A vas az egyik legfontosabb mikrotápanyag, szervezetünk számos létfontosságú folyamatának nélkülözhetetlen eleme, a vérképzéstől az enzimeink működéséig. Hiánya, a vasraktárak kiürülése sok problémát okoz, és súlyos vérszegénységhez vezet. A témáról Dr. Simonyi Gábor osztályvezető főorvost kérdeztük.
Az oldalon elhelyezett tartalom a Maltofer forgalmazója a Phytotec Hungária közreműködésével jött létre, amelynek előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.
Miközben a vas a második leggyakoribb kémiai elem a földön, a szervezetben mégis talán a vashiány a leggyakoribb hiánybetegség. Mit tapasztal, a lakosság nagyjából mekkora hányada lehet vashiányos, és ezt mennyire vesszük komolyan?
A vashiány az emberi szervezet egyik leggyakoribb hiányállapota, a vérszegénység 75-80 százalékában játszik szerepet. Talán kevésbé ismert tény, de a vashiány elsősorban a nőket érinti. A termékeny korban lévő nők nagyjából ötöde szenvedhet vashiányos vérszegénységben, szülés után pedig ez több mint harmadukat érinti. Ha igazolt a vashiány, én azt tapasztalom, hogy a betegek általában komolyan veszik a vaspótlást. Ugyanakkor az is igaz, hogy a vasterápiát nem könnyíti meg, hogy bizonyos készítményeknek akadhatnak kellemetlen mellékhatásai.
Gondolom, a kiegyensúlyozott, változatos táplálkozásnak óriási szerepe van. Mely élelmiszereinkben találjuk a legtöbb vasat?
A megfelelő vasszükségletet a hétköznapok során bevitt kiegyensúlyozott tápláléknak ideális esetben biztosítania kell. A vasszükséglet nagy részét a vörös húsok, például a marha- és disznóhús, a máj és a belsőségek fogyasztása fedezi, ezekben találjuk legnagyobb mennyiségben a könnyen és jól felszívódó hem-vasat. A fehér húsok, a halak és a szárnyasok vasban jóval szegényebbek a vörös húsoknál. A zöldségek is tartalmaznak vasat, de olyan formában, amit a szervezetünk csak igen kis mértékben tud hasznosítani, mivel az ún. nem hem-vas a bélcsatornában alig szívódik fel.
Hogy értsük a jelenség hátterét, a vas miért nélkülözhetetlen nyomelem a szervezetünk számára? Hányféle területen van meghatározó szerepe?
A vas a testünk számtalan életfontosságú folyamatában részt vesz. Közülük talán a legismertebb, hogy az oxigént szállító hemoglobin egyik alapvető alkotóeleme. A vas ezen túl nélkülözhetetlen a sejtek energiatermelő folyamatainak fenntartásában, illetve szükség van vasra az enzimrendszerek működéséhez, az idegrendszeri folyamatok fenntartásához is. A szervezetben a vas 15-30%-a pedig a vasraktárakban várakozik a későbbi felhasználására. A legfőbb vasraktáraink részben a májban, részben a csontvelő speciális sejtjeiben vannak.
Egyáltalán mitől és hogyan alakul ki legtöbbször vashiány?
Ez sokféleképpen megtörténhet. Míg a férfiak ajánlott napi vasbevitele 12 milligramm, addig a nőké 15, a terhesség alatt pedig ennek a duplája. Fokozott vasszükséglettel járhat még a gyermekkori növekedés és a mindenkori intenzív sportolás is. A vashiány egyik leggyakoribb oka egyértelműen a vashiányos étrend. Elégtelen vasbevitellel legtöbbször csecsemőknél és kisgyermekeknél, valamint vegetáriánusoknál találkozhatunk. Ha nem megfelelő a vasfelszívódás, az ugyanúgy problémát okozhat.
Tudni kell, hogy a bevitt vas felszívódása a vékonybélben történik. Ez egy jól szabályozott folyamat, amit befolyásol mind a vérképzés igénye, mind a bélcsatorna aktuális állapota, de még a táplálék összetétele is. Vasfelszívódási zavar alakulhat ki például különböző gyomorműtétek után, vagy idült gyulladásos bélbetegségek esetén.
Összességében milyen problémákat okozhat a vashiány? Az egészen enyhétől a végletesig? Egyáltalán van olyan, hogy nagyon súlyos vashiány?
A vashiány számos tünetet okozhat, ugyanakkor megfigyeléseim szerint vannak olyan esetek is, amikor az igen súlyos vashiány sem jár panaszokkal. Ez utóbbi helyzetben a vashiány fokozatosan alakult ki. Általában a vashiányos vérszegénység jellegzetes tünetekkel jár. Ezek egy része a bőrt és a nyálkahártyát érinti. Jellemző, hogy a köröm barázdálttá, töredezetté válik és nem ritka az úgynevezett „kanálköröm” sem. Gyakori tünet még a fáradtság, hajhullás, a száj sarkainak kellemetlen, fájdalmas kiszáradása, kirepedése, valamint a nyelv sorvadása, elsimulása se ritka, ami égő érzéssel és nyelészavarral is társulhat. Vashiányos vérszegénységben sápadt a bőr, haloványak a nyálkahártyák és még szívzörej is kialakulhat.
Említette, hogy a vas az oxigént szállító hemoglobin egyik alapvető alkotóeleme. Komoly vérveszteség esetén, mivel jár a vashiány?
A szervezet vérvesztése valóban nem egyszer áll a vashiány hátterében. Például a nőknél a szokásosnál erősebb menstruációs vérzés a vashiány leggyakoribb oka. Mindezek mellett a bélrendszerből származó vérvesztés sem ritka, amely mindig részletes kivizsgálást igényel, mivel ennek hátterében rosszindulatú daganatos betegségek is állhatnak. Természetesen egyéb, vérvesztéssel járó állapotok, mint pl. a traumás vérvesztés, a csonttörések vagy a gyomor betegségei is vashiányhoz vezethetnek.
Ezek szerint elképzelhető, hogy a vashiány áll a gyakori fejfájás és a rejtélyes fáradékonyság mögött?
Igen, mivel a vashiányos vérszegénység a szervezet csaknem valamennyi szervét, szövetét érinti. A vashiány ezért valóban rontja a munkabíró képességet, a közérzetet és csökkenti a szervezet teljesítőképességét. Ahogy nem ritkák a vashiány okozta, idegrendszert érintő tünetek sem. Előfordulhat fejfájás, mással nem magyarázható ingerlékenység és a koncentrálóképesség csökkenése is.
Szóba kerültek a gyerekek és a fiatalabb, termékeny korú nők. Általában hogyan hat a vashiány és a vashiányos vérszegénység az idősebb korosztályra?
A vashiányból adódó vérszegénység főleg idősebb korban, vagy más betegség esetén súlyosbíthatja a képet. Idősebb korban nem ritka az agyi érelmeszesedés, ami eleve rontja az agy oxigénellátását. Ha ehhez még hozzájárul a vashiányból eredő vérszegénység is, akkor észrevehetően romlani fognak az agyi funkciók. Hasonló helyzet alakulhat ki egy már meglévő szívkoszorúér-szűkület esetén, amikor a már eleve rossz szívizomkeringés mellett további oxigénhiányt idéz elő a vérszegénység, Ez fokozhatja a tüneteket, míg súlyos esetben akár szívizom-infarktushoz is vezethet.
| |