Hungary

Alapjövedelem, koronavírus, szerencsi választás az Országgyűlés előtt

Tordai Bence, a Párbeszéd képviselője arról beszélt, hogy a párt múlt pénteken elindította az alapjövedelem bevezetéséről szóló európai polgári kezdeményezés aláírásgyűjtő kampányát.

Ez egy ünnep az európai humanisták számára, de gyászos nap Orbán Viktor és barátai számára, akik az emberek megalázásában, alávetésében hisznek

– fogalmazott. A politikus úgy látja, hogy a kormányoldal az alapjövedelem bevezetése ellen van, ezért „olcsó besúgókat, huszadrangú provokátorokat küldenek”, továbbá úgy fogalmazott, hogy Bede Zsolt szintű figurákkal próbálták széttrollkodni a Párbeszéd sajtótájékoztatóját. Ennek nyomán felszólította a kormányoldalt, hogy hívják vissza a „Bede Zsoltokat”, és álljanak le az álhírekkel az alapjövedelemmel kapcsolatban.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára szerint Tordai Bence sokkal durvábban trollkodik, mint bárki a magyar közéletben, elég csak arra gondolni, hogyan zavarta meg tavaly a parlament munkáját. Az államtitkár szerint az alapjövedelem lényege, hogy munkavégzés nélkül is lehessen pénzt kapni, a javaslat nem ösztönöz munkavégzésre, pedig 2010-ben Magyarország a munkaalapú társadalomra szavazott, nem a dologtalan létre. Érvelését így folytatta:

az alapjövedelem bevezetése teljes visszatérés lenne abba az időszakba, amikor segélyből jobban megérte élni, mint munkából.

Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője megköszönte azok munkáját, akik a koronavírus-járványban az első vonalban küzdenek, sokszor nagyon alacsony fizetéséért. A kormánytól azt kérdezte, hogy mikor tesz végre az egészségügyi és szociális dolgozók anyagi megbecsülése érdekében, és mikor teszi lehetővé, hogy a karanténba került egészségügyi dolgozók teljes táppénzt kaphassanak.

Az erdélyi választásokra áttérve a frakcióvezető történelmi sikernek nevezte, hogy ismét magyar polgármestere lesz Marosvásárhelynek, ahol egy „magyarok ellen fellépő korrupt rezsimet sikerült leváltani”. Továbbá bocsánatkérésre szólította fel Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkárt, aki szerinte nemzetárulónak nevezte azokat a magyarokat, akik az RMDSZ ellen mertek indulni. Szintén bocsánatkérést követelt a Momentum elnökétől, Fekete-Győr Andrástól, aki román testvérpártja mellett kampányolt a magyarok ellenében.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára válaszában a járvánnyal kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet: az LMP nem támogatta az Országgyűlésben, hogy a kormány tavasszal gyorsabban hozhasson döntéseket a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban, az LMP szövetségeseinek képviselői pedig álhíreket terjesztettek és lebecsülték a vírus veszélyességét. Az erdélyi választásokkal kapcsolatban gratulált a mandátumot szerzőknek, Keresztes Lászlónak viszont azt üzente, ne adjon Potápi Árpád János szájába olyan szavakat, amiket nem mondott.

A továbbiakban Oláh Lajos (DK) arról beszélt, hogy a Demokratikus Koalíció népszavazást kezdeményezett a koronavírus-tesztek ingyenessége érdekében, mert álláspontjuk szerint a járvány a következő hónapokban súlyosbodni fog, ezért kell, hogy legyen pénz az életmentő tesztelésre, főként ha a vadászati kiállítás megrendezésére van pénz.

