Gyorsított felvételi eljárást kért az ukrán elnök a katonai szövetségtől.
„Különleges katonai műveletnek” nevezett nyílt háborút indított Vlagyimir Putyin Ukrajna ellen. A harcok február óta tartanak, az orosz erők több ezer civil életének vetettek véget. Cikksorozatunkban minden fejleményről beszámolunk.
Ukrajna hivatalosan is benyújtotta a NATO-hoz való csatlakozási kérelmét – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök, közvetlenül azután, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta a négy ukrajnai megszállt terület Oroszország általi törvénytelen annektálását hivatalossá tevő rendeleteket. Erről itt írtunk bővebben:
A kocka el van vetve: Oroszország hivatalosan is elrabolta Ukrajna ötödét
Vlagyimir Putyin pénteken bejelentette, Oroszország „elfogadja" négy, Ukrajnához tartozó megye - Herszon, Zaporizzsja, Donyeck és Luhanszk - csatlakozási kérelmét. Az orosz államfő ezzel kizárta a közeli béke, de még a tűzszünet esélyét is: az annexió után Kijevnek és Moszkvának nincs miről tárgyalnia.
Zelenszkij a NATO-csatlakozási kérelmet bejelentő videóüzenetében azt mondta, Ukrajna "döntő lépést tesz a szabad nemzetek teljes biztonsága érdekében". Az ukrán elnök szerint már bizonyították, hogy megfelelnek a szövetség előírásainak, most pedig aláírják Ukrajna gyorsított NATO-csatlakozási kérelmét. Zelenszkij kijelentette, hogy felszabadítja országa "teljes területét", és jelezte:
Látjuk, ki fenyeget minket. Látjuk, ki kész ölni és csonkítani. Akit az ellenőrzési övezetének kiterjesztése érdekében nem riaszt vissza semmilyen kegyetlenség.”
Az Ukrajna elleni orosz agresszió feltámasztotta a katonai szövetséget, Svédország és Finnország a csatlakozás kapujában állnak, a legutóbbi csúcson pedig hivatalosan is a NATO biztonságát fenyegető hatalomként határozták meg a tagállamok Oroszországot.
Mielőtt Oroszország februárban Ukrajnába küldte volna fegyveres erőit, Moszkva jogilag kötelező erejű garanciákat követelt arra, hogy Ukrajnát soha nem veszik fel az Egyesült Államok vezette katonai szövetségbe, a NATO-ba.
Állítólag Oroszország többek között ezt használta ürügyként az úgynevezett különleges katonai művelet megindításához.
Mielőtt Oroszország februárban Ukrajnába küldte volna fegyveres erőit, Moszkva jogilag kötelező erejű garanciákat követelt arra, hogy Ukrajnát soha nem veszik fel az Egyesült Államok vezette katonai szövetségbe. Oroszország többek között ezeknek a garanciáknak a hiányát használta ürügyként a Kreml által különleges katonai műveletnek nevezett háború megindításához.
Az orosz–ukrán háború eseményeit követő hírfolyamunkat alább találja:
