A várakozásoknak megfelelően ugyan csökkent, de csak elenyésző mértékben a Takarék AgrárTrend Index értéke 2022 utolsó negyedévében. Az állattenyésztőknél az év végére sok vállalkozásnál helyreállt a jövedelmezőség, a növénytermesztőknél azonban határozottan érezteti hatását a magas üzemanyagár és a felvásárlási árak jelentős volumenű gabonaimport miatti csökkenése, amely többeket tárolásra késztet.
A kritikusan alacsony mennyiségű és rossz minőségű termés miatt a kukoricánál romlott számottevően a vállalkozások helyzetértékelése – derült ki a MKB Bank és a Takarékbank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletága elemzőinek összegzéséből, amelyet az agrárium szereplőinek megkérdezésével készítettek. Bizakodásra adhat okot a szakértők szerint a makrogazdasági környezet várható stabilizálódása.
Új korszak az agráriumban
„A közelmúltban sok nehézség sújtotta az ágazatot, de ez egyúttal rámutatott azokra a területekre is, amelyeken mindenképp haladást kell elérnünk” – mondta Hollósi Dávid, az MKB Bank és a Takarékbank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója, aki ezek közé az élelmiszeripar fejlesztését, az öntözés bővítését és a fenntarthatóságot sorolta.
Az agráriumban új korszak vette kezdetét: Hollósi Dávid szerint el kell döntenünk, Magyarország mely ágazatokban tud kitörni, ehhez pedig hosszú távú stratégiára van szükség.
Az ügyfelek, szakmaközi szervezetek és a bankcsoport elemzőinek helyzetértékelése alapján készülő és a hivatalos statisztikákat megelőző agrár-élelmiszeripari bizalmi mutató, a Takarék AgrárTrend Index értéke 2022 negyedik negyedévében 29,5 pontra csökkent a 48 pontos skálán. A mostani érték a megelőző negyedévihez képest 0,1, éves összevetésben pedig 2,2 pontos esést jelent.
A csökkenés 2021 vége óta folyamatos, a 2022 második negyedévében mért 1,1 ponthoz és a harmadik negyedévben tapasztalt 0,4 ponthoz képest azonban tovább lassult az üteme, gyakorlatilag megállt.
Továbbra sincs viszont olyan alágazat, amely elérné az egyensúlyi szintnek tekintett, 3-5 százalékos növekedési pályát és a termékpályák minden pontján stabil ár- és jövedelmi viszonyokat jelentő 35 pontot.
Erős differencializálódás
A magyar agrárium legnagyobb kibocsátását produkáló szántóföldi ágazatokban – búza, kukorica, olajos növények – földrajzi eloszlásban Nyugat- és Kelet-Magyarország között és az üzemméretek mentén is jelentős különbségek mutatkoztak tavaly a jövedelmezőségben. Közrejátszott ebben az időjárás, elsősorban az Alföldet sújtó rendkívüli aszály, és az inputanyagok árának emelkedése.
Rontott a szántóföldi ágazat helyzetén, hogy 2022-ben sokan túl hosszan vártak a terményük értékesítésével, így végül az ipari szereplők alternatívákat kerestek. Ennek eredményeként a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) októberig rendelkezésre álló adatai szerint az előző években tapasztalt 50-60 ezer tonna helyett több mint egymillió tonna gabona és olajos mag érkezett Ukrajnából. Ezen felül a máshonnan származó behozatal mennyisége – szintén októberig – meghaladta a másfél millió tonnát.
Ahogy Hollósi Dávid fogalmazott, a támogatások nélkül az agrárium akár mélyrepülésbe is kezdhetett volna. Az év első két negyedévében megemelkedett a gázolaj és a műtrágya ára. Ehhez társult még a rendkívüli aszály, ami elsősorban Kelet-Magyarországon tarolt hatalmasat.
Héjja Csaba, az MKB Bank és a Takarékbank Agrár és élelmiszeripari üzletágának vezetője elemzője hozzátette, amíg Nyugat-Magyarországon, annak is a délebbi területein rendkívül szép kukoricatermések voltak, addig a keleti országrészben akadtak olyan területek, ahol gyakorlatilag lenullázta az időjárás a termést.
Arról korábban már írtunk, a tavalyi aszály nagy nyertesei vélhetően a kalászosok lesznek, hiszen a botrányosan rossz termések miatt sokan idén nem is akarnak kukoricát vetni.
