Hétfőn az FBI előre nem bejelentett házkutatást tartott Donald Trump floridai birtokán. Dokumentumokat, iratokat kerestek, átkutatták a pincét, az irodát, a széfet, a privát lakosztályt, a volt first lady, Melania Trump szekrényeit, majd több dobozzal távoztak.
A Wall Street Journal úgy tudja, egy belső informátor ötlete nyomán rendelték el az akciót. A Washington Post azt jelentette, hogy nukleáris titkokról szóló iratokat kerestek. A törvény szerint a leköszönő elnöknek át kell adnia a hivatalos dokumentumokat – különös tekintettel az államtitkokra – a Nemzeti Archívumnak.
Fellángolt a régi vita
A volt elnök és a hivatal között régóta zajlik a vita az átadásról. A hírek szerint csak részben teljesítette kötelességét a Trump-csapat. A hatóságok attól tartottak, hogy végérvényesen megsemmisítik a még náluk levő iratokat, vagy illetéktelen kezekbe kerülnek.
Csütörtökön az igazságügy-miniszter elismerte, hogy személyesen ő hagyta jóvá a házkutatást, mert Trump stábjával nem lehetett megegyezni. Azt is ígérte, hogy kérvényezik a bíróságon a házkutatást elrendelő hivatalos nyilatkozat és a lefoglalt tárgyak leltári listájának nyilvánosságra hozását. Trumpék péntek délutánig fellebbezhetnek a döntés ellen. A történetnek ezúttal is kétféle olvasata van.
Donald Trump már üzletemberként is a törvényesség határán egyensúlyozott, számos bírósági pere is ezt igazolja. Elnökként is provokálta az igazságszolgáltatást, az alkotmányos rendet. Máig vizsgálják szerepét a 2021. január 6-i, Capitolium elleni erőszakos felkelésben.
Mit szabad a demokratáknak, mit nem Trumpnak?
Donald Trump hívei meg vannak győződve arról, hogy a hatóságok bosszúhadjáratot folytatnak az elnök ellen, ők a Mueller-riportra és a két impeachmenteljárásra hivatkoznak. Úgy vélik, az újabb akciót is politikai szándékok vezették. Példaként hozzák fel, hogy Hillary Clintonnál nem tartottak házkutatást, pedig magán-e-mailjéről intézte a külügyminisztérium hivatalos ügyeit. Vajon a harmincháromezer letörölt e-mail közül hány volt államtitok?
Joe Biden fia, Hunter Biden ellen sem kezdett nyomozásba az FBI, holott bizonyítottan gyanús üzleti kapcsolatai voltak ukrán, kínai cégekkel, felhasználva az akkor még alelnökként szolgáló édesapja befolyását.
Az ellentábor egyszerűnek tartja az esetet: ha jogszabály írja elő, hogy le kell adni a hivatalos iratokat az elnökség után, akkor Trump miért nem cselekszik a törvény szellemében. Miért kell megint botrányt kavarni? Ha pedig bűnös, itt az idő, hogy végre elkapják.
Establishmentellenes mozgalom
Donald Trump dörzsölt, karizmatikus politikus, aki kitűnően ismeri az amerikai társadalmat. Bámulatos, hogy a New York-i gazdag, liberális elitből érkezett volt elnök mennyire hangot talált a középnyugati, déli államok kisembereivel, a liberálisok által lenézett egyszerű polgárokkal. Rajongói tűzbe vagy akár polgárháborúba is mennének érte.
Már most is Trump melletti tüntetéseket szerveznek, megindult a pénzgyűjtő akció is a Trump-kampány segítésére.
A volt elnök a személyes szabadságot mindenek fölé helyező libertárius Amerikának a hatalmi gépezettel szembeni ellenszenvére is ráérzett. Szövetségese lett azoknak, akik bizalmatlanok voltak a „deep state” bürokratáival szemben, különös tekintettel az FBI, a CIA és a Pentagon munkatársaira, és azokra, akik a független bíróságok működésében elvesztették a hitüket. Az ő gyanakvásukra számos hazugság, túlkapás adhat okot, de a szisztematikus aláásásuk anarchiába, erőszakba sodorhatja az országot.
Az sem segít, hogy Trump maga is táplálja a konspirációs elméleteket, amikor azt állítja, hogy az FBI helyezte el a bűnös bizonyítékokat a házkutatás során.
Már most is megtámadtak FBI-irodákat.
Ohio államban tűzharcban öltek meg egy támadót. A legfelsőbb bíróság abortuszítélete után halálos fenyegetés ért két főbírót, akiket azóta rendőri védelem alá helyeztek. És ki felejtené el, hogy 1995-ben a terrorista Timothy McVeigh a Clinton-kormány elleni tiltakozásképpen felrobbantotta Oklahoma City kormányépületét? A merénylet 168 személy, köztük 19 kisgyermek halálát okozta.
Trump és trumpizmus
Szinte hihetetlen, de másfél évvel a Trump-elnökség után még ellenzéki államokban is bizonyos nosztalgia van az elmúlt éra iránt. Még az ultraliberális San Franciscóban is olyan véleményeket lehetett hallani, hogy abban az időben jól ment a gazdaság, nem volt infláció, jobb volt a közbiztonság, nem keveredett Amerika bizonytalan kimenetelű, költséges direkt vagy közvetett háborúba. Máshol azért dicsérték, mert kiállt a hagyományos értékek mellett, szembeszállt a radikális baloldal woke-mozgalmával.
A Twitter nélküli volt elnök viszonylag visszavonultan élt, így a pozitívumok felerősödtek, a korábbi napi botrányok elhalványultak.
A Republikánus Párt változatlanul vezérének tekinti Donald Trumpot, akinek segítségével akarják az idei novemberi törvényhozói választást megnyerni. Nem véletlenül, a Trump által támogatott jelöltek sorra nyerik az előválasztásokat.
De hajlottak arra is, hogy a trumpizmust megtartva új, fiatalabb vezetői nemzedék felé forduljanak. A legesélyesebb jelölt a 43 éves, a Harvardon és Yale-en is diplomázott floridai kormányzó, Ron DeSantis lett volna, aki osztja a korábbi elnök legfőbb törekvéseit, de visszafogott, megfontolt politikus.
A hétfői incidens azonban mindent megváltoztatott.
A republikánus politikusok egymást felülmúlva fejezik ki hűségüket Donald Trump iránt. Nagyon jól tudják, hogy a párt bázisa egyértelműen kiáll a volt elnök mellett, öngyilkosság lenne velük szembeszállni.
2021-ben a búcsúzó Donald Trump azt jósolta, hogy távozásával meghalnak a hírtelevíziók. Tulajdonképpen igaza volt. Visszatérésével lett elég téma, a Trump-saga egy ideig biztosan folytatódik. De ki tudja, milyen végkifejlettel…
(Borítókép: Donald Trump 2018-ban. Fotó: Mark Wilson / Getty Images)