Hungary

K alakú kilábalást vár az MNB: sokan szenvedni fognak

A magyarországi bankrendszer rendben van, a járványban is jók a likviditási és tőkemutatók - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss pénzügyi stabilitási jelentéséből. A kilábalás nem minden szektort érint majd egyformán, a hitelporfóliók minősége romolhat.

A magyar bankrendszer sokkellenálló-képessége a koronavírus-járvány által okozott, kihívásokkal teli gazdasági környezetben is erős - írja az MNB a jelentésben. Az elmúlt években és tavasszal meghozott szabályozói lépéseknek, valamint a járványt megelőző prosperáló működésnek köszönhetően a bankok megfelelő tőkepufferrel és jelentős likviditási tartalékokkal rendelkeznek. A jegybanki stresszteszt alapján a bankok többsége még egy, a vártnál jóval súlyosabb lefutású válságforgatókönyv esetén is megfelelne a likviditási és tőkehelyzetre vonatkozó szabályozói elvárásoknak.

További gazdaságélénkítő intézkedésekre lehet szükség

A nemzetközi környezetet a koronavírus-járvány globális elterjedése óta folyamatos és nagyfokú bizonytalanság jellemzi. A bizonytalan kilátások a háztartásokat keresletük visszafogására, a vállalatokat pedig beruházásaik elhalasztására és üzleti modelljeik racionalizálására ösztönözhetik. A gazdasági szereplők kényszerű alkalmazkodása nemcsak lassítja a gazdasági kilábalást, hanem a munkaerőpiacra, a termelésre és a jövedelmezőségre gyakorolt negatív hatáson keresztül az adósságszolgálatra is kockázatot jelent.

A különböző költségvetési és jegybanki intézkedések tompították az első hullám következményeit, azonban a második hullám felfutása és az elhúzódó kilábalás miatt további gazdaságtámogató intézkedések bevezetésére lehet szükség, ami egyes országokban a megnövekedett adósságszintek, illetve szűkülő monetáris politikai mozgástér miatt már kihívást jelenthet.

A jegybank szerint úgynevezett K alakú kilábalás jöhet a járvány után. A krízis ugyanis eltérő mértékben hat az egyes gazdasági ágazatokra és a munkaerőpiac különböző szegmenseire is. A minden szektort egyformán érintő "V" alakú visszapattanás helyett olyan kilábalás jön, amelyben egyes szektorok gyorsan nőnek majd, míg másoknál elhúzódik a válság.

Magyarországon a jegybanki intézkedések hatására jelentősen emelkedtek a bankrendszer likviditási tartalékai. Az MNB a koronavírus-válság kezdetén kialakult pénzpiaci feszültséget a monetáris eszköztárának kibővítésével enyhítette. A banki forrásszerzési lehetőségek nem szűkültek be, a finanszírozási környezet kedvező: a rövid hozamok a monetáris politika irányultsága szerint az egyhetes jegybanki betéti kamat szintje körül alakulnak, míg a hosszú hozamok a járványhelyzet ellenére is historikusan alacsonyak.

Az MNB hosszú fedezett hitelei, eszközvásárlási programjai és az NHP Hajrá! hatására tartósan és jelentősen megnőtt a bankrendszer operatív likviditási tartaléka, ráadásul a március óta felépülő likviditási puffer egyes intézmények közötti eloszlása is kedvező. A likviditási stresszteszt alapján a bankok túlnyomó többsége kellő likviditási pufferrel rendelkezik ahhoz, hogy egy súlyos likviditási stressz esetén is teljesítse a szabályozói elvárást.

Tudnak hitelezni a bankok

A makroprudenciális tőkepufferek feloldása is növelte a bankszektor hitelezési kapacitását. A jelenleg érvényes összes tőkekövetelmény teljesítéséhez a bankoknak kezelhető mértékű, mintegy 86 milliárd forintos tőkeemelési igénye keletkezne. A külső környezet romlása ellenére tehát az elmúlt félévben javult a bankrendszer tőkehelyzete, és erős ellenállóképesség jellemzi, még egy vártnál hosszabban elhúzódó gazdasági kilábalással szemben is, mindez pedig elősegíti a bankok hitelezési képességének fenntartását.

A jegybanki és állami hitel-, illetve garanciaprogramok is támogatják a hitelezés bővülését. A koronavírus-járvány megjelenését követően az ügyfelek mellett a bankok is óvatosabbá váltak a hitelpiacon, és a háztartási és vállalati hitelfeltételeken egyaránt szigorítottak. A kilábalás szempontjából azonban fontos, hogy a bankok hitelezési hajlandósága fennmaradjon, és a gazdaság szereplői továbbra is megfelelő finanszírozási forrásokhoz juthassanak, amit a hitelpiacon történő állami szerepvállalás elősegíthet

A lakossági szegmensben az államilag támogatott babaváró konstrukció és a csok, míg a vállalati szegmensben a jegybank NHP Hajrá! programja, valamint az állami bankok és garanciaintézmények hitel- és garanciaprogramjai nyújtanak támaszt a hitelpiacnak. Ezeknek és a fizetési moratórium állománytámogató hatásának köszönhetően a hitelállomány éves növekedési üteme 2020 második negyedévében a vállalati szegmensben 8 százalékot, a háztartásiban pedig 17 százalékot ért el.

