Egy új kutatás eddig sosem látott módon mutatja meg, hogy a migrén miként lehet hatással az emberi agyra.
A migrén az emberek 12 százalékánál jelentkezik, és a nők gyakrabban találkoznak vele. Kutatások szerint a lakosság 1–2 százaléka szenvedhet krónikus migréntől, ami azt jelenti, hogy havonta legalább 15 napon át is gyötri a kór. Tudósok most összevetették, milyen elváltozások tapasztalhatóak az agyban fejfájás közben.
A Los Angeles-i és a Dél-Kaliforniai Egyetem tudósai részletes MRI-felvételeket gyűjtöttek fejfájással küzdő betegektől, majd a migréntől nem szenvedő betegek képeivel vetették össze ezeket. A kutatás során 20 embert vizsgáltak, 10 krónikus, és 10 aura nélküli migréntől szenvedőt. (Ez utóbbi azt jelenti, hogy a betegek fájdalmát gyakran más tünetek előzik meg, így például, hogy fényes foltokat látnak, zúg a fülük vagy zsibbad a testük.) Végül öt egészséges ember agyát használták kontrollcsoportként.
Az RNSA folyóiratban publikált vizsgálataik során a kutatók arra jutottak, hogy a migréntől szenvedő betegek esetében több volt a megnagyobbodott perivasculáris terek száma: ez az agy kis ereinek károsodását jelentheti.
A bal oldalon a nyíl egy agyi mikrovérzést mutat a bal bal halántéklebenyben, a jobb oldalon pedig egy másik lehetséges mikrovérzés figyelhető meg.
© RSNA / Wilson Xu
A megnagyobbodott perivasculáris terek más neurológiai betegségekhez, így például a demenciához is kapcsolhatók.
A kutatók úgy vélik, az eredmények egy napon új kezelések létrehozását segíthetik ezen krónikus betegségek esetében.
A migrén pontos oka egyelőre nem tisztázott, ám a genetika jelentős szerepet tölthet be: azoknál, akiknek a családjában már előfordult migrénes fejfájás, a kialakulás esélye is magasabb.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
