Az amerikai sztárprofeszor, Adam Grant a Wall Street Journal legutóbbi vezérigazgatóknak, cégvezetőknek szervezett találkozóján beszélt a négynapos munkahét bevezetésének előnyeiről – írja az inc.com.
"Az Egyesült Államokban még közel száz évvel ezelőtt is a hatnapos munkahét volt érvényben, amelyen az a nagykapitalista Henry Ford változtatott, aki nem épp emberbarát, felvilágosult vezetési nézeteiről volt híres” – emelte ki előadásában Adam Grant, a Wharton School szervezetpszichológia professzora.
A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei a Napi.hu hírlevelében.
Ezután megkapja a Napi.hu Hírleveleit reggel és este.
Adam Grant szerint Henry Ford az ötnapos munkahetet ezért vezette be 1926. szeptember 25-én, mert észrevette, amennyiben lerövidítjük a munkahetet, az emberek kevesebb hibát követnek el, hajlamosak keményebben dolgozni és jobban összpontosítani a rendelkezésükre álló időben, vagyis az egyenlet végén magasabb lesz a nettó termelékenység.
Ha vezető lennék, sokkal jobban örülnék heti 32 koncentrált órának, mint 40 szórakozott órának – tette hozzá Adam Grant.
Az Egyesült Államok népszerű tudományos előadója arról is beszélt, hogy közelmúlt számos kísérlete megerősíti Henry Ford intuícióit. A japán Microsoft, az új-zélandi Perpetual Guardian, a brazil Semco, az izlandi kormány és számos brit cég eddigi négynapos munkahét kísérlete is ugyanezt igazolja: a 32 órásra rövidített munkahét ugyanazt, vagy még magasabb produktivitást eredményezett.
Adam Grant azt is erős érvként említette meg, hogy a visszajelzések és a felmérések alapján az alkalmazottak szeretik, szorgalmazzák a négynapos munkahetet.
Ezen a ponton idézte a Qualtrics cég kutatását, amely szerint a munkavállalók döntő többségének, 92 százalékának tetszik az ötlet, hogy heti öt nap nyolc óra helyett hetente négyszer 10 órát dolgozzanak.
Bejött a Telekomnak a négynapos munkahét
Június elején derült ki, hogy a Magyar Telekomnál tesztjelleggel időlegesen bevezetik a négynapos munkahetet. A hazai nagyvállalati szektorban elsőként a Telekom vágott bele a kísérletbe azok után, hogy világszerte már több országban, például Brüsszelben, Japánban, Spanyolországban és Izlandon kipróbálták a négynapos munkahetet, legutóbb Nagy-Britanniában, az eredmények pedig mindenütt igencsak biztatónak bizonyultak.
A Telekom négynapos munkahét projektjének öt fő tanulsága a cég szerint:
- Nincs egyetlen üdvözítő, minden csapatra, minden munkatársa és munkakörre egyaránt érvényes modell: be kell vonni a csapatokat az újratervezési folyamatba, hogy számukra hogyan oldható meg leginkább élhetően, praktikusan a négynapos munkahét.
- A négynapos munkahét hatására kiderült, hogy kevesebb meetinggel is ugyanolyan hatékonyan lehet dolgozni, ahogy sokszor az is bőven elég lehet, ha bizonyos munkamegbeszéléseken csak egy kolléga képviseli a csapatot.
- Körülbelül tíz százalékkal nyújtott mindenki jobb munkateljesítményt önmagához képest, köszönhetően a négynapos munkahétnek.
- A számok és a visszajelzések alapján a dolgozók döntő többségénél egyértelműen bevált és nagy elégedettségre adott okot a négynapos munkahét kísérleti jellegű bevezetése, amely javított a munka-magánélet egyensúlyán, akárcsak a cég iránti elkötelezettségen.
- Az egyértelmű, pozitív visszhang ellenére még nem gyűlt össze elég tapasztalat ahhoz, hogy messzemenő következtetéseket vonhassunk le a négynapos munkahét jövőjével kapcsolatban, ezért még több tesztre és információgyűjtésre van szükség.
