Nemrégiben Jokohamában jelentek meg olyan utcai automaták, amelyekből friss bálnahúst vagy bálnahúskonzervet vásárolhatnak az ínyencek.
Egy bálnavadász cég, amely bálnahúst is forgalmaz, áll az automaták felállításának ötlete mögött, miután évekig kínlódtak a termék népszerűsítésével a szigetországban. A Kujira (bálna) Bolt egy kiszolgáló nélküli kis helyiség, amelyben három automata áll. Ezek bálnaszasimit (nyers bálnahús), szalonnát, bálnasteaket és bálnahúskonzerveket kínálnak 1000 és 3000 jen közötti áron (1 jen = 2 forint 70 fillér).
A bálnahúsautomata-üzlet immár a harmadik Japánban, az első kettő az év elején nyitott meg Tokióban. A tulajdonos, a Kyodo Senpaku cég úgy látja, hogy a vállalkozást jó időben indították, annak ellenére, hogy a bálnahús ügye mindig is vitatott téma volt Japánban. Viszont mostanában az állavédők bizonyos fokig visszavonulót fújtak, mióta három éve a kormány úgy döntött, hogy felhagy a Déli-sark körüli, úgynevezett tudományos célú bálnavadászattal, és ezt a tevékenységet csak a szigetország körüli vizekre korlátozza.
Állatvédők viszont attól tartanak, hogy az ilyen apró trükkök megint a bálnavadászat felfutását hozhatják.
A kérdés nem az automaták felállítása, hanem az, hogy ez megint hova vezethet
– mondta Nanami Kuraszava. Az állatvédő felelevenítette, hogy a bálnavadász cég máris engedélyért folyamodott, hogy a japán felségvizeken kívül is halászhasson. A Kyodo Senpaku szóvivője azt mondta az AP Newsnak, hogy folytatják az automaták telepítését, amelyekből a következő öt éven belül százat akarnak felállítani. A negyedik üzlethelyiség a jövő hónapban nyílik Oszakában.
Érdekes, hogy ezeket mind forgalmas belvárosi bevásárlóközpontoknál nyitották, mert a szupermarketek általában nem árulnak bálnahúst, viszont így azok is könnyen hozzájuthatnak, és nem kell lemondaniuk róla, akik szeretik azt. A növekvő fogyasztás pedig létfontosságú az iparág túlélése szempontjából. A szóvivő hozzátette, a nagy élelmiszerüzlet-láncok azért nem tartanak bálnahúst, hogy elkerüljék az állatvédők tiltakozását. Annak ellenére nem lépnek, hogy az elmúlt években egyre kevesebb az ilyen jellegű tüntetés.
Milyen ízű a bálnahús?
A japánoknak a bálnahús volt az egyetlen megfizethető fehérjeforrás a II. világháborút követő ínséges időkben. 1962-ben futott csúcsra a fogyasztása, 233 ezer tonnával. Utána kezdték másféle húsokkal kiváltani a bálnát. Ez annyira jól sikerült, hogy 1986-ban már „csak” 6000 tonna bálnahús talált gazdára a japán halpiacokon.
Ez volt az az időszak, amikor a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság (IWC) moratóriumot hirdetett bizonyos bálnafajok vadászatára. A nemzetközi közvélemény előtt pedig egyre rosszabb színben tűnt fel Japán, amely akkoriban még évente 1200 (!) bálnát ölt le. Végül a csökkenő bálnahúsmennyiséget izlandi és norvég importtal egészítették ki, de ennek ellenére is csökkent a belső fogyasztás.
2019-re már csak évi kétezer tonna volt az éves bálnahúsfogyasztás, ez az éves húsfogyasztás 0,1 százalékát tettei ki, vagyis ha az összlakosságot nézzük, akkor a japánok fejenként és évente mindössze 20 gramm bálnahúst ettek.
A bálnavadászat ma már nem nagy üzlet Japán számára, nagyjából 300 ember kötődik közvetlenül a bálnavadászathoz.
És ha kíváncsi, hogy milyen íze is van a bálnahúsnak, akkor az Index bálnahúskóstolójáról itt olvashat részletesen.
