Az IDEA Intézet egy augusztus végi kutatásban, már az uniós forrásokról szóló tárgyalások idején vizsgálta Orbán Viktor uniós politikájának társadalmi értékelését.
Az IDEA Intézet arra volt kíváncsi, hogy a válaszadók véleménye szerint milyen lenne Magyarország és az Európai Unió viszonya, ha nem Orbán Viktor vezetné az országot. Arra is kitértek, hogy a társadalom tagjai hogyan jellemzik a miniszterelnök uniós politikáját.
Az eredmények szerint a magyar társadalmon belül relatív többségben vannak azok, akik szerint jobb lenne Magyarország és az Európai Unió viszonya, ha nem Orbán Viktor lenne a miniszterelnök. Közel minden második (47 százalék) válaszadó mondta azt, hogy „sokkal jobb, és előbbre tartanánk, mert Orbán politikája miatt nem kapunk uniós forrásokat”. A forrásokról szóló tárgyalások legújabb fejleményeiről itt írtunk.
A kérdezettek kicsivel több mint negyede (29 százalék) ellenben úgy vélekedett, hogy „hátrébb, ugyanis Orbán végre kiáll a magyar érdekekért”. Minden nyolcadik (12 százalék) válaszadó szerint pedig a kérdés független a miniszterelnök személyétől, ugyanis nélküle is „ugyanitt tartanánk”. Ugyanekkora arányt (12 százalék) képviselnek azok is, akik a kérdésben nem tudtak vagy nem kívántak állást foglalni.
Bomlasztó vagy realista?
A kutatásban a válaszadóknak hat jelző közül kellett kiválasztaniuk egyet, amely álláspontjuk alapján a leginkább megragadja Orbán Viktor EU-val szembeni magatartását.
A legnagyobb arányban (36 százalék) a „bomlasztó” kifejezést választották, amelyet a „realista” szó követett. Ez utóbbit a válaszadók 20 százaléka találta a legmegfelelőbbnek. 15 százaléknyi válaszadó „konfliktuskeresőnek”, minden tizedik (10 százalék) viszont „konszenzusra törekvőnek” értékelte a miniszterelnök hozzáállását.
A válaszadók 4 százalékának az „együttműködő”, 1 százalékának pedig a „baráti” jelzőre esett a választása.
A kutatás módszertanáról azt írják, hogy az adatokat 2022. augusztus 24. és augusztus 31. között vették fel közösségi média alapú kérdőív segítségével. A vizsgálat végeredménye reprezentatív az ország felnőtt népességére nem, életkor és régió tekintetében. A teljes magyar weben és a közösségi médiában történő adatfelvétel lekérdező szoftverrel, önkitöltős online kérdőíven keresztül (CAWI) történt. Súlyozás során a különböző internet- és Facebook felhasználási szokások kontrollálásra kerülnek, kiegészítve ezzel a reprezentativitást biztosító súlyozási eljárásokat. A 1800 fős minta hibahatára az alapmegoszlások esetében legfeljebb ±2,3 százalékpont.