A megnövekedett inputköltségeket nem tudták a gazdálkodók a terményáraikban érvényesíteni, ezért jóval kisebb nyereséget tudtak csak realizálni. Emiatt hiába emelkednek az ágazatba érkező támogatások, azokat nem követi a netóő jövedelem emelkedése.
Keresleti fordulat jöhet
A múlt évben csökkent a baromfi vágási volumene, a csirkéé például 5-6 százalékkal, a pulykáé 10 százalékkal, és a víziszárnyasok esetében is jelentős volt a visszaesés. Ebben áttételesen közrejátszott a madárinfluenza, amely elsősorban a víziszárnyas-tenyésztőket sújtotta.
A csirke és a pulyka esetében részben a madárinfluenza miatt is csökkent a kivitel, de a vágási volumen csökkenése az élelmiszer-kiskereskedelemben várható keresletcsökkenést is jelzi az elemzők szerint. Ez a fordulat ugyanis elsőként a gyorsan forgó ágazatokban, így például a brojlercsirke-tenyésztésben érhető tetten.
A tojástermelőknél a szeptemberről októberre bekövetkező jelentős áremelés alapvető segítséget jelentett az ágazatnak, a hatósági ár kiterjesztése a tojásra azonban okozott fennakadásokat a termékpályán, többek közt a Lengyelországból érkező dömpingáru miatt.
A többi állati termékpálya közül a tej esetében nyártól az Európai Unióban újra nőtt a termelés mennyisége, csökkent viszont Kína tej és tejtermék iránti importigénye, ami kihatott az uniós kivitelre. A tejporítás a magasabb energiaigénye miatt visszaszorult, ezáltal nőtt az EU piacán elérhető folyadéktej mennyisége, az ebből készülő termékek pedig esetenként dömpingáruként nyomják a piacot.
Magyarországon kiemelkedően magasak a tejárak, úgy tűnik azonban, hogy megáll az emelkedés. 2022-ben a 2,8 százalékos UHT-ből hozzávetőleg 115 millió doboz fogyott, szemben a tavalyelőtti 65 millióval, ez mintegy 80 százalékos bővülés. A vegyes gazdaságokban, amelyeknél eddig a szántóföldi növénytermesztésből elért plusz jövedelem támogatta a tejelőszarvasmarha-tartást, fordulat állt be: a tej értékesítéséből származó jövedelem jelentett segítséget. A tejelő példányok száma ugyanakkor némileg csökken, melegben pedig a tejhozam is alacsonyabb – mutattak rá a bank szakértői.
A sertéstenyésztők esetében javultak a kilátások az év utolsó negyedévében, közülük a rendkívül hatékony termelést folytató gazdálkodók tudtak pozitív mérleget elérni. A várakozások szerint idén a malacellátás lehet nehézkesebb, többek között azért, mert mind Magyarországon, mind Németországban, amelynek sertésiparától a magyar nagyban függ, érzékelhetők negatív kockázatok.
Nem fognak zuhanni az árak
Természetesen felvetődött a kérdés, az infláció miatt is elszabadult élelmiszerárak meddig fognak még növekedni, illetve várható-e árzuhanás ezen a területen. A válasz elején nyugodtan elhangozhatott volna az, hogy van egy jó és egy rossz hírünk, melyikkel kezdjük?
Hollósi Dávid szerint a jó hír az, hogy már látszik az áremelkedések lassulása, és vélhetően a második negyedévben eljön az a pillanat, amikor az élelmiszerek nem drágulnak tovább.
Az üröm az örömben, hogy az egy évvel ezelőtti szintre már nem térnek vissza az árak. Az inputárak nem lesznek olcsóbbak, az energiaárak szintén és ezek minden lépcsőben bekerülnek a termékek árképzésébe. A termelőtől a fogyasztóig általában több szereplő is közbeiktatódik, akik a maguk megemelkedett költségeiket mind-mind beépítik a termékek árába.
Dimenziót ugrottunk, mi is elékeztünk a drága élelmiszerek világába
– mondta Hollósi Dávid.
Héjja Csaba hozzátette, a fogyasztó általában egy évre tud visszaemlékezni. Az előfordulhat, ha egy-egy termék iránt drasztikusan visszaesik az érdeklődés, akkor mérsékelik az árakat, de ezek inkább kiugró esetek lesznek.
(Borítókép: MHB)