Anwar Ibrahimot, a reformista ellenzéki koalíció vezetőjét nevezte ki a héten II. Abdullah malajziai király az ázsiai ország miniszterelnökének. A királyi palota bejelentésének megfelelően még csütörtökön be is iktatták tisztségébe. Bár a múlt hét szombati parlamenti választástól azt remélték, véget vet a belpolitikai bizonytalanságnak - az országban 2018 óta három miniszterelnök váltotta egymást -, egyetlen pártnak sem sikerült abszolút többséget szereznie, így koalíciós tárgyalásokra lehet számítani.
Az Ibrahim vezette Pakatan Harapan (PN), a több nemzetiség alkotta Remény Szövetsége és a konzervatív Perikatan Nasional (PN) koalíció 82 és 73 mandátumot szerzett, az abszolút többséghez 112 mandátumra lett volna szükség. A volt miniszterelnök, Iszmail Szabri, a több mint 60 éven keresztül kormányzó Barisan Nasional (BN, Nemzeti Front) nevű koalíció történelmi vereséget szenvedett: alig 30 mandátumot sikerült szereznie.
A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei a Napi.hu hírlevelében.
Ezután megkapja a Napi.hu Hírleveleit reggel és este.
Volt már börtönben is, a vádakat tagadta
A 75 éves Anwar Ibrahim a 2018-as választások alatt börtönbüntetését töltötte, amiért korábban, homoszexuális kapcsolatok vádjával, tíz év szabadságvesztésre ítélték. A vádakat mindvégig tagadta, 2020-ban, szabadulása után pedig a koronavírus-járvány okozta korlátozások és a kormánykoalíció átrendeződése közepette is már a kormányfői pozíció megszerzésére törekedett.
Anwar már a beiktatását követő napokban hozzálátott a kemény munkához, annak érdekében, hogy célzott támogatást tudjon nyújtani a COVID-19 óta egyre lejjebb csúszó szegényebb rétegek számára, kötelezte a kormányhivatalokat a szociális ellátórendszer komplett felülvizsgálatára, írja a Reuters. Bár a lakosság állami támogatást kap az áramra és több alapvető élelmiszerre, így a cukorra és a lisztre is, valamit az üzemanyagra és az étolajra is hozzájárulást biztosít a kormány, az egyre növekvő megélhetési válság, az infláció(az októberi inflációs ráta 4 százalékra mérséklődött a szeptemberi 4,5 százalékhoz képest, összehasonlítástként 2011 és 2022 között ez átlagosan 2 százalék volt ) és a súlyosbodó szegénység továbbra is probléma, megoldása komoly kihívás elé állíthatja az új kormányt.
A politikus úgy véli, a legnagyobb probléma azzal van, hogy a jelenlegi rendszer nem igazságos. Most a gazdagabbak is "profitálnak" azokból a támogatásokból, amik alapvetően a rászorulókat hivatottak segíteni. "A támogatásokat célzottan kell kezelni, különben ezek előnyeit nem csak az alacsony jövedelműek, hanem a gazdagok is élvezik" - fogalmazott Anwar, aki az iparági szereplőknek is támogatást nyújtana, miután az előző kormány által nemrégiben jóváhagyott költségvetésben megvágták a nekik szánt keretet. Elemzői becslések szerint Malajzia idén rekord összegű 77,7 milliárd ringgit (17,4 milliárd dollár) költ majd támogatásokra.
Kemény időszak vár rá
„Anwar érti, átlátja az országában zajló gazdasági folyamatokat, megfontolt politikus. Valószínűleg több szempontból is megvizsgálja majd egy döntés lehetséges hatásait, de a fókusz az újításokon lesz ” – mondta már az Al Jazeerának Geoffrey Williams közgazdász, a Malajziai Tudományos és Technológiai Egyetem főmunkatársa. „Anwar politikája strukturáltabb mint az elődöké, a hosszú távú megoldások híve. Ez pedig összességében jelentősen javítja majd a befektetői hangulatot az országban"- szögezte le Williams.
Mint ismert, 2020-ban 12 évnyi börtönbüntetést kapott Nadzsib Razak egykori maláj miniszterelnök az 1MDB-hez, vagyis ország vagyonalapjához köthető korrupciós ügyben való részvétele miatt, csapást mérve ezzel a piacra. Az ország megítélésre óriásit romlott, a gödörből pedig azóta sem jöttek ki. „A korábbi vezetőkhöz képest Anwar nagyobb eséllyel nyithat a külföldi országok felé, amivel Malajzia ismét kedvező befektetési célponttá válhat, nem is tehet nagyon mást" - teszi hozzá Niaz Asadullah a malajziai Monash Egyetem közgazdásza.
Délkelet-Ázsia negyedik legnagyobb gazdasága lassuló növekedéssel néz szembe, az Európához és Észak-Amerikához viszonyítva szerény infláció és az emelkedő kamatlábak az alacsonyabb és közepes jövedelmű háztartások számára kedvezőtlenek leginkább, a helyi fizetőeszköz, a ringgit negyedszázados mélypontok közelében mozog egy ideje.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD és a Világbank is egyetért abban, hogy Malajziában a közlekedés és az energia túlzottan állami kézben összpontosul.