A képviselő egy konkrét budapesti esetről számolt be, amikor a háziorvos nem látta szükségesnek a teszt előírását, azonban az érintett által saját költségen elvégeztetett teszt alapján bebizonyosodott, hogy az illető koronavírusos. Úgy látja,

az emberek anyagi kizsigerelése a 20 ezer forintos teszt.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára szerint meg inkább az a helyzet, hogy a DK újra az orvosokat támadja, és ha ők lennének kormányon, akkor a tesztekért és az egészségügyi ellátásért is fizetni kellene. Az lenne a kizsigerelés – jegyezte meg. Azt is mondta, hogy a „Gyurcsány-párt álhírjáratán továbbra sincsen fék”, a népszavazási kezdeményezés pedig egy tudatos félrevezetési kísérlet, hiszen 

az eddig elvégezett több mint 700 ezer teszt túlnyomó többsége ingyenes volt.

Az MSZP az úgynevezett „demokráciaőrök” jelentkezését várja – mondta Kunhalmi Ágnes, aki a Nemzeti Választási Iroda (NVI) új vezetőjének kinevezése miatt bírálta a kormányt. A politikus úgy látja, hogy a kabinet színjátékot játszott, amikor ugyan összehívott egyeztetést az ügyben, de végül saját kiszemeltjét, Nagy Attilát, az igazságügyi tárca helyettes államtitkárát jelölte a posztra.

Emiatt Kunhalmi Ágnes szerint döntő fontosságú, hogy a 2022-es országgyűlési választások biztosítására a „köztársaságpárti erőknek” minden szavazókörben legyen delegáljuk, mivel „a Nemzeti Választási Bizottság tagjainak többsége Fidesz-közeli, a választási rendszert pedig a Fideszre írták”. Közölte, hogy az MSZP várja minden olyan demokrata jelentkezését, aki „demokráciaőrként” védeni akarja a 2022-es választások tisztaságát.

Orbán Balázs államtitkár erre úgy reagált, hogy nagyjából harminc éve működik úgy a rendszer, hogy a miniszterelnök jelölésére a köztársasági elnök nevezi ki az NVI vezetőjét, egyébként szerinte az egyeztetésen az ellenzéki pártok egy „épkézláb” javaslatot sem tudtak tenni.

Szilágyi György (Jobbik) szerint a kormánypártok nem csak Bíró László ellenzéki jelöltet, hanem a választókat is sértegették az október 11-i szerencsi választás kampányában. A képviselő egy internetre felkerült videót kifogásolt, amelyen Koncz Zsófia kormánypárti jelölt testvére nyomdafestéket nem tűrő szavakat mond egy választópolgárnak telefonon. Úgy látja továbbá, hogy Koncz Zsófia ahelyett, hogy bocsánatot kért volna, azt mondta, csak viccelődött a testvére. A jobbikos képviselő viccesnek nevezte, hogy a korábban diplomataként dolgozó Koncz Zsófiát indítják a kormánypártok a választáson. Washingtonból biztos tudja, mi a borsodi emberek problémája – hangoztatta.

Közölte azt is, hogy szerinte nincs két Fidesz: arrogancia, közöny és lenézés a Fidesz igazi arca.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szerint a jobbikos képviselő egy a választáson nem induló fiatal szóhasználatáról akar vitatkozni. Furcsa lenne, ha az egykori gárdás Jobbiktól vennének stílusleckéket, főleg azután, hogy most is egy nyíltan antiszemita jelöltet indítanak – közölte. Az államtitkár agresszív emberként jellemezte a szerencsi ellenzéki jelöltet, aki a kampányban tisztességes megélhetést követelt, ezt azonban nem biztosította a szociális szövetkezetében dolgozó több varrónőnek sem.

Fizessék ki a varrónőket, amíg ezt nem teszik meg, tovább építik a jobbikos képmutatás szobrát

– reagált.

