A kutya az ember legjobb barátja – hallhatjuk sokszor a mondást, amit ugyan a gazdák nap mint nap tapasztalhatnak kedvenceik kapcsán, most egy tudományos kísérlet is bizonyítja, négylábú társaink gyakran valóban több mindent megéreznek rajtunk – kínos, vallatós beszélgetések nélkül is –, mint emberi barátaink.
Ezt bizonyítja az a héten publikált, észak-ír kutatás is, amely során bebizonyították, a kutyák az izzadtságunkból és a leheletünkből képesek kitalálni, hogy stresszesek vagyunk-e, vagy sem – szúrta ki a DailyMail.
A kísérlet eredményei meglehetősen pontos eredményt adtak a jelenséget vizsgáló tudósoknak, ugyanis a különböző fajtájú ebek 93,75 százalékos pontossággal tudták megkülönböztetni az ellazult és a feszült személyek szagmintáit.
Az FBI is megirigyelné ezt a szimatot
A tudósok a tanulmányhoz 36 embertől vettek verejték– és leheletmintát egy nehéz matematikai feladat elvégzése előtt és után – mindezt négy perc különbséggel. A feladat előtt és után is megmérték a résztvevők vérnyomását és a pulzusát is, majd a résztvevők maguk is beszámoltak az aktuális stresszérzetükről.
A belfasti Queen's University kutatói ezután négy kutyát – Treo-t, Fingal-t, Soot-ot és Winnie-t – arra kértek, hogy szagoljanak meg stresszes és nyugodt, laza emberek testnedveiből vett mintákat. Meglepetésükre a kutyák az esetek 93,75 százalékában helyesen tudták jelezni a kutatóknak, hogy az egyes személyeknek melyik a stresszes mintája. Ennek az oka az lehet, hogy az akut pszichológiai stresszreakció olyan fiziológiai folyamatokat eredményez, amelyek megváltoztatják az emberi lehelet és verejték szagprofilját.
A kutatók szerint a most elkészített tanulmány fontos előrelépés lehet az érzelmi támogató kutyák alkalmazásában. A kutatás szerint négylábú barátainkat megközelítőleg 30 ezer évvel ezelőtt háziasították, amely idő alatt temérdek verbális és nonverbális kommunikációs eszközre derült fény az ember és a háziállatok között.
De a stressz-észlelés mellett mit tudhatnak még rólunk kedvenceink?
Tudják, ha hazudunk
Egy 2021-es ausztriai tanulmány szerint a kutyák azt is érzékelik, ha valaki füllent vagy hazudik, így akár a gazdák félrevezető utasításait is képesek figyelmen kívül hagyni. A Bécsi Egyetem kutatói különféle tiszta fajtájú kutyákon végeztek kísérleteket, amelyből megállapították, hogy jóneveltsége ellenére a kutya nem hallgat minden utasításra, ha tudja, hogy az nem igaz, vagy félrevezető.
Ez az eredmény teljes ellentétben áll a gyerekeken végzett hasonló kísérletekkel, amely arra utal, hogy a kutyák ügyesebben hagyják figyelmen kívül a hazugokat és a hazugságokat. Az említett kísérlet során egy kutyafajta volt csak, amely érdekes módon nem működött jó hazugságvizsgálóként, a terrierek úgy viselkedtek, mint a korábban tesztelt emberi csecsemők vagy a majmok.
Felismerik a szándékot, észlelik, ha hibázunk
Egy szintén tavalyi tanulmányukban németországi kutatók kimutatták, hogy a kutyák hogyan viselkednek eltérően attól függően, hogy a velük szemben álló embereknek szándékos vagy nem szándékos cselekedetei voltak.
A vizsgálat során a tudósok egy üvegfalon juttattak át ételdarabokat a kutyákhoz, esetenként azonban szándékosan vagy véletlenül nem adták át a jutalomfalatot az üvegfal résén. A vizsgálatból kiderült, a kutyák lényegesen tovább vártak, mielőtt megközelítették volna a kutatók által szándékosan visszatartott jutalmat, mint azt a falatot, amelyet véletlenül, ügyetlenségből nem juttattak át nekik. Az eredmények azt mutatták, hogy a kutyák képesek voltak olvasni az ember szándékaiban, amelyről korábban a kutatók azt hitték, csak az ember képes rá.
Bocsánatot kérnek, ha rosszat csináltak
A legtöbb kutyatulajdonos már jól ismeri, hogy kutyája milyen, amikor valami rosszat csinált – kedvenceink lehajtott fejjel, lábak közé húzott farokkal, kikerekedett szemekkel felfele nézve próbálják jelezni, igenis sajnálják a széttépett cipőket, vagy az összepiszkolt konyhapadlót.
Nathan Lents, a New York-i John Jay College professzora szerint ez egyértelműen bocsánatkérés, és négylábú barátaink szándékosan azért viselkednek így, hogy megmutassák, sajnálják és elnézést kérnek a kellemetlenségekért. A kutyák ezt a fajta viselkedést a farkasoktól örökölték, akik úgy büntették a deviánsan viselkedő társaikat, hogy elkerülték azokat. A fegyelmezésnek ez a formája bántja a kutyákat, mert utálják, ha figyelmen kívül hagyják őket – reakciójuk pont emiatt lehet ilyen látványos.
Több szót értenek, mint hinnénk
A legtöbb kutyát úgy nevelték, hogy megértse az olyan parancsokat, mint a „fekszik” vagy az „ül”, de egy kutatás szerint a lista sokkal bővebb lehet, mint azt gondolnánk.
Kanadai kutatók 165 különféle kutya tulajdonosát kérdeztek meg arról, hogy kedvenceik milyen szavakat és kifejezéseket értenek meg. A tulajdonosok válaszaiból kiderült, hogy a házikedvencek átlagosan 89 kifejezést képesek voltak megérteni, egy különösen okos kutya pedig állítólag összesen 215 kifejezést is ismert.
A szerzők megállapították, hogy a szavak többségét parancsok alkotják, amelyekre a kutyák reagáltak, beleértve az olyan klasszikusokat, mint az „ül” és a „fekszik” vezényszavak. A publikáció szerint szinte minden kutya reagál a saját nevére, és a legtöbb olyan parancsra, mint az „ül”, „gyere”, „fekszik”, „marad”, „várj”, „nem” és az „oké”.
Velünk együtt szoronganak
A kutatók 2021-ben egy másik tanulmányt is közöltek, miszerint a kutyák ugyanúgy képesek átvenni a gazdájuk szorongását, akárcsak egy betegséget elkapni. A svéd szerzők különböző fajta kutyák és gazdáik stresszszintjét vizsgálták meg, melynek eredményeként megállapították, hogy minél erősebb volt egy ember és a kutya kapcsolata, annál inkább egyezett meg a stressz szintje is kettejük között.
A szakértők a kutyák és a tulajdonosok stressz-szintjét a szőr kortizol koncentrációjának elemzésével mérték fel. A kortizol, egy kulcsfontosságú hormon, amely stressz hatására szabadul a fel. Egy másik tanulmány megállapította, hogy a kutyák érzelmei olyanok, mint az emberi empátia, a stressz a gazdáról a kutyára is átragadhat.
(Borítókép: Tim Graham/Getty Images)