Az egyetemek és a magánszféra, releváns iparágak közti együttműködés az egyetemek számára lehetővé teszi az egyes kutatások megvalósításához elengedhetetlen forrásbevonást, a kutatási eredmények tekintetében pedig olyan partneri kapcsolatok kiépítését, amelyek hozzájárulnak azok hatékony és piacképes kereskedelmi hasznosításához. A KRS Ügyvédi Iroda szakértőinek összefoglalása.
Az alkalmazott kutatások körének bővülése hozzájárul egy jobban a munkaerőpiac igényeihez alkalmazkodó egyetemi képzés kialakításához. A magánszféra számára az egyetemekkel való együttműködés nemcsak hozzáférést jelent a szellemi tulajdonjogokhoz és kutatási kapacitáshoz, hanem a munkavállalók hatékonyabb felvételét is elősegítheti.
Az egyetemi tudás- és technológiatranszfer irodák állnak minden esetben az egyetemek és a magánszféra közti együttműködés középpontjában, miután ezek azok a szervezeti egységek, amelyeknek a feladata, hogy a kutatás a fejlesztési szakasztól, a szellemi tulajdoni bejelentésen át, az egyetemi találmány kereskedelmi hasznosításáig végig kísérik az egyetemi innováció folyamatát, és lehetőség szerint közreműködnek egy eredményes együttműködés kialakításában.
A tudástranszfer irodák fontos feladata, hogy felhívják a figyelmet az egyetemen belül az általuk nyújtott szolgáltatásokra.
Kiemelkedő jelentősége van annak, hogy a technológiatranszfer irodákat az innováció korai fázisában megkeressék az egyetemeken belül működő kutatócsoportok annak érdekében, hogy a kutatás fejlesztési tevékenységük eredményeként születő találmányok szellemi tulajdonvédelmi és kereskedelmi hasznosítási szempontú értékelésére időben sor kerülhessen.
Ezzel hozzájárulnak egy szellemi tulajdoni stratégia kialakításához annak érdekében, hogy a megfelelő szellemi tulajdoni bejelentések, iparági szereplőkkel való együttműködés kialakítása és a szellemi tulajdoni termékek kereskedelmi hasznosítása hatékony legyen.
A technológia transzfer irodák időben történő bevonása az egyetemi innováció folyamatába amiatt is kiemelkedő jelentőségű, mert az ő feladatuk annak a feltérképezése, hogy a folyamatban lévő kutatásokhoz szükséges-e harmadik féltől, szellemi tulajdonjog jogosultjától engedély beszerzése a kutatások folytatásához.
Ezt az ún. freedom to operate előzetes kutatást többek között az Európai Szabadalmi Hivatal, Szellemi Tulajdon Világszervezete, vagy akár a Google Patents vagy a Lens ingyenes keresőprogramjaival is le lehet folytatni, hozzáférve így valamennyi világszerte közzétett szabadalmi dokumentumhoz, valamint tudományos és műszaki szakirodalomhoz is.
A szellemi tulajdoni stratégia kialakítása során figyelemmel kell lenni arra, hogy minden találmány a kutatás-fejlesztés korai szakaszában, a szellemi tulajdoni bejelentést megelőzően, üzleti titokként védhető és ennek megfelelően kezelendő.
Minden találmányhoz kapcsolódó információt az egyetem szervezeti egységei informatikai eszközökkel, a hozzáférési jog korlátozásával, a szabadalmi bejelentést megelőző publikálás korlátozásával kötelesek védeni.
Ugyancsak fontos előírás a találmányra vonatkozó információk megosztásának korlátozása, titoktartási nyilatkozatok aláíratása. Az adott találmány sajátosságaihoz igazodó kereskedelmi hasznosítás stratégiájával összhangban szükséges a szellemi tulajdoni stratégia további kidolgozása, szellemi tulajdoni szakértő ügyvéd bevonásával.