Hungary

Via ferrata Magyarország legszebb tengerszeme fölött

A Megyer-hegyi tengerszem karrierje egy közel tíz éve megtartott internetes szavazáson indult, amikor is az ország legszebb természeti csodájának választották, olyan helyszíneket maga mögé utasítva, mint a Dunakanyar vagy a Balaton-felvidéki tanúhegyek. Azóta évről-évre egyre nagyobb tömegek látogatják, és pár éve a szomszédos Sárospatak is meglátta benne a lehetőséget.

Ha át akarja élni, milyen a tengerszem belülről, a falakról nézve, nézze meg helyszínen készült videónkat a mászásról:

A Zempléni-hegységben található Megyer-hegyi tengerszem igazából nem tengerszem, hanem egy száz éve felhagyott kőbánya csapadékkal feltöltődött, néhol 40 méter magas, meredek kőfalakkal körülvett belső udvara. Már a 15. században felfedezték, hogy a hegy kovásodott riolittufája tökéletes malomkő-alapanyag. Az itt bányászott kövek az 1800-as évekig külföldön is keresettek voltak, a bánya 1907-ben zárt be. Az udvart mára esővíz töltötte ki, és egy állandó vizű, festői szépségű tó jött létre. A tó mélysége a hat métert is eléri, sötét, feketés színe pedig a tó fenekén lebomló tölgyfalomb avariszapjának köszönhető. Területe 1997 óta védett.

A város pályázott a Megyer-hegy fejlesztésére, parkolók, utak, pihenőház, kilátó és és egy via ferrata pálya megépítésére. Az uniós támogatást elnyerték, a természetvédelmi engedélyt – néhány kör után – megkapták, és most már áll a kilátó és megnyitott a via ferrata pálya is, amit a hétvégén elmentünk kipróbálni. Ez Magyarország negyedik via ferrata pályája a cseszneki, a tatabányai és a Cuha-völgyi után. 

Az új pályánál két dolog érdekelt leginkább: mennyire élvezhető a mászás rajta és mennyire rontja el a drót a sziklák és a tó látványát. Ez utóbbira ugyanis régebben többen panaszkodtak, a nemzeti park is vizsgálódott: végül kompromisszum született arról, hogy maradhat a drótkötél, de a pályák rövidebbek lesznek és kevésbé lesznek szem előtt.

Mi az a via ferrata?

A via ferrata olyan hegyi út, ahol fixen beszerelt fém kábelek, létrák, hidak segítségével lehet felmászni amatőröknek is oda, ahová korábban csak a hegymászók jutottak fel. A drótköteles via ferrata az első világháborúban terjedt el, hogy a katonák hegyi terepen jobban tudjanak közlekedni, majd a háború után egyre több európai ország kezdte sportcéllal kiépíteni a hegyeiben. Magyarországon 2013-ban épült az első pálya, Csesznek mellett.

Amikor megérkeztünk a helyszínre, azzal kezdtem, hogy körülnéztem a kilátópontokról. A sziklára rögzített drótpálya egyáltalán nem szúr szemet, a falszakaszokat a víz felett összekötő kötélhidak látszanak inkább. Nyilván, ha mászók vannak a pályán, akkor őket jól látni, és hallatszik valamennyire a karabinerek csattogása is, de egyfelől jóval kevesebb a via ferrátázó, mint a sima látogató, másfelől sokan azt sem tudják, mit csinálnak az emberek a sziklafalon.

Volt aki például azt hitte a via ferrátázókra, hogy villanyszerelők szerelik a hálózatot.

A hat pályából a két hosszabb, közepes nehézségűt választottuk ki, amit végigmászva tulajdonképpen körbejárhattuk a tavat a sziklafalak belső oldalán. Mindkét út a tóhoz vezető kis kanyon belső végéből indul, egyik az egyik, másik a másik oldalon.

Sokáig azt hittem, hogy a kis szurdokot azért vájták a hegybe, hogy a lefaragott malomköveket kényelmesen ki tudják szállítani a malomudvarból. De kiderült, hogy nem ez volt az ok, hanem a bányaudvarban felgyűlő esővizet vezették ki így a bányán kívülre. A köveket egy korabeli kép szerint pallókon is felguríthatták a bányából.

