logo logo logo logo logo logo logo logo logo logo logo logo logo logo logo logo logo logo logo logo logo logo logo logo logo logo logo logo logo logo logo logo logo logo logo logo logo logo logo logo logo logo logo logo logo logo logo logo logo logo logo logo logo logo logo logo logo logo logo
star Bookmark: Tag Tag Tag Tag Tag
Hungary

Esős majálissal ünnepelték a szabadságot

Megtelt a Hősök tere vasárnap kora este a bődületes hőséget követő lehűlésben, jó pár ezer ember hallgatta a magyar kormány Ingyenes Szabadságkoncert című rendezvényét. 

Vasárnap este a házigazda Nagy Feró sok fellépőt üdvözölt: három-három dalt adott elő a Republic, a Beatrice, Vastag Csaba, Vikidál Gyula, Varga Miklós, Keresztes Ildikó, Vincze Lilla, Homonyik Sándor, a KFT, az Emelet, Révész Sándor, Závodi János, a Liszt Ferenc Kamarazenekar, valamint a Piramis-évek formáció is. 

Nagy Imre szerepe a mai emlékezetpolitikában

Habár sokak számára a rendszerváltásra vonatkozó közös emlékezetben Nagy Imre és mártírtársainak újratemetése vált jelképpé, személye a kommunista rendszerbeli szerepvállalása miatt máig megosztó maradt.

Az ötvenes években a kommunista pártvezetésben munkálkodott, miniszterként, Rákosi Mátyás helyetteseként majd miniszterelnökként is tevékenykedett, és bár Rákosihoz képest hozott néhány népszerű rendelkezést, enyhített a rendszer kínjain, bírálói mégis a kommunista borzalmak kiszolgálójaként tekintenek rá annak ellenére, hogy végül ő maga is a rendszer áldozata lett. 1958. június 16-án végezték ki a Budapesti Fegyház és Börtön udvarán Maléter Pállal és Gimes Miklóssal együtt.

Habár nyíltan nem áll ki a magyar kormány Nagy Imre ellen, néhány szimbolikus jelenség mégis árulkodik arról, hogy Nagy Imre személye a jelenlegi kormány emlékezetpolitikájában nem igazán áll kiemelkedő helyen. Jeszenszy Géza történész, az Antall-kormány külügyminisztere, volt nagykövet egyenesen történelemhamisításnak nevezi ebben az interjúban a kormány emlékezetpolitikáját, és hogy például Nagy Imrét "kiretusálják a forradalomból". Áthelyezték például a szobrát a Vértanúk teréről tavaly decemberben – titokban, nagy felháborodást keltve a Jászai Mari térre. Az áthelyezés ellen Nagy Imre unokája, a Nagy Imre Alapítvány a Nagy Imre Társaság és a szobor készítője, Varga Tamás is tiltakozott. A kormányzat akkor annyit mondott magyarázatként, hogy a Vértanúk terének felújítása miatt volt szükség a szobor mozgatására.

Az MSZP vasárnapi közleményében azt írja a kormány és Nagy Imre viszonyáról, "hogy 1956 történetét a ma hatalmon lévők újra akarják írni, már ott tartunk, hogy ki akarják törölni a történelemből a nemzetért mártíromságot vállaló politikust." Ugyanakkor vasárnap reggel Orbán Viktor és felesége, Lévai Anikó virágot vittek az 1958. június 16-án kivégzett Nagy Imre és társai sírjára a 301-es parcellában.

A koncert nyitányaként este nyolckor a Magyar Honvédség Gripen vadászrepülőgépeinek köteléke húzott volna át a Hősök terén a párától izzadó tömeg felett, ám a viharjelzés miatt pár perccel az esemény előtt a tömeget bemelegítő Dj Dominik retróhelytartó sajnálattal bejelentette, hogy mégsem szállnak fel a vadászbombázók. A tömeg halk felhorkanással jelezte elégedetlenségét, miközben a Műcsarnok és a központi szoborcsoport közé három részből álló, 34 méter szélesség színpadot bámulták. A dalokat háttérvetítések kísérték, rendszerváltás kori videódokumentumok, továbbá egy darabokra törő vörös csillag is rendszeresen feltűnt.

A perecet, sört és világítós dolgokat árusító asztalkák, és a kisszékkel érkező ünneplők miatt van egyfajta majális hangulata volt a rendezvénynek, amelynek fénypontja egyértelműen a fináléban zajló tankokat, kommunista jelképeket zseniálisan ábrázoló fényfestés volt. 