Nacsa Lőrinc (KDNP) gratulált a hétvégi, a többi között az erdélyi választásokon nyertes jelölteknek, majd elvtelenséggel vádolta a teljes baloldalt, mert „egy antiszemita, cigányellenes” jelölt mellett kampányolnak Szerencsen, továbbá beszélt a koronavírus elleni védekezésről is, amiről úgy gondolja, hogy a baloldalra továbbra sem lehet számítani a vírus elleni védekezésben.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára is gratulált az erdélyi választáson nyertes magyar polgármestereknek. Majd azt tette szóvá, hogy szerinte „a Gyurcsány-párt” és a Momentum a határon túli magyarok ellen kampányolt. A járványról azt mondta, hogy Magyarország arra használta fel a nyarat, hogy jobban felkészüljön a koronavírus-járvány második hullámára. Hozzátette, hogy egymillió lakosra vetítve Magyarországon hetvenöten haltak meg a fertőzésben, ennél rosszabb az arány például Németországban, Kanadában, Írországban, Olaszországban és az Egyesült Államokban.

Böröcz László (Fidesz) a 2010 előtti baloldali kormányok és a mostani kormány válságkezelését vetette össze. Szerinte a koronavírus-járvány ismét veszélybe sodorta a családokat, de a kormány vállalta, hogy annyi munkahelyet teremt, amennyit a vírus elpusztít. Megjegyezte, hogy 2021-től meghosszabbodik a hitelmoratórium. De ha a baloldalon múlna, akkor ez sem lenne –hangoztatta. Szerinte a magyar emberek nem számíthatnak a Gyurcsány Ferenc vezette baloldalra, mert az csak az akciókkal, a védekezés akadályozásával van elfoglalva.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára közölte: az elmúlt évtized bebizonyította, hogy a magyar emberek munkából tudnak és akarnak megélni. A kormány mindent megtesz, hogy a lehető legtöbb munkahelyet megvédje, ezért készítette el a gazdaságvédelmi akciótervet – tette hozzá. Ő is bírálta a szocialista kormányok válságkezelését, úgy látja, a baloldal hiteltelen, amikor a munkahelyek és a családok megvédéséről beszél, hiszen korábban megszorításokkal kezelte a válságot. Kitért arra is, hogy a törlesztési moratórium 1,6 millió családnak és 60 ezer vállalkozásnak segített, év végéig 2000 milliárd forintot hagy az érintetteknél.

Az azonnali kérdések órájában a kiskunhalasi kórházról és a munkanélküliségi helyzetről, valamint a szakképzésről is kérdezték a kormányt ellenzéki képviselők a hétfői ülésen.

Harangozó Tamás (MSZP) arról érdeklődött, miért kell rossz körülmények között tartani a betegeket a kiskunhalasi kórházban. Merthogy egyébként Kiskunhalason egy új járványkórházat építettek közel az érintett intézményhez. „Ha van egy teljesen üres kórház a közelben, miért kell alkalmatlan körülmények között tartani az embereket?” – tette fel a kérdést, amire Gulyás Gergely elmondta: csőtörés volt az érintett épületben, ez az oka az ott kialakult helyzetnek. Hozzátette, hogy amikor magasabb lesz a koronavírusos betegek száma, beüzemelik a járványkórházat.

Arató Gergely (DK) azt kérdezte, hogy mikor foglalkozik végre a kormány az érdemi problémákkal, mikor tesz a munkanélküliség ellen. Szerinte a miniszterelnök nem látja a magyar valóságot, különben nem mondaná, hogy ma már többen dolgoznak, mint januárban. „Nyakunkon a járvány második hulláma, amely a munkahelyeket is fenyegeti” – mondta, majd hozzátette: a munkanélküliek több mint fele már semmilyen pénzügyi ellátást nem kap. Gulyás Gergely szerint viszont a kormány hatékony és célzott intézkedéseket hozott, és elkötelezett amellett, hogy ahány munkahely megszűnik, annyit hoznak létre. Az eddigiek alapján úgy tűnik, a kormány eleget tud tenni ennek az ígéretnek – zárta válaszát a politikus.

Demeter Márta (LMP) azzal kapcsolatban érdeklődött, hogy miért kell a szakképzést is a multik szolgálatába állítani. Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára azt felelte: a járvány előtt 3,3 százalékos volt a munkanélküliség és 900 ezerrel több embernek volt munkája, „mint az önök szövetségesei kormányzásának végén”, amikor csaknem 12 százalékos volt a munkanélküliség. Hozzátette: 2014 óta 538 beruházás érkezett az országba, ezek 92 ezer munkahelyet létesítettek. Jelenleg 86 stratégiai partnere van a kormánynak, ezeknél a magyar beszállítói arány 70 százalékos.

