Alain Aspect francia, John F. Clauser amerikai és Anton Zeilinger osztrák fizikus is meglepetéssel, de nagy örömmel fogadta a hírt, hogy úttörő kvantumfizikai kutatásaikért nekik ítélték az idei fizikai Nobel-díjat.
Az osztrák tudós a Svéd Királyi Tudományos Akadémia bejelentése – és indoklása – után telefonon válaszolt a nemzetközi sajtó által feltett kérdésekre. A 76 éves Zeilinger elmondta, hogy nagyon örült a bejelentésnek, és még mindig a hatása alatt van: „ez egy nagyon pozitív sokk, úgyhogy nagyon köszönöm”.
„Azt kell mondanom, hogy mindig is érdekelt a kvantummechanika, az első pillanattól kezdve, amikor olvastam róla. Rabul ejtett néhány elméleti jóslat, mert nem illeszkedtek a szokásos intuícióhoz, amire az ember gondolna” – idézte fel a kezdeteket Zeilinger. Tisztelgett egykori doktori témavezetője, Helmut Rauch, „a kvantumfizika úttörője” előtt is, aki lehetővé tette számára, hogy Bécsben folytassa tovább kutatásait, holott abban az időben a tudományterület nagy része még „teljesen filozófiai jellegű volt, mindenféle felhasználási vagy alkalmazási lehetőség nélkül”.
Anton Zeilingert a fotonok közötti kvantuminformáció átvitelének úttörőjeként tartják számon. Az összefonódás felhasználásával egy részecske által hordozott minden információt át lehet vinni egy másik helyre, ahol a részecske úgymond újraalkotható – magyarázta Zeilinger, hozzátéve, hogy ez csak nagyon kicsi részecskéknél működik. „Ez az átvitel nem olyan mint a Star Trek filmekben, ahol embereket teleportálnak nagy távolságokra, az a sci-fi világa” – jegyezte meg a tudós, aki a kvantuminformáció átvitele terén számos áttörést ért el és átviteli rekordokat állított fel az elmúlt évtizedekben.
Anton Zeilinger arról is beszélt, hogy a Nobel-díjat a fiatalok bátorításának is tekinti, és ezt az elismerést nem kapta volna meg anélkül a több mint száz fiatal nélkül, akik az elmúlt években vele dolgoztak.
Alain Aspect a Nobel Alapítványnak adott interjúban elmondta, hogy meglepte a díj, hiszen annyi kiváló fizikus van a világon. Annak kapcsán, hogy három különböző nemzetiségű kutatónak ítélték megosztva az elismerést, hangsúlyozta: fontos, hogy a tudósok megőrizzék nemzetközi közösségüket a világban uralkodó jelenlegi helyzetben, és amikor a nacionalizmus sok országban előtérbe kerül. „Mindent meg kell tennünk azért, hogy a tudósokat nemzetközi közösségként kezeljük, ehhez kétség sem férhet” – tette hozzá.
Aspect elmondta: büszke rá, hogy a világ legnagyobb fizikusaival szerepelhet együtt a Nobel-díjasok listáján, köztük a kvantumfizika olyan úttörőivel, mint a száz éve díjazott Albert Einstein vagy a német Werner Heisenberg. „Le vagyok nyűgözve, mert én biztosan nem vagyok olyan szinten, mint ezek az emberek, akik teljesen megváltoztatták a fizika tudományát” – mondta a 75 éves tudós.
John F. Clauser, akinek kísérletei hozzájárultak az Einstein és Niels Bohr közötti híres kvantummechanikai vita lezárásához, az AP hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy ő ugyan Einsteinnel értett egyet, de végül kiderült, hogy Bohrnak lett igaza. Clauser szerint a kvantummechanikával kapcsolatos kutatásai megmutatják, hogy az információt nem lehet egy kis dobozba zárni, ami az íróasztalon van, bár erre ő sem tud magyarázattal szolgálni.
„A legtöbb ember azt feltételezi, hogy a természetet térben és időben elosztott anyagok alkotják. De úgy tűnik, ez nem így van” – mondta Clauser.
A 79 éves tudós felidézte a Reutersnek Walnut Creek-i otthonából adott telefoninterjújában, hogy még 1969-ben kezdte kutatásait, és nagyon örül, hogy megérhette a Nobel-díjat. Mint mondta, tanúja volt, ahogy kezdeti munkájából egyre nagyobb kísérletek nőttek ki. Részben az ő kutatásai alapján épült például a kínai Micius műhold, amely egy kvantumfizikai kutatóprogram része. „A műhold és a földi állomás konfigurációja szinte teljesen megegyezik az eredeti kísérletemmel. Az enyém körülbelül 30 láb hosszú volt, az övék több ezer kilométeres a kvantumkommunikációhoz” – magyarázta.
Mikor arra kérték, hogy a hozzá nem értőknek közérthetően próbálja meg elmondani, mivel is foglalkozik, viccelődve azt válaszolta: ő maga sem érti, de hozzátette, hogy az általa leírt kölcsönhatások szinte mindent áthatnak. „Az univerzumban valószínűleg minden részecske összefonódik minden más részecskével” – mondta az amerikai tudós.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
