Egyre nagyobb problémát jelent az illegális migráció, a számok és a tények egyre riasztóbbak, mégsem irányul rá elég figyelem – jelentette ki a miniszterelnök hétfőn Budapesten. Orbán Viktor az osztrák kancellárral és a szerb elnökkel egyeztetett a Várkert Bazárban, majd közös sajtótájékoztatójukon kiemelte: találkozójuk egy hosszabb sorozat első, nyitó eseménye. Három olyan ország vezetője találkozott, amelyet a lehető legsúlyosabban érint a migráció kérdésköre, „mind a hárman szenvedünk az illegális migrációtól” – tette hozzá, s megjegyezte: ez rengeteg energiát, élőerőt és óriási összegeket emészt föl, „miközben egyáltalán nem vagyunk elégedettek azzal a helyzettel, ami kialakult”.
Mint mondta, a világnak vannak más égető problémái, így az orosz-ukrán háború, „a mindannyiunkat gyötrő magas energiaárak és a szankciók problémája”, a migrációra pedig nem irányul elegendő figyelem, holott ez legalább olyan fontos kérdés, mint a másik kettő. Arra tettek most kísérletet, hogy szembenézzenek a helyzettel és intézkedéseket dolgozzanak ki.
Magyarország azért kezdeményezte ezt az összejövetelt, »mert mi vagyunk a legspeciálisabb helyzetben«, ugyanis két irányból van migrációs probléma. Az orosz-ukrán háború következtében több mint egymillió menekült érkezett keleti irányból Ukrajna felől, miközben a határ déli irányból is »folyamatos ostrom alatt áll«
– mondta.
Megjegyezte, hogy „van néhány olyan fejlemény előttünk”, amely tovább fogja nehezíteni a helyzetet, nem látni, hogy a migrációt ösztönző brüsszeli politika változna, az újraelosztási kvóták újra és újra napirendre kerülnek. Szerinte a háború és a szankciók miatt van egy világgazdasági visszaesés és egy világélelmezési nehéz helyzet, amelyek mind növelni fogják az illegális migráció súlyát.
Az Európába vezető migrációs útvonalak közül szerinte a legsúlyosabban érintett a nyugat-balkáni. Ráadásul az is nehézséget okoz, hogy „az illegális migráció és az embercsempészek aktivitása szintet lépett”, már éles fegyvereket is használnak egymás közötti konfliktusokban és a határőrök ellen is. Szerinte Magyarország, Ausztria és Szerbia nemcsak a saját határait védi, hanem egész Európát. Magyarország teljesíti a schengeni tagságból fakadó kötelezettségeket, de az lenne az érdeke és egész Európa érdeke is, hogy a védvonalat minél délebbre tolják. Most az elsődleges védvonal a szerb-magyar határ, és mindenkinek az az érdeke, hogy ez délebbre kerüljön.
© MTI / EPA / Stephanie Lecocq
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy eddig is adtak segítséget Szerbiának és Észak-Macedóniának, de most az együttműködés új dimenziójára van szükség, ezért a hétfői találkozó után hamarosan lesz egy következő Belgrádban, ahol az illetékes miniszterek egyeztetnek, a konkrét lépéseket fogják jogi formába önteni, illetve, ha közös fellépés lesz, annak a pénzügyi és élőerő-feltételeit is ott fogják tisztázni. Egy harmadik találkozót is terveznek, amelyre Bécsben kerülhet majd sor.
Minél délebbre kell tolni a védelmi vonalat
Orbán kérdésre elmondta: először minél délebbre kell tolni azt a védelmi vonalat, amelyen nem lehet átjutni, és ezt lépésről lépésre kell megtenni. Másodszor, akik illegálisan vannak az országaikban, azokat vissza kell vinni oda, ahonnan jöttek, harmadszor pedig hot spotot, azaz menekültkörzetet kell létrehozni az Európai Unió területén kívül, hogy menedékkérelmet csak és kizárólag ott lehessen benyújtani.
Azt mondta, azok a szállítási útvonalak, amelyek keleti irányból érkeztek Magyarországra, megbénultak vagy meg fognak bénulni a következő időszakban, ezért a magyarok kulcskapcsolatrendszere déli irányban van, legyen szó közlekedésről, energiáról vagy gázról. „Magyarországnak úgy kell most Szerbiára tekintenie, mint a legfontosabb partnerére, akin keresztül el tudja érni a világot” – fogalmazott, megjegyezve, hogy ezért a legszorosabb együttműködésre törekednek Szerbiával. „Hálásak vagyunk a szerbeknek, hogy rajtuk keresztül jön az a cső”, amelyen Magyarország ma gázt kap – mondta. „Amíg Magyarországon lesz gáz, addig lesz Szerbiának is gáz, majd valamilyen módon megsegítjük egymást”.
Megjegyezte: nincs közös európai megoldás az európai cégek megsegítésére, „persze a szankciós politikát mindenkire ráerőltetik”, de nincs közös pénzügyi alap, hogy kompenzálják ennek a pénzügyi következményeit, ezért a gazdag országok óriási összegekkel fogják megsegíteni a saját cégeiket, a szegényebbek pedig ezt nem tudják megtenni. Ezzel valamit kezdenie kell Brüsszelnek, mert az európai egységet ez meg fogja bontani.
Az osztrák-magyar viszonyról
Az osztrák-magyar viszonyról azt mondta, hogy az mindig is pragmatikus volt, és eljött annak a korszaka, amikor az ideológiai kérdéseket félre kell tenni, mert most nem ideológiákra van szükség, hanem konkrét megoldásokra. Szerinte „Brüsszelből soha semmilyen segítséget nem kaptunk”, célzottan például a kerítés megépítésére, működtetésére sem. Sőt Brüsszelben olyan szabályokat tartanak fenn, amelyek „életidegenek a világnak ezen a sarkán”.
A kormányfő úgy látja, hogy azokkal a migrációs szabályokkal, amelyekkel a menekültügyi rendszert működtetni akarják, az uniónak ebben a térségében „csak bajt okoznak”. Minél többet kell tenni azért, hogy egy új menekültpolitika jöjjön létre Brüsszelben, „de nem ülhetünk erre várva ölbe tett kézzel, hanem cselekednünk kell” – jelentette ki.
