Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter nyitóelőadásában kifejtette, hogy mára nyilvánvalóvá vált, hogy Európa nem létezhet európai polgárok nélkül. Navracsics szerint a polgárok viszonya alapvetően egy passzív attitűdöt mutat, mert amíg minden jól alakul, addig dicsérik az EU vívmányait, viszont egy válság esetén sem válnak igazán aktívvá. Feltette a kérdést:
lehet-e polgárok nélküli Európát építeni?
A migrációs krízis fordulópontot hozott
A miniszter szerint manapság az EU egy formálódó politikai rendszer, és az európai belpolitika tematikáját egyre inkább képes befolyásolni. 1979-től 2014-ig folyamatosan csökkent az EP-választásokon való részvétel, azt jelezve, hogy az európai polgárokat nem érdekli az európai politika. 2019-ben viszont az EP-választás egy fordulatot hozott, mert a migránsválság óta az EU kezd „polgárokkal benépesülni". Olyan témák jelentek meg, amelyek egyformán foglalkoztatják az európai embereket. Navracsics Tibor szerint az országok geopolitikai adottságai miatt máshogyan érzékelik a különböző témákat az európaiak.
A legfontosabb témák
2015 óta a migrációval kapcsolatos attitűd és a klímapolitika vált a két legfajsúlyosabb témává. Ami a kutatás szempontjából is fontos, hogy
mára megérkezett az EU a polgárok életébe. Az a megengedő konszenzus, amely az 1960-as években passzív támogatást adott az integrációnak, ma már nem elég, mert aktív támogatottság kell a polgárok részéről, szükség van legitimációra az EU válságainak leküzdéséhez
– jelentette ki a területfejlesztési miniszter. Hozzátette: a Századvég felmérése is megmutatja, hogy az EU elitprojektje a jövőben már nem elég. Elvárás lett, hogy a különböző, így a jogállamisági, gazdasági viták mögött is érződjön az európai emberek véleménye, és a döntés képes legyen artikulálni igényeiket.
Nem törhetetlen az EU-ba vetett bizalom
Ez a kutatás egy olyan Európát mutat meg, amely elvetette az európaiak integrációba vetett töretlen bizalmát. A miniszter szerint a Brexit és az arról szóló népszavazás volt az első olyan esemény, amely megmutatta, hogy az európai integráció nem egy válságról válságra erősödő képződmény, hanem szembe kell nézzen a saját gyengeségeivel is. Az Egyesült Királyság kilépésére nem lehet legyinteni, mert azt jelezte, hogy
az uniós intézményeknek az emberekkel együtt kell újragondolniuk az integráció jövőjét.
A mai generációknak komoly nehézségekkel kell szembenézniük
Navracsics Tibor szerint a háború olyan feszültségeket hozott létre, amelyek az emberek életében napi szinten is érződik.
Ma az európaiak bizonytalanul tekintenek a jövőbe, és a most felnövő generációk pedig a II. világháború óta a legszerényebb anyagi lehetőségekkel kell majd szembenézzenek, elődeikhez képest
– mondta el. A miniszter leszögezte, hogy a bajban össze kell fogni, és az EU hetven évének legnagyobb tanulsága az, hogy minden válságot le lehet győzni, ha a tagállamok és az intézmények azt keresik, ami összeköti őket. Ha nem azon dolgozunk, amely összeköt minket és erősít, akkor sikereket nem lehet elérni – fűzte hozzá Navracsics Tibor.
