Az első nagy rezsisokk után már látszik a fitneszipar jövője

„Most épp annak az időszakát éljük, amikor összességében értékelődik át a fogalom, hogy pontosan mit is értünk edzőterem alatt. Az biztos, hogy egyre kevésbé a klasszikus, valóban jelentős rezsiköltségeket produkáló, nagy alapterületű, gépekkel zsúfolt, akár több emeletes gyúrós csarnokokat. Az elszálló rezsiárak miatt ők most valóban a túlélésért küzdenek. Miközben a kisebb termek jelenleg gyönyörűen muzsikálnak, az edzők pedig kreatívan megtalálják a túlélés forgatókönyveit” – nyilatkozta a Napi.hu-nak Pati Nagy Attila, a Fitness Company alapító vezetője. A több mint 25 éve működő edzőképző iskola igazgatója szerint mára teljes gőzzel érkezett meg Magyarországra is a lakásstúdiók trendje.

Az Ausztráliában, az Egyesült Államokban és a Nyugat-Európában évtizedek óta sikeres privát edzőtermeket már a koronavírus idején elkezdték itthon is berendezni a hagyományos fitnesz termek bezárásával hirtelen munkahely nélkül maradt fitneszedzők.

A privát stúdiók trendje pedig mintha mostanra érne be igazán, ami nem véletlen, mert ezek nagyobb vendégtömeg megszólítása nélkül is tudnak nyereségesen működni. A lakásfitneszekben az edzők személyre szabott, minőségi szolgáltatásokat tudnak nyújtani a klienseknek, akár egy magasabb árfekvésben. Arról nem is beszélve, hogy már minimális beinvesztálandó kezdő tőkével elindítható egy ilyen privát edzőstúdió – állítja Pati Nagy Attila.

Joggal merülhet föl a kérdés, hogy a jelenlegi gazdasági környezetben, amikor meredeken lőnek ki az árak, kinek van még pénze olyan luxus szolgáltatásra, mint személyi edzés és privát stúdió?

Ehhez képest Pati Nagy Attila egyre erősebb trendként érzékeli a vásárlói igényt az egyéni foglalkozásokra. „Ha nem lenne még mindig bőven fizetőképes kereslet a minőségi odafigyelő programokra, amikor vendégként csak rólam van szó, a mi személyi edző képzéseink sem indulnának évek óta telt házzal, akárcsak a hamarosan induló tavaszi képzésünk is” – árulta el a Fitness Company vezetője.

Segítik a belső elmélyülést és kezelik a stresszt

A sport vonalon mozgó felnőttképző intézmények vezetői talán még ennél is nagyobb piaci potenciált látnak a preventív és a rehabilitációs edzésmódszerekben. Ábrahám Júlia, a Fitness Akadémia ügyvezető igazgatója a Napi.hu kérdésére válaszolva elmondta: egyre többen érdeklődnek náluk is a megelőzést és/vagy a rehabilitációs magukba foglaló kurzusok iránt, amelyek az egyoldalú terhelésből, a tartáshibákból, illetve a helytelen mozgásmintákból eredő problémákat korrigálják.

– véli Ábrahám Júlia. A Fitness Company részéről is hasonló tapasztalatokról számolt be Pati Nagy Attila is: az évente – nem véletlenül – több alkalommal is elindított pilates tanfolyamaik jó ideje telt házzal futnak, akárcsak a gerinctréning képzéseik. Miközben a jóga vonal is kezd náluk megerősödni.

„A jóga, a pilates, a stretching és a testegyensúly gerinctréningek egyfelől azért is egyre sikeresebben eladhatóak ma a piacon, mert az ülő életmódból, a számítógép előtt végzett munkából eredően nagyon sokak fáj a nyaka, a dereka, a háta. Másfelől azért is keresik ezeket a fajta mozgásformákat évről-évre tudatosabban, mert mind olyan finomabb, ízületkímélőbb, és gyakorlatilag eszközigény nélküli edzésmódszerek, amelyek egyszerre segítik a belső elmélyülést és kezelik a stresszt” – sorolja az előnyöket Pati Nagy Attila.

