A nemzeti konzultáció csak kommunikációs eszköz – a szankciókról nem Brüsszel dönt, hanem az Unió tagállamai. Orbán Viktor szerint pedig Németország belesodródott a háborúba, de a nemzetközi jog szakértője szerint a helyzetet nem lehet így értelmezni.
Orbán blöffjeire nem vevő az Európai Unió. Forrás: Facebook, Orbán Viktor
Orbán Viktor a Kossuth rádióban tett pénteki nyilatkozatában arról panaszkodott, hogy óriási nemzetközi nyomás alatt van a kormánya, hazánkat is bele akarják kényszeríteni a háborúba, és a baloldal is háborúpárti. A miniszterelnök beszélt a legutóbbi konzultációról is, meg arról, hogy a brüsszeli szankciók miatt rengeteg pénztől esik el az ország – szemlézte az ATV.
Lattmann Tamás nemzetközi jogász az ATV Start című műsorában azt mondta:
a legtöbb olyan nemzeti konzultációnál, amelyeknek valamilyen uniós kapcsolódása volt, nem azt látni, hogy Brüsszel nagyon megijedt volna. Mint mondta, a szankciós kérdésben például nem is Brüsszel dönt, hanem a többi tagállam, őket pedig nem biztos, hogy a magyar választók "egy meghatározott kisebbségének a többségének a döntése" fogja érdekelni.
Ez sokkal inkább egy kommunikációs eszköz, amióta csak használja a magyar kormány – jelentette ki.
Orbán Viktor szerint ha valaki fegyvert küld egy háborúzó félnek, akkor az már benne van a háborúban. A szakértő szerint ez az értelmezés néhány évtizeddel ezelőtt általános volt, ma azonban a nemzetközi jog és politika nem így értelmezi. Ma akkor van benne valaki a háborúban, ha ténylegesen részt vesz az ellenségeskedésben.
Ha valaki segítséget nyújt az egyik félnek, az politikai értelemben a vitában érintett fél lesz, de ezt senki nem is tagadta az elmúlt időszakban – tette hozzá.
A német külügyminiszter használt olyan kifejezést, hogy "háborúban állunk Oroszországgal" – Lattmann Tamás szerint ez egy politikai üzenet, a lengyelek esetében a gyors elhatárolódás nem csoda, hiszen nemrég az tartotta lázban a közvéleményt, hogy az ott lezuhant rakéta kitől származott, Lengyelország pedig nagyon gyorsan igyekezett tisztázni, hogy nem tekinti úgy, hogy őt háborús támadás érte volna. Mindenki próbál távol maradni attól a gondolattól, hogy háborúban állna – fogalmazott.
Magyar EU-tagság
A miniszterelnök külföldi újságírók előtt beszélt Magyarország EU-tagságáról. A szakértő szerint ez érdemi vihart nem kavart, hiszen az európai politikai körökben az bevett dolog, hogy vezetők mondanak olyan dolgokat, amelyeket sokféleképp lehet értelmezni. Szerinte n
Nem véletlen, hogy erről egy amerikai tudósító számolt be, hiszen az Egyesült Államokban a politikai szélsőjobboldal irányában ez a fajta attitűd létező fogalom, és Orbán Viktor jól láthatóan ennek a közönségnek próbál beszélni.
Lattmann Tamás szerint tehát nem meglepő, hogy egy éppen ennek a tábornak tudósító újságíró cikkében jelent ez meg.
Úgy látja, a miniszterelnök folyamatos mozgásával próbálja tágítani saját kommunikációs terét, közben pedig szeretne finoman ahhoz a magyar választói réteghez szólni, amely vevő az ilyen gondolatokra.
A nemzetközi jogász szerint a külső szemlélő számára nem látszik, a tárgyalások során milyen megállapodások születnek, az Európai Bizottság megfogalmaz-e konkrét elvárást, hiszen a kormány folyamatosan azt kommunikálja, hogy minden, amit csinál, a Bizottság javaslata alapján történik. Szerinte folyamatosan közelednek az álláspontok, de kérdés, meddig lehet ezt így tovább csinálni.