Jövőre ez csökkenni fog, a jegybank várakozása szerint az éves vállalati hiteldinamika 2021-ben 4 százalék felett, míg a háztartási dinamika 5 százalék felett alakulhat, de két éven belül mindkét szegmensben visszatérhet a hitelállomány kétszámjegyű bővülése. A banki hitelezési hajlandóság növekedését, és ezáltal a vállalati hitelállomány bővülését a kockázatmegosztást segítő állami garanciaprogramok jelentős kiterjesztése is támogathatná a következő időszakban. A jegybank szerint a nagyobb értékű hitelekre kellene kiterjeszteni a programot.

A kockázatok nőnek

A fizetési moratóriumnak érdemi szerepe van a portfólióminőség fenntartásában, de nem gátolja meg a hitelkockázatok emelkedését. A portfóliótisztítási aktivitásnak köszönhetően 2020-ban tovább csökkent a nemteljesítő hitelek aránya, míg az új késedelmeket a fizetési moratórium bevezetése átmenetileg megakadályozza. Eközben viszont a koronavírus-válság elmélyülésével érdemben növekedett azon hitelek aránya, amelyeknek jelentősen megnőtt a hitelkockázata.

A hitelintézetek vállalati hitelállományának 15-20 százaléka kapcsolódik kiemelten kockázatos, moratóriumban lévő vállalatokhoz. A hitellel rendelkező háztartásoknak pedig jövedelmi helyzet, munkaerőpiaci státusz változása, illetve a moratóriumban való részvétel alapján az 5-10 százaléka tekinthető sérülékenynek. A kormány 2021 januárjától célzott formában meghosszabbítja a fizetési moratóriumot, segítve a sérülékennyé vált adósokat likviditási helyzetük kezelésében, így 2021 első felében nem várható a késedelmes hitelek arányának jelentős megugrása.

A gazdasági kilábalás elhúzódása miatt azonban fennáll a kockázata, hogy az átmeneti likviditási probléma egyeseknél tartós fizetésképtelenséggé alakul, illetve a moratóriummal nem élő ügyfelek is törlesztési nehézséggel szembesülhetnek, ami középtávon a portfólióminőség érdemi romlásához vezethet. A pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalatok talpra állását a reorganizációt támogató jogi keretrendszer segíthetné.

A jegybank szerint jövőre a célzott moratóriumban a lakossági hitelek 22-24, a vállalati hiteleknek pedig a 14-17 százaléka vehet majd részt. A bankoknak ezekre várhatóan növekvő mértékű céltartalékot kell majd képezniük.

Az ingatlanpiac is rizikós, de kicsi a kitettség

Az ingatlanpiacokon lappangó kockázatok tartósan bizonytalan piaci környezetet teremthetnek. A korábbi évek nagymértékű lakásár-emelkedése nem társult hitelpiaci túlfűtöttséggel, akár a hitelfedezeti mutatók eloszlását, akár a hitelből történő lakásvásárlás arányát vizsgáljuk. A budapesti lakásárakban idén némi korrekció történt, vidéken azonban tovább emelkedtek a lakásárak. A romló fundamentumok középtávon lefelé mutató kockázatot hordoznak, ugyanakkor ezt a közelmúltban bejelentett otthonteremtési intézkedések tompíthatják.

A kereskedelmiingatlan-piacon a szálloda szegmenst érintette legsúlyosabban a koronavírus-válság az elmaradó nemzetközi turizmus miatt, ami ráadásul élénk fejlesztési aktivitással társul, így a szállodapiacon fennáll a túlkínálat kockázata. A változó keresleti viszonyok és a következő évekre tervezett átadások tükrében az irodapiacon is érdemi kockázatok alakulhatnak ki. Az ingatlanpiac felől érkező kockázatokat azonban mérsékli, hogy a bankrendszer ingatlanpiaci kitettsége alacsony a szavatoló tőke arányában.

A gyenge profitabilitás jelentős kihívás elé állíthatja a bankokat. A bankrendszer 2020 első félévében a kockázati költségek növekedése ellenére pozitív, ám a korábbi éveknél jóval alacsonyabb adózott eredményt ért el. A jövedelmezőségi mutatók korábban megfigyelhető fokozatos csökkenése idén a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásai következtében felgyorsult. A jövedelmezőség romlása főként a megnövekedett értékvesztés- és céltartalékképzéshez köthető. A második félévben további mérséklődés várható a bankok profitabilitásában, mivel az intézmények előretekintő kockázati költségei nőhetnek, és a fizetési moratórium profithatása sem jelent még meg minden intézmény eredménykimutatásában. Az alacsony kamatkörnyezetben nyomott kamateredmény és az eszközminőség romlásával emelkedő értékvesztés-szükséglet pedig tartós nyomást helyezhet a már eddig is strukturális problémákkal küzdő bankok nyereségességére.

Football news:

Udinese sign Fernando Llorente, Cutrone and sell Lasagna to Verona for 10 million euros
Monaco have re-loaned Onyekuru to Galatasaray
Karavaev on the Eredivisie: The fans are used to goals. Even if the team lost 2:3, they are happy
Mourinho on Lampard's resignation: Football is cruel, especially modern
Dzeko denied West Ham. Striker wants to leave Roma in the winter
Milan wants to sign Porto midfielder Otavio for free in the summer
Manchester United may loan Lingard to West Ham