Hungary
This article was added by the user . TheWorldNews is not responsible for the content of the platform.

Újabb háború törhet ki Európában, a NATO-ban féreverték a harangot

Recep Tayyip Erdogan, Törökország államfője nem csomagolta be szavait legutóbbi verbális támadásában Görögország ellen, ami egy hosszabb ideje tartó üzengetés része volt. Az athéni kormány szerinte veszélyes játékot játszik, kockáztatja a regionális stabilitást azzal, hogy megerősíti hadseregének jelenlétét bizonyos görög szigeteken. Törökország, ha kell, minden rendelkezésére álló eszközzel meg fogja védeni a jogait – idézte Erdogant a Financial Times a görög-török viszony egyre feszültebbé válását bemutató cikkében.

A két ország történelmi hagyományokkal megalapozott szembenállása évtizedek óta nem látott mélységbe süllyedt, miután Erdogan egy sor alig leplezett fenyegetést fogalmazott meg, amelyekben invázióval is megfenyegette országa NATO-partnerét. A keménykedés komolyan felveti egy kisebb katonai konfliktus veszélyét, így nem meglepő, hogy a NATO-ban riadót fújtak a baj megelőzésére érdekében. Nagyon nem hiányozna egy új front az orosz-ukrán háború mellett.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei a Napi.hu hírlevelében.

Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.

Ezután megkapja a Napi.hu Hírleveleit reggel és este.

A legsérülékenyebb, instabilabb helyzetbe kerültünk a görög-török viszonyban 1996 óta – mondja Sinan Ülgen, az isztambuli Edam kutatóintézet igazgatója arra utalva, hogy 26 éve a két ország majdnem egymásnak esett néhány Égei-tengeri lakatlan szikla birtoklása miatt. A felek a tengeri határoktól kezdve Ciprus hovatartozásáig számos befagyott konfliktusban állnak szemben egymással.

Durva stílus

A felek mostani ütésváltása tavasszal kezdődött, amikor Kiriakosz Micotakisz, Görögország miniszterelnöke az Egyesült Államokban tett látogatásán fúrta Ankara erőfeszítéseit, hogy F-16-os harci repülőgépeket vásároljon az USA-tól. Azt állította, hogy a török légierő sportot űz a görög légtér megsértéséből. Erre válaszul Erdogan közölte, hogy Micotakisz már olyan a szemében, mintha nem is létezne.

Az ezt követő hónapokban egymás után szapulta az athéni kormányt olyan stílusban, amilyet korábbi török vezetők nem engedtek meg maguknak. Például egy nagygyűlésen, amelyen már a jövő évi választásokra is készülhetett, azzal fenyegette a görögöket, hogy „az éjszaka érkezhetünk váratlanul”. Emellett azokat az Égei-tengeri szigeteket, amelyeket nemzetközi szerződések egy évszázaddal ezelőtt Görögországnak ítéltek, megszállt területeknek minősítette.

Növekvő idegesség

Görögország, amelynek népessége nyolcada Törökországénak, azaz katonai erejük nincs pariban egymással, egymás után küldte a panaszokat az EU-hoz, az ENSZ-hez és a NATO-hoz, amelyekben elítélte a török elnök egyre durvább megjegyzéseit. Az EU ki is állt tagállama mellett. Micotakisz az ENSZ Közgyűlése előtti felszólalását is arra használta fel, hogy elmondja, különösen a fenyegetések intenzitásának erősödését tartja riasztónak.

Ugyanakkor török felet az idegesíti, hogy az Egyesült Államok és Görögország erősítette katonai együttműködését az elmúlt években, miközben a török-amerikai viszony feszültebbé vált azt követően, hogy Ankara orosz légvédelmi eszközöket vásárolt Moszkvától. Athén lehetővé tette az USA hadseregének, hogy hozzáférjen számos görög katonai bázishoz és 2021-ben felfrissítették a felek védelmi együttműködését. Emellett szintén tavaly hasonló megállapodást írtak alá a francia kormánnyal. Ankara szerint ez ellenük irányul.

Megmakacsolták magukat

Elemzők szerint a harcias török retorika alátámasztja a görögök elszántságát, hogy fenntartsák megerősített katonai jelenlétüket a szigeteiken. Micotakisz az Európai Néppárt zárt körű ciprusi tanácskozásán Erdogan megjegyzéseit ahhoz hasonlította, ahogy Vlagyimir Putyin orosz államfő beszélt az orosz hadsereg Ukrajna ellen indított agressziója előtt.

Ülgen szerint a legrosszabb lehetőségek közül az a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy a két ország hadserege olyan közel kerül egymáshoz a vitatott szigetek vagy sziklák környezetében, ami elkerülhetetlenné teszi a katonai villongásokat. A nagyhatalmak már csak utólag léphetnek közben a felhevült ellenfelek leszedálása érdekében. Ezzel együtt ezt a lehetőséget is csak egy konfrontációnak tartja, ennél nem számít rosszabbra.