A regionális politika fontosabb, mint valaha
Kenyeres Kinga, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. vezérigazgatója köszöntőjében kifejtette, hogy az idei kutatásukban nemcsak az Unió tagországait, valamint az Egyesült Királyságot, Norvégiát és Svájcot mérték fel, hanem kutattak a nyugat-balkáni országokban, mint Albánia, Koszovó, Észak-Macedónia, Montenegró és Szerbia, sőt Moldovát és Törökországot is hozzákapcsolták a vizsgálathoz, így összesen 38 országot, illetve polgáraik véleményét vizsgálták. Ezzel a bővítéssel még alaposabb képet kaphatunk Magyarország és környezetének helyzetéről, amire nagy szükség is van, mivel különösen az elmúlt időszak tükrében láthatjuk, hogy a regionális politika fontosabb, mint valaha. Kenyeres hangsúlyozta, hogy
idén 30 éves a Századvég, és ez az évforduló kiváló alkalom az ünneplésre, sőt a megújulásra is.
Emlékeztetett: az elmúlt 30 év alatt egyedülálló tudás halmozódott fel a Századvég berkein belül, ami képessé tesz arra, hogy ne csak lássuk a számokat, de értsük is azok jelentését. Az elnök arra is felhívta a figyelmet, hogy egy korábban példátlan helyzetben kell döntéseket hozni, miközben mindenki rendkívül feszült, és ideológiai viták sokasága szorít bennünket. Hozzátette:
egy ilyen komplex és bizonytalan helyzetben kevésbé férnek bele a hibák, mindenképpen jó döntéseket szeretnének hozni a döntéshozók. Jó döntések pedig csak kellő megalapozottsággal születhetnek. Ebben a helyzetben nem elég a benyomásainkra hagyatkozni, vagy ideológiai alapon elvárni bizonyos válaszokat, tudnunk kell, hogy mit gondolnak az emberek.
Európa szabad szemmel
Hidvégi Áron, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány elnökhelyettese ismertette az Európa Projekt-kutatás főbb eredményeit. Hidvégi szerint a kutatás egyik célja volt annak feltérképezése, hogy az európai politikai elit hűen képviseli-e a polgárok érdekeit.
Az elnökhelyettes az Origónak adott külön interjúban kifejtette, hogy valós képet szerettek volna kapni az európai közvéleményről mindenfajta politikai befolyástól mentesen. Elmondta, hogy ez a kutatás minden olyan témát feszeget, ami releváns, és foglalkoztatja az embereket. Hidvégi szerint a kutatás megmutatja, hogy jelen helyzetben mit gondolnak az emberek a szankciókról, a gazdasági válság kezeléséről, az energetikai helyzetről vagy a háborúról. Az elnökhelyettes úgy véli, hogy
az az ideális helyzet, amikor az európai egységet képviselő Európai Unió döntéshozói úgy hoznak döntéseket, hogy közben figyelembe veszik az emberek véleményét.
Ebben a kutatásban az a novum, hogy a véleménykülönbségeket és az eltérő választói akaratokat is felszínre hozza. Ez nagyon jó alapot ad az adott ország döntéshozói számára, mert olyan problémákra világít rá, amelyekről beszélni kell. A szankciók kérdésében például látszódik mennyire mások az érdekek, az emberek és kormányok álláspontjai. Minden ország más-más földrajzi, társadalmi és geopolitikai adottságokkal bír, és éppen ezért nem lehet egy egységes szankciós csomagot rájuk erőltetni, mert azzal olyan hátrányos helyzetbe kerülhetnek az EU-n belül, ami az egész EU egységét gyengíti
– szögezte le Hidvégi Áron. Az elnökhelyettes úgy látja, hogy nemcsak a háborús helyzet, hanem a covid helyzet, a gender kérdés és a migrációs válság kapcsán végzett korábbi Európa Projekt-kutatás is felszínre hozta a kritikus pontokat.
Döbbenetes eredmény is született
Arra a kérdésre, mi volt a kutatásban a legmeglepőbb eredmény, az elnökhelyettes kifejtette, hogy
a fegyverszállítások tekintetében óriási különbség van az adott ország kormánya által adott reakciók és az adott ország közvéleménye által elvártak között.