Burány Sándor (Párbeszéd) a magyar gazdaság visszaesését mélyrepülésnek nevezte, amely szerinte Európa egyik legrosszabb adata. Az idei második negyedév adatát az első negyedévihez viszonyította, és eszerint több mint 14 százalékos volt a csökkenés. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter azt felelte: bármilyen negatív is a második negyedéves mutató, a visszaesés még így is az uniós átlag alatt van. Hangsúlyozta: várhatóan a teljes éves gazdasági adatok alapján Magyarország az unió országainak legjobb harmadában lesz.

Riz Gábor (Fidesz) a tiszaújvárosi időközi választás kapcsán arra mutatott rá: a baloldal jelöltjéről súlyos dolgok derültek ki, antiszemita és cigányellenes megnyilvánulások, homályos cégügyek, kisemmizett dolgozók, fegyverrel fenyegetés. Gulyás Gergely azt mondta: a baloldal, amely a munkavállalói jogokról beszél, egy olyan jobbikos politikust jelölt, aki a varrónőket nem fizeti ki. Az állami támogatást köszönettel elfogadja, de bért a legszegényebbeknek nem fizet –fogalmazott. A miniszter egy új jelenségnek ítélte a magyar politikában, hogy a Jobbik jelöltjét nemcsak jelöli a baloldal, de képes azonosulni a korábbi antiszemita megnyilvánulásaival is.

Aradszky András (KDNP) azt kérdezte, hogyan segíti az embereket a hiteltörlesztési moratórium meghosszabbítása. Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára közölte: első körben a kormányzati döntés 1,6 millió adóst érintett, és 2000 milliárd forintos megtakarítást jelent a vállalkozásoknak és családoknak az év végéig. Jelezte: a világjárvány további hatásait, a várható gazdasági nehézségeket és következményeket látva a kormány gazdasági operatív törzzsel együtt arról döntött, hogy 2021. június 30-ig meghosszabbítja a hiteltörlesztési moratóriumot. A döntés 752 ezer embert és az adott vállalkozások 15-20 százalékát érinti, így 400-450 milliárd maradhat a cégeknél – ismertette.

Varga-Damm Andrea (független) arról beszélt, hogy 15 ezer 825 lélegeztetőgépet vásárolt tavasszal Magyarország több mint 300 milliárd forintért. Arra hívta fel a figyelmet, hogy minden egyes ilyen eszköznél további kiegészítőkre van szükség, valamint szakorvosokra, szakápolókra speciális tudással. A képviselő aziránt érdeklődött, hogy a gépekhez szükséges szakemberek hol vannak. Gulyás Gergely erre azt mondta, hogy mindenhol biztosítva van az egészségügyi személyzet, sőt, mindenhol lesz elég orvos és ápoló is.

Z. Kárpát Dániel azt kérdezte, hogy meddig fizettetik meg az emberekkel a Fidesz különadóját, és arról beszélt, hogy mennyire gyenge az a kormány, amelynek regnálása alatt a forint harmadával értéktelenedett el az euróhoz képest, ezzel brutális különadót zúdítva az emberek nyakába. Ez szerinte egyedül az exportáló multiknak jó, és azoknak, akik adózatlanul viszik ki a profitot az országból. Úgy fogalmazott:

Magyarország kormánya béna kacsaként tötymörög ebben a kérdésben.

Tállai András reagálásában kiemelte: az árfolyam stabilitásának védelme a Magyar Nemzeti Bank feladata, és ebbe a kormány nem kíván beavatkozni, a jegybank döntéseit nem kívánják minősíteni. A kormány nagyon sokat tett a devizakitettség csökkentése érdekében – mutatott rá, és kitért arra, hogy 70 százalékról 1 százalékra ment le az ilyen típusú lakossági hitelállomány. Megemlítette a Moody’s hitelminősítő intézet Magyarországot felminősítő döntését is, és kiemelte: ez a magyar gazdaság további erősödését jelenti.

