A Sotheby’s aukciósház nemrég 115 000-172 000 euró közötti értékre becsülte Renoir egyik festményét, amely egy fekete hajú, fiatal nőt ábrázol. Az alak nagyon hasonlít Gabrielle Renard-ra, Renoir egyik kedvenc modelljére, aki a Renoir család dajkája volt. De a művészeti szakemberek nem voltak biztosak a mű eredetiségében, ezért fordultak az Art Recognition, mesterséges intelligenciát fejlesztő céghez.
A cég Renoir 206 autentikus festményének fényképes reprodukcióját használta algoritmusához, ennek segítségével tudta matematikai pontossággal azonosítani a festő stílusát és összevetni kortársainak alkotásaival. Az algoritmus szerint a Női portré – Gabrielle 80,58 százalék, hogy Renoir műve. A festmény tulajdonosa, egy svájci magángyűjtő, felvette a kapcsolatot egy párizsi szakértői csoporttal, a GP.F. Dauberville & Archives Bernheim-Jeune-nel is, hogy egy megerősítő pigmentelemzést kérjen tőlük. Ez alapján is Renoir az alkotó.
Bendor Grosvenor művészettörténész azonban szkeptikusan nyilatkozott a mesterséges intelligenciáról, szerinte
ha széles körben alkalmazzák az algoritmust, akkor a szakértők munkája leértékelődik.
Azt is hozzáteszi, a technológia nem alkalmas arra, hogy megítélje egy festmény állapotát, a sérüléseket, a szennyeződéseket, a több festékréteg meglétét. Ezek igazságügyi szakértői vizsgálata nélkül nehéz megállapítani, hogy egy festmény eredeti vagy hamisítvány.
Grosvenor szerint nevetséges egy algoritmusra hagyatkozni, ez olyan, mintha
Egy műtárgyszakértő egy iPhone-on készült fénykép és a művész munkásságának alapos ismerete alapján állítana ki egy hitelességet igazoló dokumentumot.
Carina Popovici, az Art Recognistion vezérigazgatója állítja, hogy az általuk kifejlesztett mesterséges intelligencia nem a művészeti tanácsadókat akarja helyettesíteni, hanem alapos elemzési eszközeivel segíteni akarja a szakértők döntéseit.
(Borítókép: Látogatók Renoir festményeit nézegetik Sao Paulóban 2002. május 17-én. Fotó: MAURICIO LIMA / AFP)
