Kormányzati ciklusokon átívelő egészségügyi stratégia kialakítását követeli a Magyar Orvosi Kamara (MOK), ennek kikényszerítésére pedig nyomásgyakorló eszközök bevetésére kéri az orvosokat.
Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) alelnöke közölte: a küldöttgyűlésen megfogalmaztak azonnali, „tűzoltó jellegű” javaslatokat – például, hogy visszamenőlegesen, januártól kapjanak béremelést az egészségügyi szakdolgozók –, valamint szeretnének „rendszerváltást” kikényszeríteni az egészségügyben, egy ciklusokon átívelő stratégia kidolgozásával.
A MOK jelezte, hogy ennek érdekében nyomásgyakorló eszközöket is bevetnek.
A háziorvosok képviselői úgy döntöttek, hogy letétbe helyezik feladatellátási szerződésük felmondását és/vagy elzárkóznak az új ügyeleti szerződésük aláírásától, a szakellátásban dolgozó orvosok pedig úgy határoztak, hogy az önként vállalt többletmunkára vonatkozó szerződésük felmondását helyezik letétbe – ismertette az alelnök.
Munkacsoport létrehozását követelik
Álmos Péter a szervezet rendkívüli küldöttgyűlése után tartott sajtótájékoztatón kiemelte: az egészégügy átalakítása érdekében ragaszkodnak ahhoz, hogy a kormány a szakmai kamarák, a Magyar Tudományos Akadémia, a betegszervezetek és minden parlamenti párt bevonásával hozzon létre munkacsoportot, amely legkésőbb tavasszal kezdje meg működését. Véleménye szerint
a magyar egészségügy már nem működik, összeomlott, a betegek nem kapnak időben ellátást, a rendszerben a gyógyítás feltételei nem adottak, nem megfelelőek.
Kincses Gyula, a MOK elnöke szintén arról beszélt, hogy a magyar egészégügy jelenleg jövőkép nélküli, a teljesítménye, hozzáférhetősége, az ellátás minősége kritikus pontra ért, ezért hívták össze a küldöttgyűlést. Tavaly decemberben arról írtunk, hogy akár 4 500 orvos is letétbe helyezheti a felmondását.
Azt szeretnék elérni, hogy Magyarországon egy jobb, igazságosabb, működőképesebb egészségügy legyen, amelyben az orvosok és a betegek is jól érzik magukat
– fogalmazott a kamarai elnök.
Hozzátette: többször is jelezték a gondokat a kormánynak, javaslatokat is tettek, de ezeket érdemben nem hallgatták meg. Közölte: a MOK területi szervezeteinél gyűjtik majd a felmondásokat, és e szervezetek tanácsai döntenek majd a felmondások esetleges élesítéséről – adta hírül az MTI.
Az elszálló rezsiárak kompenzálását kérik
A MOK a szakdolgozói béremelés mellett azonnali hatállyal követeli a háziorvosi és a fogorvosi ellátás megerősítését is a működési feltételek javításával és a megemelkedett rezsiárak kompenzálásával, valamint a szakellátásban dolgozók munkafeltételeinek javítását, például a szakellátók elvett pótlékainak visszaállításával és a korlátlan időtartamú áthelyezést lehetővé tevő jogszabályok visszavonásával.
Titoktartásra kényszerülnek a háziorvosok
Az Index korábbi cikkében arról is olvashatnak, hogy titoktartásra kötelezi az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) az új ügyeleti rendszerben feladatot vállaló háziorvosokat. A Népszava információi szerint az intézkedést a Magyar Orvosi Kamara háziorvosi csoportja is kifogásolta, de Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója az erről szóló egyeztetésen hajthatatlan volt, ezért bevezették a titoktartást.
Arra a kérdésre, hogy megyénként hány háziorvos nem írta alá a közreműködői szerződést és hogy sikerült-e valamennyi ügyleti pontra háziorvost találni, az OMSZ azt válaszolta:
A háziorvosok jelentkezése, az általuk választott jogviszonyban történő szerződéskötés folyamatosan zajlik. A februári ügyeleti beosztás elkészült, a betegellátás személyi és tárgyi feltételei Hajdú-Bihar vármegye valamennyi telephelyén biztosítottak. A március 1-től csatlakozó vármegyékben (Győr-Moson-Sopron és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye) is megindult a felkészülés, folynak a szerződéskötések.
A háziorvosok egy leírást is kaptak az ügyeleti teendőikről, amelyben többek közt az is szerepel, hogy ha nem hatóság kér látleletet vagy hatósági őrizetben lévő ember vizsgálatát, akkor azért térítést kell kérniük és csak a számla előzetes kiegyenlítése után adhatják ki a szakvéleményt.
Sőt, a háziorvosok feladatai közé tartozik az is, hogy hang- és videóhívással történő orvosi vizittel segítsék az orvos nélküli ügyleti pontokon dolgozó magasan képzett szakápolókat (APN) és mentőtiszteket.