A rendszerváltás tematikája ezen kívül csak annyiban jelent meg, hogy Nagy Feró, és a fellépők anekdotákat idéztek fel a rendszerváltás környékéről, Patkó Béla Kikinek például az rémlett fel, hogy amikor akkoriban 56-os pólóban lépett fel és valaki számonkérte rajta, hogy miért, akkor frappánsan annyit válaszolt, hogy

az 57-es éppen mosásban van.

Főként az ötvenes-hatvanas korosztály képviseltette magát a tömegben és fél 10 körül a rázendítő eső és viharos szél miatt a sokadalom egy esőre érzékenyebb része távozott. Nagy Feró később megjegyezte, hogy szerinte hatvanezres volt a tömeg, valószínűleg azért a valóságoshoz képest erős nagyságrendnyit tévedett.

A magyar kormány az 1989–90-es rendszerváltoztatás évfordulóját „30 éve szabadon” emlékévvé nyilvánította, Schmidt Mária történészt, a Terror Háza Múzeum főigazgatóját tavaly nevezték ki kormánybiztosnak, hogy megszervezze és méltóképpen menedzselje a rendszerváltás 30. évfordulóját.

Ennek a szervezésnek volt középponti eseménye a június 16-i koncert, amely Nagy Imre újratemetésének harmincadik évfordulójára esett, ugyanis a rendszerváltás eseményeinek sorában a kommunizmusból a demokráciára váltás szimbolikus rendezvénye az 1956-os forradalom idején magyar miniszterelnökként regnáló Nagy Imre és társainak rehabilitálása volt.

Néhány órával a koncertkezdet előtt egyébként a Terror Házában kiállításmegnyitó is volt, a múzeum előtt tizenhárom tablóból álló tárlat kronologikus sorrendben idézetekkel és fényképekkel jelenítette meg a kommunista rezsim sajátosságait. Napjaink szabadságát az EU-csatlakozás, a hétvégente lezárt Lánchídon boldogan üldögélő fiatalok, a Sziget és a Critical Massos bicikliemelés mutatta.

A három éven át húzódó ünnepségsorozaton csomó mindent szervez majd a kormány, az eddigiek alapján úgy tűnik, a rendszerváltás rendkívül komplex, sokszereplős és hosszú ideig húzódó folyamatából a szervezők kiemelten kezelték a jelenlegi miniszterelnök, Orbán Viktor korabeli szerepét. Legalábbis a Szabadságkoncertet beharangozó kisfilmben hangsúlyos szerepet kapott és a Terror Háza előtt látható kiállítás megnyitóján is elmondta Schmidt Mária, hogy 

Vannak napok, amelyekre mindig emlékezni fogunk. Június 16-a péntek volt, amikor több mint 300 ezren gyűltek össze a budapesti Hősök terén, (...) ahol az egész világ megismerhette a fiatal politikust.

A vasárnapi gigakoncertet beharangozó egyperces kisfilm történetében is mintha mindenki Orbán Viktort ünnepelte volna, a földön üldögélő csókolózó pár, a könnyeit törölgető zaklatott férfi, a mosolygós úr a magyar lobogóval a szobor tetején, a kedves arcú zöldséges, a cuki család a tévé előtt, a dugig telt Hősök terényi tömeg figyelte meghatottan az újratemetést, és a színpadon a fiatal Orbán Viktort - ő volt az egyetlen szereplő, aki korabeli felvételen szerepel, pedig nincs hiány a harminc évvel ezelőtti mozgóképes dokumentumokból. 

Schmidtnek nem ez az első kormánybiztosi megbízatása, korábban az 1956-os emlékév, majd az „első világháború 100. évfordulójára történő méltó megemlékezés” koordinálásáért felelős kormánybiztos is volt, a miniszterelnök úgy tűnik, bízik a munkájában.

A Magyar Közlönyben megjelent határozat szerint a „30 éve szabadon” emlékév valójában 3 évig tart, ezalatt ünnepi programokat tartanak, oktatási segédanyagokat fejlesztenek, emlékművet avatnak, külképviseleteken emlékeznek, helyi közösségek vonatkozó programjait és a témába illeszkedő filmeket és képzőművészeti alkotásokat finanszíroznak.

A kormány a három év alatt összesen 12 milliárd forintot költ az emlékezésre.

DSC 2018

Fotó: Bődey János / Index

Borító és címlapkép: Bődey János / Index

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!

All rights and copyright belongs to author:
Themes
ICO