Elkészültek a végleges tervek, így jogerős lett a Budapest déli részére tervezett Galvani híd (új Duna-híd) építési engedélye, amivel. egy négy éves tervezési munka zárult le – olvasható Fürjes Balázs miniszterhelyettes közösségi oldalán.
A Miniszterelnökség parlamenti államtitkára – aki az építészzsűri elnöke is volt – azt írta, hogy a Galvani híd még 1985-ben került be Budapest hivatalos városrendezési teveibe.
2018-ra állt elő végül az a helyzet, hogy a tervezéshez egyszerre állt rendelkezésre a szükséges forrás, a politikai szándék és az egyetértés az érintett felek, így a szakma, a főváros, a kormány és a fővárosi kerületek között.
A bejegyzésből az is kiderült, hogy a Galvani híd megépítésével Budapest közlekedése több szempontból is újabb lehetőségekhez fér hozzá:
- a híd ugyanis becslések szerint 50 ezer autóval csökkentheti naponta a belvárosba igyekvő autósok számát, egyúttal hozzájárul a belvárosi hidak és főutak forgalomcsillapításához,
- új közlekedési kapcsolatot hoz létre a szomszédos városrészek (Dél-Pest, Dél-Buda, Csepel) között jó néhány új közlekedési kapcsolatot hoz létre, emellett a villamos is keresztül megy rajta, de alkalmas lesz kerékpáros és gyalogosközlekedésre is,
- a hídhoz kapcsolódóan létrejön Budapest új, városias jellegű körútja bicikliúttal, fasorral, szintbeli csomópontokkal, ami az M1–M7 és az M5-ös autópálya bevezető szakasza és az Üllői út között hoz létre közvetlen kapcsolatot.
Felidézte, hogy a tervezésbe minden szakmai szereplőt és önkormányzatot bevontak, így rengeteg egyeztetést folytattak az érintett felek.
A feladat sem kicsi, így 4 év kemény munkája kellett ahhoz, hogy elkészüljenek a részletes tervek, és a Galvani híd a múlt héten megkapja az építési engedélyt. Az engedély immáron jogerős is lett
– olvasható a bejegyzésben, melyből az is kiderült, hogy a tervezésre kiírt nyílt, nemzetközi tervpályázaton a nemzetközi zsűri végül az angol–holland Buro Happold és az UNStudio terve mellett döntött.
Magyar partnerük a CÉH Zrt. lett. A tervezés teljes költségét a kormány magára vállalta, ami 4,5 milliárd forint, a tervezési munkát Fürjes Balázs Vitézy Dávid korábbi közlekedési államtitkárral együtt irányította.
A híd jövője most már Lázár János építési és közlekedési miniszteren múlik. Az Index információi szerint a minisztérium prioritásai között most nem szerepel a Galvani híd.
Társadalmi vita is volt a tervekkel kapcsolatban
Az azóta már megszűnt Budapesti Fejlesztési Központ még 2020 őszén indított társadalmi párbeszédet a Galvani híd úthálózatának első szakaszával kapcsolatban.
A Budapest Fejlesztési Központ egyebek között szeretné megismerni a budapestiek és a környező településen élők véleményét a Dél-Pestet, Csepelt és Dél-Budát összekötő új úthálózatról.
Le kellett állítani a tervezést
Tarlós István korábbi főpolgármester 2017 őszén arról számolt be, hogy a kormánybiztossal közösen felszólították a Galvani hidat és kapcsolódó útrendszerét építtető céget, hogy állítsa le a beruházás előkészítését.
Az akkori indoklás szerint a tervezett Illatos úti levezetés ugyanis hátrányosan befolyásolta volna a fővárosi településszerkezetet és a fejlesztési lehetőségeket.
Tarlós István arról is beszélt, hogy a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt. nem vette figyelembe a főváros településszerkezeti tervét, ami szerint az úgynevezett Kis Galvani híd – ami a Csepel-szigetet és Pestet köti majd össze a Soroksári-Duna-ág felett –, a Kén utca felé folytatódik, és a Ferencvárosi pályaudvar sínei felett az Ecseri útba csatlakozik.
Ezt akkori véleménye szerint figyelmen kívül hagyták a tervezési pályázat kiírásakor, és az Illatos út felé tervezték a kapcsolódó úthálózatot.