Varju László (DK) azt kérdezte a jegybank alelnökétől, hogy „miért engedték el a forint kezét”, meddig gyengül még a magyar fizetőeszköz. Idézte Orbán Viktor egy 2004-es nyilatkozatát, amelyben a jelenlegi kormányfő az akkori 262 forintos euróárfolyamot úgy értékelte, hogy az egyértelműen ellentétes az emberek érdekével.

Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a jegybanktörvényt idézte, amely szerint az MNB elsődleges célja az árstabilitás fenntartása, emellett a jegybanknak támogatnia kell a pénzügyi stabilitást és a kormány gazdaságpolitikáját. Felhívta a figyelmet: a magyar jegybank négy éve képes elérni a 3 százalék körül inflációs célértéket, ami európai szinten is egyedülálló teljesítmény.

Varju László úgy reagált: az alelnök nem adott magyarázatot arra, hogy miért kerül most 100 forinttal többe egy euró, mint a baloldal kormányzása alatt. Arra kérte az alelnököt, hogy „ha még nem sikerült újraalkotniuk a matematika szabályait”, akkor mondja el, milyen azonnali intézkedéseket hoznak a gyenge forint megerősítésére. Szerinte ugyanis a családi pótlék megduplázására, nyugdíjkiegészítésre, az üzemanyagot terhelő adók csökkentésére lenne szükség a jelenlegi helyzetben.

Virág Barnabás viszonválaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy 2019-ben és idén is emelkedett a reálbérek vásárlóértéke. Az árfolyammal kapcsolatban jelezte: sikerült az elmúlt években megszüntetni a devizaadósságokat, így az árfolyam ingadozása nem érinti a megemelkedett adósságokon keresztül a háztartásokat és a vállalkozásokat.

Ungár Péter (LMP) a hozzátartozójukat otthon ápolók juttatásainak emelése érdekében emelt szót. A gyermekek otthonápolási díjának (gyod) bevezetését jó lépésnek nevezte, de szerinte ez messze nem elég, hiszen akik nem gyermeküket, hanem más hozzátartozójukat ápolják, továbbra is csak 38 vagy 58 ezer forintot kapnak. Arra is kitért: nem kapja meg a gyod-ot az sem, aki nyugdíj mellett ápolja gyermekét.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára jelezte: a kormány közel két éve döntött a gyod bevezetéséről, amelyet az LMP és a többi baloldali párt sem szavazott meg a parlamentben. Hozzátette: a kormány döntött arról is, hogy aki 20 évig ápolja hozzátartozóját, az 50 ezer forintos nyugdíjkiegészítést kap.

Ungár Péter azt kérdezte: miért tesz különbséget a kormány azok között, akik gyermeküket vagy más hozzátartozójukat ápolják otthon. Rétvári Bence arra hívta fel a figyelmet: a gyod és az otthongondozási díj tavaly, idén és jövőre is emelkedik, a gyermeküket otthon gondozó szülők juttatása pedig 2010-hez képest háromszor nagyobb lett. Akikkel szemben a baloldal érzéketlen volt, azoknak a problémáival a mostani kormány foglalkozik – hangsúlyozta.

A koronavírus-tesztelési kapacitásról, a kispesti korrupciógyanús ügyekről és a beruházások ösztönzéséről is szó volt hétfőn az Országgyűlésben az azonnali kérdések között.

Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) a koronavírus-tesztelési protokollt kritizálta, mondván, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint akkor megfelelő a tesztelés, ha az elvégzett tesztek kevesebb mint öt százaléka pozitív. Hozzátette: Magyarországon már jópár napja 10 százalék körül van ez az arány, ami azt jelenti, hogy kevés tesztet végez az ország. Az önkéntes, ingyenes tesztelést sürgette, illetve azt firtatta, növelik-e a tesztelési kapacitást.

