Hungary

Adótévhitek tengerében

Számos vad elképzelés terjed arról, hogyan (nem) kell adózni akkor, ha valaki külföldön él vagy dolgozik. Nem biztos, hogy jól járunk, ha egy közepesen jól értesült ismerős mutat utat ebben a témában, ezért annak jártunk utána, hogy mi határozza meg a magánszemélyek külföldi jövedelmének adózását.

Az oldalon elhelyezett tartalom a Crystal Worldwide Zrt. megbízásából készült, a cikket egy független szerkesztőség írta, előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.

Tévhitek, tények és távmunka

A globalizáció hatására sokszor egyre ritkábban egyértelmű, hogy hol kell adózni a külföldi jövedelmek után. A zűrzavart a koronavírus okozta helyzet is fokozza, mert a járvány miatti korlátozások következtében sokan ragadtak más országban, mások pedig épp emiatt változtattak a lakóhelyük vagy a munkavégzésük helyén. Hiszen ki ne szeretne inkább egy nyugis karibi sziget tengerpartján kókusztejet szürcsölve dolgozni a laptopján?

Ám a virtuális térben végzett munka korszakában egyre nehezebb annak megítélése, hogy melyik országnak áll fenn adóztatási joga. A témának számos megközelítése létezik, de az első lépés mindig az adóügyi illetőség tisztázása. Ennek ismeretében lehet majd megállapítani azt is, hogy melyik államnak lesz joga adóztatni a jövedelmet. - mondta dr. Magyar Csaba, a Crystal Worldwide Zrt. vezérigazgatója. Az adóügyi illetőség tulajdonképpen azt határozza meg, hogy melyik állammal állunk a legszorosabb kapcsolatban adózási szempontból.

A legnagyobb tévedések az adóügyi illetőséggel kapcsolatban

 1. Csak az állampolgárság alapján kell adózni

 Ez ebben a formában csak féligazság. Hazánk tényleg minden állampolgárát magyar adóügyi illetőséggel rendelkező személynek tekinti, még azokat is, akik hosszú ideje külföldön élnek.

2. Ha 183 napnál többet tartózkodom külföldön, akkor nem minősülök magyar adózónak

Ez ugyancsak téves kijelentés. Első körben itt is azt kell megnézni, hogy az érintett külföldi állam kötött-e Magyarországgal adóegyezményt.

  • Ha van adóegyezmény, akkor az állandó lakóhelyemet kell figyelembe venni az adóügyi illetőség megállapítás során. Lehet, hogy egy naptári évben 200 napot is külföldön töltök, de ettől még az állandó lakóhelyem Magyarországon van.
  • Ha mindkét államban rendelkezem állandó lakóhellyel, akkor a létérdekem központja számít, vagyis az az ország amellyel a legerősebb a gazdasági, kulturális, szociális kötődésem (pl.: munkahely, hobby, család, gyermekeim iskolája stb.)

Utóbbiból következik:

3. A külföldről kapott, illetve a külföldön szerzett jövedelmek után nem kell itthon adóznom

Ez is egy gyakori tévedés. Ha megállapítható, hogy Magyarországon van az adóügyi illetőségem, akkor korlátlan adófizetési kötelezettségem áll fenn, vagyis főszabály szerint a külföldi jövedelmek után itthon (is) kell adóznom. Ezt úgyis szokták mondani, hogy a „világjövedelem” után kell adózni. Teljesen mindegy, hogy Németországból vagy Grönlandról kapok jövedelmet, itthon is kell adót fizetnem utána. Ez még akkor is így van, ha ott már megadóztatták a jövedelmet. Persze ez csak a főszabály, hiszen az adóegyezmények ezt felülírhatják egyes jövedelem típusoknál. Elképzelhető ugyanis, hogy hazánk mentesíti azt a külföldi jövedelmet, de ezt csak az adóegyezmény rendelkezéseinek és a konkrét jövedelem összevetése után lehet megállapítani.

Az adóügyi illetőséggel kapcsolatos beszélgetésünk az alábbi linken érhető el.

Koronavírus és speciális adórendszerek

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (továbbiakban: OECD) is reagált a vírushelyzetre nemzetközi adózási szempontból. Az OECD Modellegyezményének főszabálya alapján a 183-ot meghaladó tartós külföldi munkavégzés után a fogadó állam jogosult megadóztatni a munkajövedelmet. Az új javaslat azt a helyzetet igyekszik kezelni, amikor a határzárak/karantén miatt egy dolgozó ennél hosszabb ideig külföldi munkavégzésre kényszerül.

Az OECD koncepciója arról szól, hogy ha például egy magyar cégnek dolgozom, de külföldön ragadtam a járvány miatt, amelynek következtében meghaladta a munkavégzés időtartama a 183 napot, akkor emiatt ne kelljen külföldön adóznom a munkajövedelmem után. Ezzel csak az a gond, hogy a szervezet iránymutatása csupán ajánlás, tehát ezt a tagállamoknak nem kötelező követniük. - mondta dr. Magyar Csaba. Értelemszerűen nem tartozik ide az az eset, amikor nem önhibáján kívül, hanem saját vagy a munkáltató akaratából dolgozik külföldön 183 napot meghaladóan a munkavállaló.

Vannak olyan országok az EU-ban, ahol az sem jelent gondot, ha ott ragadunk, mert különbséget tesznek az adózók között aszerint, hogy végleges vagy ideiglenes tartózkodási szándékkal élnek az adott országban. Az utóbbi esetben mentesítik a tőkejövedelmeket (pl.: osztalék) az adózás alól. Ennek a mechanizmusnak az a célja, hogy vagyonos külföldieket csábítsanak az adott országba. Ebbe a körbe tartozik Ciprus, Málta, Olaszország, Portugália és Írország is. A nemzetközi pletykák szerint ezért ment át Olaszországba, a Juventus FC-hez a világ egyik legjobb (így legtöbbet kereső) labdarúgója, a portugál Európa-bajnok, Cristiano Ronaldo is.

Football news:

Steve McManaman: Real Madrid are an aging team. They need new players if they want to reach their previous heights
ISCO could move to Sevilla in January. Lopetegui is personally Interested
Bilyaletdinov about the Champions League: Loco can leave the group. Unmotivated Bayern can be beaten in the 6th round
Zlatan Ibrahimovic: I Thought about retiring, but I wanted to change the mentality of Milan
Vasco da Gama sports Director: Balotelli will be like Maradona for us
Real Madrid won't buy Mbappe in the summer of 2021 due to the crisis (Le Parisien)
Ibra scores in 39, Buffon drags in 42, Ronaldo has no plans to finish. Is football really getting old?