Akár 80 ezer tonna metán szabadulhatott ki a szivárgások következtében az Északi Áramlat vezetékeinél történt robbanások után.
„Különleges katonai műveletnek” nevezett nyílt háborút indított Vlagyimir Putyin Ukrajna ellen. A harcok február óta tartanak, az orosz erők több ezer civil életének vetettek véget. Cikksorozatunkban minden fejleményről beszámolunk.
Az Északi Áramlat vezetékeinél történt robbanások metángázfelhővel borították be Norvégia és Svédország jelentős részeit – írja a norvég NRK portál.
Szerda reggel a Norvég Levegőkutató Intézet vezető klímakutatója Stephen Matthew Platt nekiült kiszámolni, hogy mégis mekkora a metánkibocsátás mértéke. A portálnak a kutató elmondta, viszonylag gyakran fordul elő az, hogy az ember nagy mennyiségű gázkibocsátásról hall, aztán amikor elkezdi vizsgálni az adatokat, nyomát sem találja. Ebben az esetben azonban teljesen más volt a helyzet. Az Integrált Szénmegfigyelő Rendszer (ICOS) adatait felhasználva Platt előbb arra jutott, hogy 40 ezer tonna metán szabadult ki a szivárgások következtében, péntek reggelre azonban ez a szám már megkétszereződött. Hogy a helyén tudjuk kezelni ezt a mennyiséget, érdemes tudni, hogy
ez a négyszerese a Norvégia által éves szinten kibocsátott metánnak.
A kutató kiemelte, hogy a példátlan eset ellenére fontos tudni, hogy még ez a nagy mennyiségű metán sem jelent közvetlen veszélyt az emberekre. Tehát, például ebben a koncentrációban sem válik gyúlékonnyá, itt a gáznak a klímára gyakorolt hatása az aggasztó.
Ugyanakkor egy másik klímakutató, Bjorn Samset arról beszélt a portálnak, hogy a metán valóban potensebb üvegházhatású gáz, mint a széndioxid és ezért mindent meg kell tenni a kibocsátás csökkentésére. Samset azonban azt is hozzátette, hogy az éghajlati változások szempontjából nem túl jelentős ez a mostani 80 ezer tonnányi metán, ugyanis ez a világ átlagos napi metánkibocsátásának kevesebb, mint tíz százaléka.
Az orosz-ukrán háború eseményeit követő hírfolyamunkat alább találja:
