Vlagyimir Putyin pénteken bejelentette, Oroszország „elfogadja” négy, Ukrajnához tartozó megye – Herszon, Zaporizzsja, Donyeck és Luhanszk – csatlakozási kérelmét. Az orosz államfő ezzel kizárta a közeli béke, de még a tűzszünet esélyét is: az annexió után Kijevnek és Moszkvának nincs miről tárgyalnia. A Kreml néhány nappal az után jelentette be a kelet-ukrajnai területek bekebelezését, hogy a négy megyében álnépszavazással döntöttek az Oroszországhoz való csatlakozásról.
Vlagyimir Putyin elnök az orosz politikai elit vastapsa közepette bejelentette a Kreml Szent György termében, hogy ünnepélyesen elfogadják a Donyecki, Luhanszki, Zaporizzsjai és Herszoni területek csatalkozását az Oroszországi Föderációhoz. Putyin ezt követően arról beszélt, hogy milliók akarata érvényesült a népszavazásokon és hogy a Szovjetunió összeomlása megszakította a kapcsolatot az orosz országrészek között. A Kreml ura úgy véli, hogy Délkelet-Ukrajna azért is képezi részét Oroszországnak, mert korábban is hozzátartozott. Része volt az Orosz Birodalomnak, a Szovjetuniónak és azért, mert a szovjetek szabadították fel a nácik uralma alól a második világháború idején.
Nem maradt el a fenyegetőzés sem, Putyin ugyanis vészjóslóan közölte: a Nyugatnak nem szabad elfelejtenie, hogy Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon lakói örökre orosz állampolgárokká váltak.
A pénteki bejelentés nem okozott meglepetést. Néhány órával korábban ugyanis Putyin aláírta azt a két elnöki rendeletet, amellyel elismerte Herszon, illetve Zaporizzsja megye független államiságát. „A nemzetközi jog elveivel és normáival összhangban, elismerve és megerősítve a nemzeteknek az ENSZ Alapokmányban is rögzített egyenlőségét és önrendelkezési jogát és figyelembe véve Herszon megye lakóinak a szeptember 27-ei népszavazáson kinyilvánított akaratát, döntést hoztam Herszon megye szuverenitásának és függetlenségének elismeréséról” – írta Putyin, aki hasonló szövegű rendeletet adott ki Zaporizzsja megyével kapcsolatban is. (Amikor az 1990-es években az Oroszországhoz tartozó Csecsenföld Oroszországtól akart elszakadni, Putyint kevésbé érdekelte a nemzetek önrendelkezési joga és a földdel tette egyenlővé az észak-kaukázusi köztársaság településeit.)
Donyeck és Luhanszk megye elismerését már nem kellett bejelentenie, ezt közvetlenül a február 24-én indított agresszió előtti napokban tette meg, és az invázió egyik hivatalos célja az volt, hogy Oroszország „megvédje” a két kelet-ukrajnai megyét. 2014-ben pedig Oroszország a Krímet kebelezte be hasonló módszerrel: előbb elfoglalta a félszigetet, majd a „függetlenségi népszavazás” eredményét elismerve „befogadta” az Ukrajnához tartozó félszigetet az Orosz Föderációba. A most annektált területek 110 ezer négyzetkilométert tesznek ki, a négy megyében a békeidőben tízmillió ember élt.
Bejelentés a vereségek után
A Kreml egyik legszebb termében, a Szent György teremben elhangzott bejelentés akkor hangzott el, amikor az orosz erőket tovább szorítja vissza kelet és dél felé az ukrán haderő. Miután az ukránok meglepő gyorsasággal szeptember elején visszafoglalták az észak-keleti Harkivtól keletre fekvő területeket, az utóbbi napokban az orosz agresszió során orosz kézre került donyeck-medencei területeket támadják. Az ukránok állítólag közel állnak ahhoz, hogy visszafoglalják Liman városát. „Az ellenség folyamatosan a város körbezárásával próbálkozik. Pillanatnyilag még képesek vagyunk visszaverni a támadásokat” – hangzanak az orosz bloggerek által közzétett, sok optimizmusról nem tanúskodó beszámolói.
Nyugati elemzők szerint a fontos közlekedési csomópontként számontartott Liman várható visszafoglalásának komoly következményei lehetnek. „A limani zseb eleste meggyengítené a Donyec megye északi és a Luhanszk megye nyugati térségeiben állomásozó erőket és tovább rontaná az egyébként is rossz orosz morált” – írta napi elemzésében az Istitute for the Study of War (ISW) nevű intézet.
Veszélyes eszkaláció
Az Ukrajna területének mintegy 15 százalékára kiterjedő négy megye elfoglalása a válság komoly eszkalálódását jelenti, hiszen a területrablással Moszkva bezárta az ajtót az esetleges tűzszüneti és béketárgyalások előtt. A valamennyi frontvonalon előre törő Kijev ugyanis nem fog beleegyezni területei elvesztésébe, a megyéket bekebelező Moszkvának pedig nem áll szándékban visszaadni az elfoglalt területeket.
Az is a válság súlyosbodását okozza, hogy Putyin a múlt héten részlegesnek mondott mozgósítást rendelt el, melynek következtében több százezer orosz tartalékost hívnak be az ukrajnai agresszió folytatásához. Hivatalos számot a Kreml nem közölt, Szergej Sojgu védelmi miniszter 300 ezer emberről beszélt, de a kiszivárgott beszámolók már egymillió embert említenek. A mozgósítás elől már mintegy 300 ezer ember menekült el, a legtöbben közúton jutottak át azokba az államokba, ahova az orosz polgárok vízum nélkül utazhatnak: Grúziába, Örményországba és Kazahsztánba. A repülőgépforgalom is megélénkült, a légitársaságok csillagászati összegeket kértek a szabadságba vezető egyirányú útért. A magángépek forgalma is megélénkül, egyes cégeknél százszoros a túljelentkezés, s egy-egy helyér 8-10 millió forintnak megfelelő rubelösszeget kérnek.
A mozgósítás érezhető feszültséget okoz. Már több mint húsz sorozóirodát gyújtottak fel a tiltakozók egy helyen pedig egy fiatalember életveszélyesen megsebesített egy sorozótisztet. Több körzetben, például az észak-kaukázusi Dagesztánban zavargások törtek ki a mozgósítás hírére.
Nemzetközi tiltakozás
A világ országainak túlnyomó többsége – ahogy a Krím elfoglalását – úgy a kelet és dél-ukrajnai népszavazásokat és az újabb területek bekebelezését sem ismeri el, s az EU, valamint az USA újabb szankciókkal bünteti Oroszországot. „Nagyon világosan akarom mindenki tudtára adni: az USA soha, soha, soha nem fogja elfogadni és elismeri a szuverén Ukrajna területeinek bekebelezését” – mondta Joe Biden amerikai elnök. Megszólalt Antonio Guterres ENSZ-főtitkár is, aki azt hangsúlyozta: az erővel kicsikart területfoglalás ellentétben áll az ENSZ Alapokmányával és megsérti a nemzetközi jogot.