Még legalább ezer úszásoktató kellene

Úgy tűnik, 2023 csak tovább erősíti a tömegsportban a letisztultság vonalát, miután az edzői szakképzettséget adó iskolák vezetői a CrossFit fémjelezte funkcionális edzések további térhódítását várják. Azon túl, hogy ezek a mozgásformák kiváló erő-állóképességet fejlesztenek, hatékonyan erősítik a core-izmokat, a törzs területét is, amelynek szintén a gerinc egészsége szempontjából, a tartás javításában van hatalmas szerepe. Ezek ráadásul viszonylag egyszerűen kivitelezhető mozgásformák.

A 2022 elején elrajtolt Úszó Nemzet Program pedig nem kisebb kihívás elé állítja az edzőképző intézményeket, mint hogy a kiképezzék a projekt edző utánpótlását. Hiszen ahhoz, hogy a kormány által gazdagon támogatott program megvalósuljon – amely szeretné, hogy lehetőleg minél több magyar gyermek vízbiztos úszástudással rendelkezzen –, ahhoz edzők is kellenek. Ábrahám Júlia szerint az Úszó Nemzet Program működtetéséhez összesen 1000-1500 jól képzett úszásoktatóra van szükség.

Szerencsére a Magyar Úszó Szövetség együttműködésével zajló úszás sportoktató képzésük igazi sikerszak a Fitness Akadémián: szintén rengeteg érdeklődőt vonz, és nagy számban ad úszóedzőket a szakmának. Ugyanakkor, mint Ábrahám Júlia mondja, szakágtól függetlenül egy edző akkor lesz sikeres a piacon és felel meg a mai vásárlói igényeknek, amennyiben a kellő szaktudás mellett képes motiválni, rendelkezik kellő érzelmi intelligenciával, empatikus, rugalmas, és hiteles: vagyis megegyezik az életformája mindazzal, amit hirdet.

Továbbra is minden negyedik magyar túlsúlyos

Ahogy a mellékelt ábra mutatja, 2023-ban is lesz bőven dolga a jól képzett edzőknek, mert bár a felnőtt magyar lakosság jelentős része igyekszik egészségesen táplálkozni és kerüli a káros szenvedélyeket, ehhez képest megközelítőleg minden negyedik magyar küzd a plusz kilókkal. Ezen belül is főleg a férfiak azok, akik hajlamosak elhagyni magukat – derült ki egy friss kutatásból, amelyik arra is rámutat, hogy jobban szeretjük a sportot nézni, mint űzni.

Mindössze a magyar lakosság egytizede értékeli nagyon jónak a saját egészségi állapotát. Ehhez képest 43 százalék a jó kategóriába sorolja magát. A válaszadók 36 százaléka mondta azt, hogy az egészsége kielégítő. Míg 9 százalék a rossz, 2 százalék pedig a nagyon rossz állapotot jelölte meg – derült ki a Szinapszis Piackutató és Tanácsadó Kft. Napi.hu-nak készített legutóbbi, friss felméréséből.

A kutatásban azt is vizsgálták, hogy ki hogyan, milyen módon igyekszik tenni azért, hogy megőrizze az egészségét. Itt a következőképpen alakult a prioritási sorrend:

• a magyarok 70 százaléka igyekszik egészségesen táplálkozni;
• 65 százalékuk szed vitaminokat, ásványi anyagokat és nyomelem tartalmú készítményeket;
• 56 százalékuk mozog, sportol;
• az emberek szintén 56 százaléka kerüli a káros szenvedélyeket, például a dohányzást vagy az alkoholfogyasztást;
• 39 százalékos arányban járnak rendszeresen különböző szűrővizsgálatokra;
• 33 százalék fogyaszt gyógyhatású készítményeket, például gyógyteákat;
• 12-12 százalék meditál, relaxál rendszeresen, illetve jár masszázsra.