A közoktatásban és az egészségügyben dolgozókat fogják-e rendszeresen tesztelni? Az iskolák működőképessége érdekében előnyt élveznek-e a gyanús tünetekkel jelentkező pedagógusok a háziorvosnál?

– sorolta kérdéseit. Rétvári Bence a WHO vonatkozó protokollját idézte, amely szerint az az optimális, ha minden egyes igazolt fertőzésre tíz teszt jut. Magyarországon jóval magasabb ez az arány – mondta. Szerinte a képviselő egy másik dokumentumból idézett, ami arra vonatkozik, mikor lehet enyhíteni a korlátozásokon. Kitért arra, hogy Magyarországon közel 700 ezer tesztet végeztek, a teszt ingyenes mindenkinek, akinek a háziorvosa rendeli el. Hozzátette: csütörtökön azért indul el az iskolákban a testhőmérséklet mérése, hogy minél hatékonyabban tudjanak védekezni a járvány ellen. Szerinte a háziorvossal való minél intenzívebb kapcsolat gyorsíthatja a tesztelés elrendelését.

Böröcz László (Fidesz) a korrupciógyanúba keveredett Lackner Csaba kispesti ellenzéki képviselő ügye kapcsán kérdezte, miként biztosítható a helyi közélet tisztasága. Hozzátette: most előállt egy szemtanú, „a helyi baloldal sofőrje”, aki „igazolni tudja a kispesti baloldal alvilági üzelmeinek létezését”. Szerinte a sofőr nyíltan beszélt a sajtónak a Lackner–Kránitz–Gajda-háromszögben folyó korrupciós ügyekről, számtalan alkalommal részt vet a Lackner-féle bulikon, amelyeknek része volt a kábítószer-fogyasztás és a visszaosztott pénzekkel történő elszámolás. Hozzátette: a baloldalon feltűnően nagy a hallgatás, Gyurcsány, Karácsony, az MSZP és a többi kis párt is félrenéz.

Orbán Balázsnak, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkárának véleménye szerint ez az ügy beárnyékolja és lejáratja a budapesti önkormányzati rendszert. Sürgette az ügy mielőbbi lezárását, amelynek szerinte büntetőjogi következménye is lehet. Reméli, a független hatóságok teszik a dolgukat – tette hozzá. Szerinte politikai felelősséget is felvet az eset: a baloldali ellenzéki pártok egyetemleges felelősséget viselnek, ha nem sikerül az érintetteket rávenni, hogy távozzanak a közéletből.

Juhász Hajnalka (KDNP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a koronavírus-járvány gazdasági ágazatokat roppantott meg. A magyar kormány pedig ígéretet tett, hogy annyi munkahelyet teremt, amennyi a vírus következtében megszűnt – mondta, hozzátéve: ez azt is jelenti, hogy a kormány elkötelezett a beruházások ösztönzése iránt. Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért is felelős államtitkára beszámolt arról, hogy a külgazdasági intézményrendszeren belül 2014 óta 538 beruházásról született döntés, ez 90 ezer munkahelyet teremtett. Hozzátette: már több mint 900 cég jelentkezett a külügyminisztérium válság miatt indított pályázataira, ők több mint 150 ezer munkahely megvédését vállalták.

Steinmetz Ádám (Jobbik) arról beszélt, hogy amikor a kormány úgy döntött, hogy MotoGP-pályát épít Hajdúnánáson, biztos sok szempontot mérlegeltek, de kérdés, hogy mezőgazdasági és természetvédelmi szempontok is felmerültek-e. A beruházás miatt sok termőföldet kell kivonni a művelés alól – tette hozzá.

Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára elmondta: három nagyváros támogatta, hogy új pályát jelöljenek ki a Hajdúságban, és ez egy újabb lehetőség a térség felzárkóztatására, az infrastruktúra fejlesztésére. Az érintett területet valóban kivonják a termőföldalapból, de ez töredéke annak, amelyet az elmúlt évtizedekben kivontak a mezőgazdasági művelésből – magyarázta.

