Csak a britek és a baltiak hittek az amerikai hírszerzés figyelmeztetésének.
Az amerikai hírszerzés egyik vezetője még tavaly novemberben számolt be a NATO észak-atlanti tanácsának brüsszeli találkozóján a birtokukba került adatokról, amelyek arról tanúskodtak, hogy Moszkva meg fogja támadni Ukrajnát – derül ki a Washington Post cikkéből. Avril Haines az USA Hírszerző Közösségének vezetője (képünkön) elmondta a tényeket, de nem tett semmiféle ajánlást arra nézve, hogy mit kellene tenni ebben a helyzetben. A hallgatóságban több kérdés is felmerült és többen kételkedtek benne, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök valóban egy nagyszabású offenzívára készül. A német és a francia képviselők láthatóan nem értették, hogy miért támadna meg egy nagy országot Putyin mindössze 80-90 ezer emberrel. Mások azt vetették fel, hogy az oroszok, a Kreml közlésének megfelelően csupán csak egy hadgyakorlatra készülnek a térségben. Arról, hogy a magyar delegáció hogyan reagált, nem ír a lap.
A többség inkább szkeptikus volt az invázió hírével kapcsolatban, és voltak, akik Zelenszkijt idézték, mivel az ukrán elnök maga is arról beszélt akkoriban még, hogy az oroszok sosem indítanának egy akkora méretű támadást, mint amit az amerikaiak jósolnak és hát kik ismernék jobban az oroszok szándékait az ukránoknál.
A franciák és a németek felidézték az Irakkal kapcsolatos, 20 évvel ezelőtti, bizonyítékokat nélkülöző amerikai hírszerzési jelentéseket, egyesek pedig az USA hírszerzésének kudarcát látták a néhány hónappal korábbi afganisztáni fiaskóban is.
A lap szerint az európaiak gyorsan szekértáborokba rendeződtek a kérdés miatt és ezek alig változtak valamit az elkövetkezendő hónapokban. Három nagyobb narratíva alakult ki, a nyugat-európai képviselők szerint Putyin csak blöfföl és a csapatösszevonásokkal próbál engedményeket kizsarolni, de esze ágában sincs támadni. A NATO újabb, kelet és délkelet-európai tagállamainak az volt a véleménye, hogy az oroszok valamit lépni fognak, de az csak korlátozott méretű lesz, „harapnak még egyet az ukrán almából”, mint 2014-ben tették. Csak a britek és a balti államok vették komolyan a figyelmeztetést, akik már korábban is aggodalommal viseltettek az oroszok szándékai iránt.
Az orosz–ukrán háború eseményeit követő hírfolyamunkat alább követheti:
