Szeptember 30-án tartottak előrehozott választásokat Szlovákiában. A tét az volt, hogy sikerül-e a Smer–SD vezérének, Robert Ficonak visszatérni a hatalomba, vagy csak úgy mint 2020-ban, a széttöredezett jobboldal valahogy távol tudja tartani a kormányrúdtól a kritikusai szerint ha nem is maffiaállamot építő, de kormányzása alatt annak a kiépülését nem megakadályozó egykori kormányfőt.
A választás után mindkét opció előtt megvolt a lehetőség, ugyanis királycsináló szerepbe a Smer-szakadárokból álló szociáldemokrata Hlas–SD (Hang–Szociáldemokrácia) került, azonban a pártelnök Peter Pellegrini és a jobbközép–liberális Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka között hamar megrekedtek a tárgyalások, ami után biztossá vált, hogy
2020 után a Smer és Fico ismét hatalomra kerül, aminek a Smer és a Hlas mellett a parlamentbe visszatérő, az Andrej Danko vezette szélsőjobboldali SNS lesz a tagja.
Annak ellenére, hogy a koalíciós tárgyalások viszonylag simán mentek, maga a kormányalakításról ez már nem mondható el: a politikától mandátuma lejártát követően visszavonuló Zuzana Caputova államfő ugyanis nem volt hajlandó elfogadni környezetvédelmi miniszternek a klímaváltozás-tagadó nézeteiről is ismert Rudolf Huliakot, de az SNS-s politikust ezenkívül amiatt is kritizálta, amiért korábban több ízben is a környezetvédők elleni erőszakra buzdított.
Azonban kedden az SNS bejelentette, hogy Huliak jelölését visszavonják és helyére Tomáš Tarabát jelölik a tárca élére, amivel elhárult az egyetlen akadály a kormány kinevezése előtt – igaz, az új jelöltnek is meggyűlt a baja a környezetvédőkkel az előző ciklusban: Taraba több olyan törvényjavaslatot is benyújtott, ami a környezetvédelmi szempontok helyett elsősorban a gazdaságot segítette volna, például könnyebben adott volna kivételeket fakitermelésre, vagy a védett területeken való építkezésekre.
Emiatt egyébként a Progresszív Szlovákia és az előző ciklusban kormányzó OĽaNO is arra kérte Caputovát, ne fogadja el Taraba jelölését sem – utóbbi ráadásul még korábban korrupció vádja miatt egyszer letartóztatott Robert Kaliňák védelmi miniszternek való jelölését is ellenzi.
Negyedjére kapja meg a kormányrudat Fico
A Szlovák Nemzeti Tanács alakulóülését október 25-én 10 órakor kezdték meg, amikor az új képviselők letették az esküjüket, illetve a házelnökválasztás után a parlamenti bizottságok elnökeit is megszavazzák – előbbire a Smerből 2020-ban kilépő Hlas elnökét, Peter Pellegrinit jelölték, majd 15 órakor tartottak egy szünetet, amikor Caputova az elnöki palotában fogadta Ficot és nevezte ki kormányát, aki így 2006, 2012 és 2016 után negyedjére lesz Szlovákia miniszterelnöke.
Annak ellenére, hogy a legtöbb mandátumot a Smer nyerte, a Hlas-szal együtt 7-7 tárca vezetésében állapodtak meg, míg a SNS 3 minisztert ad az új, negyedik Fico-kormányban.
Még a koalíciós tárgyalások során Fico kijelentette, hogy kormányának két fő prioritása lesz: egyiknek a szlovák lakosság életszínvonalának emelését jelölte meg, míg másiknak egy „Szlovákia első” külpolitikát – a kampány során olykor összeesküvés-elméletekkel is operáló újdonsült miniszterelnök arról beszélt, véget ér az az időszak, amikor külpolitikai kérdésekben nem a kormány dönt, amivel az előző ciklus kormánypártjainak, illetve az Ludovit Ódor (Ódor Lajos) vezette hivatalnokkormánynak szúrt oda.
Miután kormányát kinevezték, Fico először diplomatikusan megköszönte Caputovának a kinevezését – annak ellenére, hogy a múltban többször is összeszólalkoztak a nyilvánosságban –, ezenkívül megismételte korábbi prioritásait, miszerint fő célja a szlovákok gazdasági helyzetének javítása, ezenkívül egy szuverén külpolitika folytatása.
Szlovákia modern történelmében még soha nem vett át a kormány egy olyan széttöredezett társadalmat, mint ma
– fogalmazott az újrégi kormányfő, aki megígérte: kormánya mindent megtesz, hogy a társadalomnak jobb legyen.
Mennyire befolyásolja az ukrajnai háborút Fico visszatérése?
Fico választási győzelme után a magyar kormány több tagja, többek között Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is elégedetten gratulált a 2016 után ismételten miniszterelnökként visszatérő politikusnak, így a magyar és szlovák kormányok közötti kapcsolatok vélhetően javulnak az előző időszakhoz képest.
Azonban hogy Fico érkezése mennyire befolyásolja majd Szlovákia Ukrajna-politikáját, még nem tudni, Fico ugyanis kitérő válaszokat adott e kérdésekre.
Miközben egy szlovák érdekeket védő külpolitikát ígért, az Ukrajnának nyújtott támogatások kapcsán mindig kitérő választ adott, miközben kampánya során azt ígérte, kormánya nem fogja fegyverszállítmányokkal támogatni az Oroszországgal szemben honvédő háborúra kényszerülő országot. Ugyan kijelentette, hogy ő személy szerint ellenzi az Ukrajnának nyújtott fegyvertámogatásokat, de azt nem jelentette ki, hogy azokat le is állítaná – sőt, azt mondta, „egy millimétert sem fog változni” az ország külpolitikai irányultsága.
(Borítókép: Robert Fico. Fotó: Radovan Stoklasa / Reuters)