Steinmetz Ádám közölte:

szemrebbenés nélkül leaszfaltozzák a szóban forgó földet.

Az államtitkár úgy válaszolt, a beruházás a térség gazdasági fejlődését erősíti.

Bősz Anett (DK) hangsúlyozta: a járvány okozta válság kiszámíthatatlan, a kínálati és a keresleti oldalon is meglepetéseket okoz, de nem megengedhető, hogy ezek a hatások örvényként húzzák le az országot. Az árszínvonal emelkedése jelentős, a szezonális élelmiszerek ára is nagy mértékben emelkedett – közölte. Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára elmondta: az inflációs folyamat nemcsak Magyarországra, a magyar gazdaságra jellemző, más térségbeli országokban is hasonló drágulás figyelhető meg. A képviselőnek nem kellene úgy beszélnie ezekről a folyamatokról, mintha a magyar gazdaságra jellemző tendenciáról lenne szó –vélekedett. Tállai András kijelentette: a legfrissebb adatok alapján igenis jól alakul a foglalkoztatás. Az ellenzék pedig a kormány kezdeményezéseire nem nyitott – mondta.

Bartos Mónika (Fidesz) kiemelte: az Európai Bizottság bemutatta az új javaslatát a migrációs helyzet megoldására, és azt állítja, sikerült megtalálnia az egyensúlyt a felelősségvállalás és a szolidaritás között, figyelembe veszi a tagállamok sajátosságait és kapacitásait. Mégis a kvótákra hasonlít a javaslat, és felvetődik, valós megoldást sikerült-e találnia a bizottságnak, vagy a javaslat csak játék a szavakkal – fogalmazott.

Völner Pál igazságügyi államtitkár szerint a dokumentum „a brüsszeli szómágia egy újabb produktuma”, most szolidaritásnak nevezik a kvótákat. A javaslat olyan megoldást ír körül, amely elfogadhatatlan a térség országainak – vélte.

A napirend utáni kérdések sorát nyitó Z. Kárpát Dániel (Jobbik) a forint árfolyamáról és az importtermékek drágulásáról beszélt. Sneider Tamás (független) felszólalásában azt követelte, hogy a férfiak negyven év munkaviszony után nyugdíjba vonulhassanak.

Rétvári Bence (KDNP) a Dunakanyar térségében megvalósult fejlesztéseket sorolta fel, Keresztes László Lóránt (LMP) pedig Tóth Balázsról, az LMP közelmúltban elhunyt kőbányai önkormányzati képviselőjéről emlékezett meg.

Varga-Damm Andrea (független) elmondta, hogy tavasszal díjat alapított Slachta Margit, az első magyar képviselőnő emlékére, akit éppen száz évvel ezelőtt választottak meg először.

Varju László (DK) bejelentette, hogy az újpesti önkormányzat bizottságot hozott létre arra, hogy kivizsgáljanak egy, a kerület korábbi vezetése által kötött szerződést.

Rig Lajos (Jobbik) a koronavírus-járvány elleni védekezés során megtett lépéseket sorolta fel.

A parlament jövő hétfőn folytatja munkáját.

(Borítókép: Az Országgyűlés plenáris ülése 2020. szeptember 28-án. Fotó: Bruzák Noémi / MTI)

Football news:

Bulykin about the Champions League: I Want to see Loko at least in 3rd place to watch their matches in European competitions in the spring
Liverpool first time not conceded in the first two rounds in the Champions League group
20-year-old Felix scored 2 goals for Red Bull. Only Aguero was younger when he did a double for Atletico in the Champions League
Rybus about 1:2 with Bayern: Loko tried to play football, not just sit in defense and kick the ball forward
Real Madrid is 4th in the group. We lost until the 93rd minute after the double of our son tyuram (he started in Barcelona)
It is important not to impress, but to score. Another power from the Loco to the words of Nikolic after the match
Andre Villas-Boas: city spent a billion and the coach is a phenomenon. Marseille don't have money for Guardiola, so you have AVB and his tactics