Eddig 1500 áldozata lehet a törökországi földrengéseknek, összeszedtük, amit eddig tudunk

Legalább tíz török tartományt érintett a hétfő hajnali, 7,8-as erősségű földrengés, melynek epicentruma egy kétmilliós nagyváros, Gaziantep – Törökország hatodig legnagyobb településének – közelében, nagyjából 24 kilométer mélyen volt. A rengést a fővárosban, Ankarában és több környező országban – Cipruson, Szíriában, Libanonban és Izraelben – is érezték, néhány perccel később pedig egy 6,7-es erősségű utórengés követte. Órákkal később, magyar idő szerint dél körül újabb, 7,5-ös magnitúdójú földmozgást jelentett a European Mediterranean Seismological Center (EMSC) a korábbi rengés helyétől nyolcvan kilométerre.

Még javában zajlik a mentés, az összedőlt épületek alatt több ezer sérült és áldozat lehet, ezért a Vöröskereszt törökországi szervezete véradásra buzdítja a lakosságot, valamint azt kérik, a katasztrófában megrongálódott épületeket mindenképp hagyják el, az utcákat pedig hagyják szabadon az elsősegélynyújtók és katasztrófavédők számára. Külön kihívást jelent a mentőcsapatoknak az időjárás, Dél-Törökországban ugyanis több helyen hó borítja még az utcák, a következő napokban pedig további havazásra, éjszaka pedig fagypont alatti hőmérsékletre számítanak, ami tovább csökkenti a túlélési esélyeket is.

Egyelőre Törökországból érkezik több hír, a hatóságok utolsó hivatalos közlése szerint 1014 halálos áldozatról tudnak, egy Nyugat-Európában működő szír emberi jogi szervezet pedig 326 halottat jelentett. Szíriában a főváros, Damaszkusz mellett a leginkább érintett települések közé tartozik Aleppó is, az országban a mentést és az információ terjedését is jelentősen lassítja, hogy az érintett terület szakadár kézen van, az állami hatóságok ellenőrzése és a terület ellátása egészségügyi- és a mentéshez szükséges felszereléssel limitált.

Legalább 2800 épület dőlhetett össze a rengés miatt, több ezer ember maradt szállás nélkül. Sokemeletes lakóházak kártyavár szerűen omlottak össze, maguk alá temetve az ottlakókat és járókelőket, emellett számos műemlék is megsérült, köztük a több mint kétezer éves gazinpati kastély:

Egy hétre bezárnak az iskolák a földrengés által érintett tartományokban – jelentette be a török alelnök, Fuat Oktay és hozzátette, több infrastrukturális létesítmény is leállásra kényszerült. A Hatay repülőtér kifutópályája felgyűrődött, így leállították a teljes légiközlekedést, Maraş és Antep városok légikikötői pedig nem indít és fogad utasszállító járatokat – írja a BBC.

Recep Tayyip Erdoğan török elnök reggel óta közvetíti a fejleményeket Twitter-oldalán, ahol részvétet nyilvánított az áldozatok családjainak és annak a reményének adott hangot, hogy a katasztrofális napokat Törökország hamarosan maga mögött hagyhatja és arra kérte népét, legyenek szolidárisak és minden lehetséges módon segítség egymást a mentés és gyász során.

Törökország szinte azonnal nemzetközi segítséget kért a mentés lebonyolításához, amire válaszul érvénybe lépett az Európai Unió polgári védelmi mechanizmusa. Újvári Balázs, az Európai Bizottság humanitárius segélyekért és kríziskezelésért felelős szóvivője Twitteren jelentette be, hogy a holland és román mentőcsapatok már úton vannak, nem sokkal később csatlakoztak hozzájuk a bolgár, horvát, cseh, francia és görög egységek is. Izrael külügyi és védelmi miniszterei, is jelezték, készenlétbe helyezik magukat és minden segítséget készek megadni Törökországnak.

Magyar részről már Orbán Viktor, Novák Katalin és Szijjártó Péter is megszólalt, a miniszterelnök utasította a magyar hatóságokat, hogy nyújtsanak azonnal segítséget, a külügyminiszter pedig bejelentette, indulásra készen áll egy 50 fős, „kutatásban és mentésben komoly tapasztalatoka szerzett” egység. A köztársasági elnök részvétet nyilvánított az áldozatok és sebesültek családjainak és levelet küldött Erdoğannak.

Szakértők szerint a mostani földrengés az eddigi egyik legerősebb, amit Törökországban tapasztaltak, még úgy is, hogy az ország a világ egyik leginkább földrengésveszélyesebb zónájának számít. Területének nagy része ugyanis az eurázsiai és az afrikai tektonikai lemez közötti anatóliai lemezen fekszik, így amikor előbbi kettő összeütközik, gyakorlatilag összenyomják Törökországot. A hétfői földrengés epicentruma ráadásul éppen ezek határán, a kelet-anatóliai törésvonalon helyezkedik el. Csak tavaly összesen huszonkétezer rengést mértek, korábban 1999-ben egy földcsuszamlás több mint tizenhétezer áldozatot követelt, 1939-ben pedig harmincezren haltak meg egy – a mostanihoz hasonló – 7,8-as erősségű rengésben.