A C (közepes) nehézségű Szabó József emlékút 200 méter hosszú, kis traverzálással (oldalazással) indul a malomtó sötét vize felett, majd egy felszökés után középmagasan bevisz egy kisebb udvarba, ahol néhány ottfelejtett malomkő is árválkodik. Innen feljebb folytatódik egy emelettel, és a szikla felső peremén halad a végéig. A kiszállástól nem messze kezdődik egy ösvény, amin pihenésképpen el lehet sétálni az öt percre levő új kilátóig és vissza. A lépések és fogások könnyen elérhetők, ha valaki ismeri a hazai via ferrata pályákat, akkor körülbelül a cseszneki Ostromlók útjához hasonlítható.

A másik sziklakaréjon haladó, 150 méter hosszú Édes vízi élet út egy fokkal érdekesebb, mert sokkal többet megy a vízfelszín felett – néha akár a lábát is belógathatja a mászó a vízbe –, és több kötélhíd is van benne. A sok oldalazás néha megerőltető, mert végig karral kell tartani a testet a befele dőlő sziklafal mellett, ezért is kaphatott egy fokkal nehezebb, D-s minősítést a pálya. 

A mászást a közelgő vihar első súlyos esőcseppjeinél fejeztük be, és amikor kijöttünk erősen elgondolkoztam azon, hogy a via ferrata pályákat eredetileg Olaszországban arra találták ki, hogy a katonák, majd a nem profi hegymászó turisták is le tudják küzdeni azokat a magas hágókat, csúcsokat, amiről korábban nem is álmodhattak. A Megyer-hegyi tengerszemnél ilyesmiről szó sincs, ez a pálya inkább egy drótköteles erdei kalandparkra hajaz, azzal a különbséggel, hogy itt nem a fatörzsekre építik a kötélrendszert.

A pályák - forrás: tengerszeminfo.hu

A pályák - forrás: tengerszeminfo.hu

Viszont ahogy megláttam kívülről néhány még a pályán rekedt, esőben küzdő mászót, egyből szinte irigykedni kezdtem rájuk, mert ők "bent" voltak a tengerszemben, én meg kint. Akkor rájöttem, hogy ez ennek a pályarendszernek a lényege: megfogni, megtapintani a köveket, benne mozogni a bányában, néha magasan a falakon, néha szinte a tófelszínen járva, néha pedig a kötélhídon lebegve átélni belülről ezt a természeti látványosságot, speciálisabbnál speciálisabb szemszögekből látva minden egyes hajlatát. Ezt az érzést kívülről, a korlátok mögött húzódó ösvényekről szemlélődve megközelíteni sem lehet.

A megközelítés még nem annyira egyszerű, mert épül a felfelé vezető út és kerékpárút, az aktuális helyzetről a fejlesztés honlapján lehet tájékozódni. Ugyanitt található meg az is, hogy milyen feltételekkel lehet használni a via ferrata pályákat. A tengerszemnél is tartózkodik napközben – egyfajta úszómester-jelleggel – egy őr, aki felügyel, segítséget ad vagy kinyitja esetleg a minimalmot, ahol minden látogató őrölhet magának egy kis búzát a régi kézi malmok segítségével.

(Borítókép: Indexvideo)

Football news:

CSKA is ready to offer 7 million euros for defender Fuchs. Internacional wants 10 million^. CSKA intends to acquire the Central defender of Internacional Bruno Fuchs, who is also claimed by Monaco and Lille
Goretska Pro 8:2 with Barca: This is only the first of three steps
Matteus on the defeat of Barca: it is Painful to see what happened to the team that inspired us for so many years
Bartomeu met with Pochettino this week. He could replace Sethien at Barca
Salihamijic Pro 8:2 with Barca: Bayern are very happy, but they want more
Recently, Mueller did not want to renew his contract with Bayern. Now he's turning the football around
The baby may get angry and leave. Luis Suarez Miramontes about Messi