Örülhet az Európai Unió, milliók pedig kételkedhetnek.
MTI/Szigetváry Zsolt
A magyar parlament elfogadta a büntetőeljárás módosításáról szóló törvényjavaslatot, amelyet – mint az már a címéből (Az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosításáról szóló törvény) is kiderül – azért nyújtott be a magyar kormány, hogy megegyezzen az Európai Bizottsággal a kondicionalitási eljárásban. A 24.hu információi szerint 136 igen, 7 nem, 14 tartózkodás mellett ment át a törvény.
Ez a módosítás egy eddig ismeretlen új mechanizmust, a vádkikényszerítést léptet életbe.
Ez azt jelenti, hogy mostantól kívülállók is felléphetnek olyan ügyekben, ahol közvagyon vagy közhatalom gyakorlása a tét. A lényeg a gyakorlatban az, hogy ha az állami szervek nem indítanak eljárást, akkor a közvetlenül nem érintett személyek is bírósághoz fordulhatnak, hogy kikényszerítsék ezt. Így a vádindítvánnyal fellépő személynek mindenképpen lehetősége lesz bíróság előtt beszélni, és a bíróságnak hivatalos döntést kelljen arról hoznia.
A törvényt most az alkotmánybírósághoz is elküldik előzetes normakontrollra, hogy az Ab döntsön arról, alkotmányos-e. Erre harminc napjuk van.
Többen úgy vélekednek, hogy ez egyfajta kirakattörvény az EU megnyugtatására, hogy az visszaállítása az EU-s pénzek folyósítását Magyarország felé. Ez persze úgyis csak a gyakorlatban derül majd ki, ám a fideszes többségű parlament valószínűleg nem fogadott volna el egy olyan törvényt, ami veszélyeztetheti a NER-oligarchákat.
