A régiós nettó minimálbéreket összehasonlítani lehetetlen, a sok különféle kedvezmény miatt a nettó Magyarországon 133 ezer és 200 ezer forint között bármi lehet. A bruttó minimálbérek esetében tény, hogy a romániai magasabb, mint a magyarországi. A 2023-as bértárgyalások alapvetően nehezen haladtak, a kormányátalakítás sem gyorsíthatja a folyamatot.
Romániában 2023-ban 2550 lejről 3000 lejre emelik a minimálbért, ráadásul ebből az összegből 200 lej adómentes lesz – számolt be az mfor.hu. A bruttó összegű emelés így 17,6 százalékos lesz.
Azt egyelőre nem tudni, hogy Magyarországon mekkora emelés lesz. Idén a minimálbér-tárgyalások későn kezdődtek, ráadásul a felek álláspontja meglehetősen távol áll egymástól.
Az infláció már most 20 százalék fölött jár, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter pedig 25 százalék körüli inflációs csúcsot emlegetett, ami az idei év végén, a jövő év elején érkezhet el. Egyes termékcsoportok (beleértve az élelmiszereket és a „rezsicsökkentés” csökkentése után a háztartási energiát) ára még drasztikusabban nő. Az idei év átlagában 15 százalék körüli infláció várható (7,9 százalékról indultunk januárban), jövőre az egész év átlagában ennél valamivel magasabb, ugyanis a várakozások szerint az infláció az első félévben beragad 20 százalék fölé, jelentős lassulás a második félévben várható, elsősorban a bázishatás miatt, akkor már az idei második félév elszállt áraihoz hasonlítunk majd.
A magas infláció miatt a munkavállalói oldal értelemszerűen minél magasabb, akár ismét egy 20 százalékos minimálbér-emelést szeretne. A munkáltatói oldal ekkora emelést kizártnak nevezett, a vállalkozásokat az emelkedő energiaköltségek, a gazdasági növekedés általános lassulása stb. is terhelik.
A tárgyalásokat nehezíti, hogy a kormányból távozott a munkaerőpiacért (is) felelős miniszter, Palkovics László. Az új kormányzati struktúra decembertől fog élni, vagyis a háromoldalú tárgyalások egyik lába hiányzik. Mondjuk Orbán Viktor miniszterelnök már közölte, hogy a kormánytól segítségre nem számíthatnak, a költségvetésben nem lesz tér a munkáltatói közterhek csökkentésére, amely teret nyithatna egy nagyobb minimálbér-emelésnek.
Állami segítség nélkül a romániai 17 százalékos emeléssel megegyező mértékű tűnik a Magyarországon várható emelés maximumának, de jó esély van rá, hogy az emelés végül ennél kisebb lesz. Annak sem elhanyagolható a valószínűsége, hogy a felek kétlépcsős emelésben állapodnak meg, lesz egy év elején, egy pedig év közben, amelynek pontos mértékének megállapítását nyitva hagyják. A munkáltatói és a munkavállalói oldalnak egyébként gyakorlatilag csak konzultációs szerepe van, a minimálbér és a garantált bérminimum (szakmunkás minimálbér) mértékét a kormány rendeletben állapítja meg.
A minimálbér és a garantált bérminimum (utóbbi egyébként több munkavállalót érint) nem pusztán önmagukban fontosak, mivel ezek a legkisebb keresetek, egy emelés esetén az összes keresetet följebb tolják.
Adva, hogy a magyarországi minimálbér-emelés mértéke aligha fogja meghaladni a romániait, de esélyes, hogy kisebb lesz annál, felvethető, hogy a román minimálbér megelőzi-e a magyart. Jó hír, hogy ettől nem kell tartani: a román minimálbér már rég megelőzte a magyart. Az alábbi grafikonokon a visegrádi országok és Románia minimálbéreinek alakulása látható euróban és PPS-ben (vagyis vásárlóerő-paritáson, amely kiküszöböli az egyes országok árszínvonalai közti különbségeket):
Látható, hogy vásárlóerő-paritáson a román minimálbér már 2018-ban megelőzte a magyart, sőt ami azt illeti, a cseh és a szlovák minimálbért is. A magyar minimálbér vásárlóértéke a 2010-es évek második felében alig emelkedett, ezt korrigálta a 2022-es jelentős, 20 százalékos emelés. Euróban számolva a magyar minimálbér 2018 óta nagyjából a románnal mozog egy szinten, jelentősen elmaradva a többi visegrádi országétól. A 2022-es emelésnek köszönhetően sikerült kicsit lerázni Romániát – ám az előnyt a második félévre elvitte a forint gyengülése – a forint egy ideje az összes régiós devizához képest alulteljesít, és minél gyengébb a forint árfolyama, annál kevesebbet ér ugyanaz a forint összeg euróban (vagy lejben, koronában, zlotyban).
A grafikonon látható számok a bruttó (tehát adófizetés előtti) minimálbéreket mutatják, a munkavállalók számára azonban érdekesebb a nettó, amit az adók és járulékok levonása után kézhez kapnak – hívja fel a figyelmet az mfor.hu. Igen ám, de sajnos a nettó minimálbérek összehasonlítása nagyjából lehetetlen, hiszen az egyes országok adó- és járulékmértékei nemcsak eltérőek, de egyáltalán nem egyszerűek.
Ami Magyarországot illeti, lehetetlen megmondani, mennyi a minimálbér nettója – a Fidesz ugyan valaha rég, egy messzi-messzi évtizedben olyan egyszerű jövedelemadó-rendszert ígért, hogy a bevallás ráfér egy söralátétre – aztán az elvben rendkívül egyszerű egykulcsos szja-rendszert agyonbonyolította különféle adókedvezményekkel, főként az eltartott gyermekek után járó családi adókedvezménnyel. (Azt meg kell hagyni, hogy az adóhatóságnál végrehajtott, főként informatikai fejlesztéseknek köszönhetően az amúgy rendkívül bonyolult adóbevallás elkészítése tényleg nem terheli a munkavállalókat, még annyira sem, mint egy söralátét.)
Jelenleg a bruttó minimálbér Magyarországon 200 ezer forint, ennek nettója lehet:
- 133 ezer forint (bármiféle kedvezmény nélkül),
- 143 ezer forint (egy kedvezményezett gyerekkel),
- 163 ezer forint (25 alattiak szja-mentessége),
- 178 ezer forint (két kedvezményes gyerekkel, első házasok kedvezményével),
- 200 ezer forint (három kedvezményezett gyerekkel),
- Satöbbi - és azok kombinációja.
A lengyel adórendszer még a magyarnál is bonyolultabb, és amúgy szintén tartalmaz gyerekek után igénybe vehető kedvezményi elemet. Mindenesetre ha az egyes országokban alkalmazott alap adó- és járulékelvonást vetítjük rá a 2022. második félévi, vásárlóerő-paritásos minimálbérekre, akkor ilyen nettók jönnek ki:
Az mindenképpen kijelenthető, hogy a magyar minimálbér régiós összehasonlításban enyhén szólva nem magas. Ezen némileg szépítenek a különféle igénybe vehető adókedvezmények. Azt azért érdemes megjegyezni, hogy miközben a Fidesz az elmúlt években valóban jelentősen csökkentette a bérek után fizetendő munkáltatói közterheket, a munkavállalók semmiféle általános adó- vagy járulékcsökkentést nem kaptak.