A férfiak jobban elhagyják magukat

A kutatás nem okozott meglepetést: meglehetősen el vannak hízva a magyarok, ezen belül is elsősorban a férfiak. A magyar férfiaknak mindössze a harmada rendelkezik normál testsúllyal, míg 40 százalékuk túlsúlyos, 21 százalékuk kifejezetten elhízott, 5 százalékuk pedig egyenesen kórosan elhízott. Ami szintén meglehetősen lesújtó adat, hogy minden korosztályban ugyanakkora a túlsúlyosak aránya, legyen szó huszonévesekről vagy 60 pluszos nyugdíjas korú férfiakról.

A nőknél korosztályok tekintetében lényegében ugyanez a tendencia érvényesül. Míg a 18 és 29 év köztiek körében 24,7 százalék a súlyfelesleggel küzdők aránya, a 65 év felettieknél 27,7 százalék.

Nézzük, hogyan alakulnak a pontos arányok a nők esetében!

• A magyar nők 6 százalékának alacsony a testsúlya;
• 34 százalék normál testsúllyal rendelkezik;
• 34 százalékos arányban túlsúlyosak;
• 23 százalékuk kifejezetten elhízott;
• 3 százalék pedig szenved a kóros elhízástól.

Hiába kellene, nem lépnek napi 10 ezret a magyarok

A Szinapszis felmérésében arra is rákérdeztek, hogy ki milyen arányban használ olyan okoseszközöket, amelyek alkalmasak az egészségi, fittségi adatok monitorozására. A magyarok közel harmada használ fitnesz karkötőt vagy okosórát, 44 százalékuk pedig az okostelefonján futtat valamiféle sport, egészség alkalmazást.

Mivel a legtöbb fitnesz eszköz és applikáció monitorozza a napi lépésszámot, a kutatásban arra is kitértek, hogy egy napon átlagosan mennyit lépnek a magyarok. Az orvostudomány szerint elvileg naponta 10 ezer lépést kellene megtettünk ahhoz, hogy megőrizzük a kardió-és a mozgásszervrendszerünk egészségét. Ehhez képest az átlagos magyar napi lépésszám: 8283 lépés.

A Covid után is trendben maradt az otthoni online torna

Magukat a sportolási szokásokat külön megvizsgálta a Szinapszis kutatócég. A semmit sem sportolók aránya megdöbbentően magas: 46 százalék. 12 százalék az úgynevezett kényszersportolók aránya, akik például csak kerékpárral vagy más sporteszközzel járnak dolgozni. A hobbi szinten szabadidődben sportolók aránya mindössze 40 százalék a felnőtt magyar lakosságon belül. Miközben 2 százalékot tesznek ki a versenyszerűen, hivatásosan is sportolók.

Kiderült az is, hogy melyek a magyarok által legszívesebben űzött sportok, az első tíz helyezett:

1. futás, gyaloglás: 57 százalék;
2. biciklizés: 48 százalék;
3. otthon végezhető torna: 37 százalék;
4. túrázás: 30 százalék;
5. testépítés, erősítés: 20 százalék;
6. úszás: 18 százalék;
7. jóga, streching: 14 százalék;
8. futball: 10 százalék;
9. aerobic: 8 százalék;
10. köredzés, crossfit, kettlebel: 5 százalék.

A kutatás résztvevőit arról is kérdezték, hogy mi motiválja őket a sportolásban. Az egyes számú indok mindenképpen az egészség megőrzésének szándéka (81 százalék), a második az, hogy a sport kikapcsol és szórakoztat (55 százalék), ahogy szintén erős érv a sport mint a boldogság forrása (48 százalék) és a vonzó külső fenntartásának eszköze (46 százalék). A társaság és az önismeret fejlesztésének szándéka szintén a sport felé tereli az embereket, ahogy az is, ha a munkához kell.