Az Európai Bizottság úgy döntött, hogy kötelezettségszegési eljárást indít, és felszólító levelet küld Magyarországnak (INFR(2023)2098) az 5. pénzmosás elleni irányelv helytelen átültetése miatt.
Bár Magyarország bejelentette az irányelv teljes körű átültetését, a Bizottság az irányelv nemzeti jogba való helytelen átültetésének egy esetét állapította meg, amely a szolgáltatók nyilvántartásba vételére, engedélyezésére vagy szabályozására vonatkozó kötelezettséggel kapcsolatos.
A magyar jog szerint nem létezik a virtuális valuták és a fiat valuták közötti pénzváltási szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók nyilvántartásba vételére vagy engedélyezésére vonatkozó kötelezettség.
A pénzmosás elleni szabályok fontos szerepet játszanak a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemben – közölte áll az Európai Bizottság indoklásában.
Szerintük azért is fontos ez a szabályozás, mert az egyik tagállamban előforduló jogalkotási hiányosságok az EU egészére hatással vannak. Másrészt elengedhetetlen a szankcionált cégek haszonhúzóinak azonosítása, ami az EU által Oroszország ukrajnai invázióját követően bevezetett szankciókat illeti.
Ezért az uniós szabályokat a Bizottság szerint hatékonyan kell végrehajtani és felügyelni a bűnözés elleni küzdelem, az uniós pénzügyi rendszer védelme, és az uniós szankciók végrehajtásának biztosítása érdekében.
Amennyiben Magyarország két hónapon belül nem kap kielégítő választ, a Bizottság dönthet úgy, hogy folytatja a jogsértési eljárást, és indokolással ellátott véleményt küld
– írták.
Fontos megjegyezni, hogy az irányelv, aminek nem tett eleget Magyarország, egy olyan jogalkotási aktus, ami bár kötelezően elvár egy szabályozást a tagállamoktól, de csak a kötelezően elérendő célokat tűzi ki a címzett tagállamok számára.
Az egyes tagországok azonban saját maguk dolgozzák ki azokat a törvényeket, amelyek meghatározzák, hogyan fogják megvalósítani a kitűzött célokat.
Nem ez az első, és vélhetően nem is az utolsó
Mint ismeretes Magyarország, valamint több EU-s ország ellen is folynak kötelezettségszegési eljárások. Tavaly februárban például Varga Judit, az akkori igazságügyi miniszter elárulta:
Magyarországgal szemben húsz non-notifikációs kötelezettségszegési eljárás és negyven tartalmi kötelezettségszegési eljárás volt folyamatban.
Ezt követően például kötelezettségszegési eljárást indított a bizottság Magyarország ellen a belső piaci szabályokkal ellentétes intézkedések bevezetése miatt is, amit az árstopos megkülönböztetés miatt indítottak.
Nemrég az Európai Bíróságon is döntést hozott egy hasonló ügyben. Korábban az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított, ez az ügy végződött az Európai Bíróságon. Ahol kimondták: Nem felel meg az uniós jognak a gyakorlat, hogy a menedékkérelmekre vonatkozó szándéknyilatkozatokat csak a belgrádi vagy a kijevi nagykövetségen lehet beadni.
