalmaztak valamilyen módszert az energiaszámlák csökkentése céljából, sőt 53 százaléknyian legalább két lehetséges módon is mérséklik költségeiket. Az energiaválság kezelésére tehát a lakosság is elkezdte észszerűsíteni háztartásának fogyasztását. A rezsicsökkentés sikere tehát joggal értelmezhető egy lakossági és kormányzati összefogás eredményeként.