A németeknél teljesen kettéválik ez, és a külügyminiszterük például ki is fejtette, hogy őket legkevésbé érdekli, mit mond a közvéleményük, és ezt most a kutatás is alátámasztotta. Hidvégi hozzáfűzte, hogy
a német emberek sem elégedettek a szankciós politikával, a fegyverszállításokat vagy akár Ukrajna támogatását nem preferálják, tehát a támogató vélemények kisebbségben vannak, és ennek ellenére látható az, hogy a német kormány tankokat küld a háborúba.
Hidvégi szerint ennek lenyomataként látszódik, hogy a németek nem elégedettek sem a háborús, sem a gazdasági helyzet kezelésével, és ennek hangot is adnak. Egyébként nemcsak a németeknél, hanem a cseheknél és a bolgároknál is ez a helyzet – tette hozzá.
Ezen kívül természetesen arra is rá tudunk világítani, hogy az egyes faktoroktól való félelmek hogyan épülnek be a mindennapjainkba, és mennyire húsba vágó és érezhető az energetikai fronton a változás, és épül be a mindennapokba. Hogyan érzik az emberek a drágulást, és érzik, hogy bizonytalanságban vannak. Ennek ellenére az európai politikai elitek olyan döntéseket hoznak , amelyek nemhogy ezt megakadályoznák, hanem még rá is tesznek egy lapáttal
– szögezte le.
Hazánk a legkevésbé elégedett az EU válságkezelésével
Hidvégi a konferencián való előadásában kifejtette azt is, hogy egy rendkívül erős negatív hatás figyelhető meg a politikai és gazdasági konjunktúraérzet kapcsán Európában, hiszen soha ennyire nem volt depresszív a politikai közvélemény, mint 2022-ben. Ennek okai között ismertette a háborús helyzetet, az inflációt és az energiaválságot. Az elnökhelyettes szerint a krízishelyzetek azt hozzák magukkal, hogy hirtelen a biztonsági kockázat megnő, és az emberek tele lesznek félelmekkel.
Európában most majdnem 90 százalék érzi aggasztónak a helyzetet.
Hidvégi Áron arról is szólt, hogy az egyes országok kormányai hogyan kezelik a válságot. Az európaiak többsége inkább elégedetlen, az északi országok többsége viszont inkább elégedett. Hidvégi szerint nagy differencia van az országok között: Magyarország a legkevésbé elégedett az EU-val. Hazánk azért van érdekes helyzetben, mert amikor nyomást gyakorol az EU hazánkra, válaszul a magyarok összezárnak, és csökken az elégedettség az EU-val szemben. A korábbi EU kutatások eredményei is azt mutatják, hogy Magyarországon inkább csökkenő tendencia figyelhető meg – emlékeztetett az elnökhelyettes.
Az EU szankciós politikája kapcsán azt állapították meg a kutatás során, hogy többségében negatívan ítélik meg, viszont két blokkra szakad Európa e tekintetben. A Balti-országok és Románia támogatják leginkább, ők a szankciók motorjai, ráadásul ők a fegyverszállításokat is támogatják. A többi európai országban ez kevésbé jellemző, nem elégedettek az EU szankciós politikájával. Magyarországon lett a legalacsonyabb a szám, tehát hazánk a legkevésbé elégedett ezzel. Az energiaválság kapcsán Hidvégi Áron kifejtette, hogy megvizsgálták azt is, mennyire érzik az emberek, hogy az országuk energiaellátása biztosított. Kiderült, hogy
nagy fokú aggodalom figyelhető meg Európa-szerte, ugyanakkor Magyarország az egyetlen uniós ország, ahol a legkevésbé tartottak attól, hogy baj lesz az energiaellátással.
Hidvégi arra is rámutatott, hogy az európaiak többsége szerint az Európai Bizottság energiapolitikája felelős az energiaválságért.
A BESZÁMOLÓ A KÖVETKEZŐ OLDALON FOLYTATÓDIK! KÉRJÜK, LAPOZZON A FOLYTATÁSÉRT!