A kormány váratlanul, szeptember 1-jei hatállyal szigorította a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata), ezzel pedig nagyon sokak számára nem lesz elérhető ez a nagyon kevés adminisztrációval, átlagosan havi 1 millió forintos jövedelemig mindössze 50 ezer forintos kiadással menedzselhető adózási forma.
Az érintettek számára a Pénzügymisztérium korábban az átalányadózást javasolta, de emellett több más, de a katánál mindenképp bonyolultabb megoldás is létezik. A szaktárca kedd este újabb közleményben jelezte és Magyar Közlönyben is megjelent, hogy egy gyors huszárvágással módosították az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásra (ekho) vonatkozó szabályokat az ősz első napjáról kezdődően.
A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei a Napi.hu hírlevelében.
Ezután megkapja a Napi.hu Hírleveleit reggel és este.
Az egyéni vállalkozóknak az átalányadózás, a cégeknek a kisvállalati adó lehet alternatíva. A kedvezőbbé váló szabályok miatt a művészeknek pedig az ekho lehet a legjobb választás. Tavaly még mintegy 41 ezren ekhóztak, de szeptembertől ez a szám jelentősen megnőhet. Szeptember 1-től ugyanis csak 15 százalék lesz a fizetendő ekho mértéke, mivel a jelenleg 13 százalékpontos kifizetői ekho megszűnik. Így az íróknak, az újságíróknak, az előadóknak, a művészeknek, illetve az előadásokban segédkező szakmák képviselőinek (például hangmérnökök, díszletezők, statiszták, sminkesek, jelmezkészítők) megéri az ekhót választani
- írta kedden a PM.
Ki ekhózhat?
Ahogy a minisztérium is említi, az ekhót csak meghatározott munkakörök esetében lehet alkalmazni. Ezeket sorolja fel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal idén az ekhóról kiadott tájékoztatója. Többek között az írók, újságírók, művészek, előadásokban segítő dolgozók mellett ekhózhatnak a sportolók (többek közt a focisták), a grafikusok és a multimédia-tervezők. E körbe tartozik a "nyelvész, fordító, tolmács foglalkozáson" belül a filmszövegfordító, lírai művek fordítója, műfordító, prózai és drámai művek fordítója. Azt, hogy konkrétan ki ekhózhat, a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere alapján az úgynevezett FEOR-szám alapján szabja meg a törvény. A pontos lista itt (ekhós törvény) és itt található (NAV-tájékoztató).
A szerdán kihirdetett rendelet számos adózónak hozhat kedvező változást: amennyiben az ekho-törvényben felsorolt tevékenységek – ez egy több tucat foglalkozást felölelő lista – valamelyikét végzi a magánszemély, akkor már idén, szeptember 1-től választhat ekho szerinti adózást. Ez azért fontos változás, mert korábban nem lehetett ekhós adózást választani abban az esetben, ha az adózó az adóévben (korábban) kata szerint adózott, így a módosítás nélkül az ekhóra való áttérés csak jövő évtől lett volna lehetséges
- mondta a Napi.hu-nak Baranyi Gábor, a Deloitte adóosztályának partnere.
A szakember hozzátette:
további kedvező változás, hogy a kifizetőt (munkáltatót) terhelő, a szociális hozzájárulási adóval megegyező mértékű, azaz 13 százalékos ekhót nem kell megfizetni. Az ekhotörvény egyéb rendelkezései változatlanok maradtak, így tehát a magánszemély 15 százalék - bizonyos esetekben 9,5 százalékos (például azoknál, akik az adóévben legalább 183 napig saját jogú nyugdíjasnak minősülnek) - adó megfizetésére köteles.
Hogyan fest a matek szeptembertől?
Alapesetben az ekhós adózás alkalmazásánál az érintettek bérének egy része a minimálbérhez van kötve, tehát az egyetlen vagy az egyik munkaadójuknál minimálbéren kell őket bejelenteni. Így csak a minimálbér feletti részre vonatkozik a kedvezményes ekhós adózás.
Mindezek alapján a Buksza (a Napi.hu szerkesztőségi blogja) számításokat végzett, hogy miként alakulhat az ekhósok bére. A kalkulációk hipotetikusak, mert még lehet változás az ekhós szabályokban. Azért is csak becslésről van szó, mert az ekhós bérezésnél a minimálbér fix elem, ennek az összege jó eséllyel 2023. januártól növekszik, de még kérdés, hogy mennyivel. Ez pedig szintén átírja majd az ekhós matekot.
A jelenlegi szabályok szerint a 200 ezer forintos bruttó minimálbérből nettóban – kedvezmények nélkül – 133 ezer forint nettó marad. A személyi jövedelemadó (szja) 30 ezer forint, a járulékkiadás pedig 37 ezer forintot tesz ki. A 200 ezer forint bruttó után pedig a munkáltatónak a 13 százalékos szociális hozzájárulási adó (szochót) is ki kell fizetnie, ami 26 ezer forint. Így a minimálbérhez kötött összkiadás a munkáltató szempontjából 226 ezer forint.
Ha az érintett ezen felül "összeekhózik" további
- 100 ezer forintot, akkor abból 15 ezer forint jön le, marad nettóban nála 85 ezer forint, amelyhez hozzájön a minimálbéres 133 ezer forint, azaz összesen 218 ezer forint marad a zsebében.
- 200 ezer forintot pluszban, akkor már 303 ezer forint lesz az összesített nettó.
- Amennyiben 300 vagy 400 ezer forint az ekhós (azaz a minimálbér feletti) jövedelem, akkor rendre 388 ezer és 473 ezer forint lesz a nettó.
Érdemes megnézni azt is az eddigi kata-maximum alapján is a matekot. A kata-szabályok szerint évi 12 millió forintos, azaz havi átlagban 1 millió forintos bevétel esetén a havi kiadás 50 ezer forintot tett ki, éves szinten 600 ezer forintot. (Az ezt meghaladó részre 40 százalékos extra terhelés rakódott. Emellett egy-egy kifizetőtől származó 3 millió forint feletti részt szintén 40 százalékos plusz elvonás terhelte.)
Az 1 milliónál maradva: amikor a 200 ezres (bruttó) minimálbéres részhez további 800 ezres ekhós rész társul, akkor a nettó 813 ezer forint lesz.
Jön a négy órára bejelentett ekhózók tömege?
Az ekhót normál foglalkozás mellett évi 60 millió forintos bevételig választhatják az érintettek, feltéve, hogy a minimálbérig normál módon megtörténik az adó- és járulékterhek megfizetése. Viszont, ha például a zenész jövedelme az éves minimálbért nem éri el, mert például csak négy órában foglalkoztatják, akkor az ekhós bevételt arányosítani kell, így esetében az éves bevételi határ 30 millió forint
- áll a PM-minisztériumi közleményben.
Így pedig logikus lépés volna, ha sokan betérnének a napi négyórás bejelentett ekhózásra az ősztől.
Ha ugyanis valakinek csak napi 4 órás minimálbért kel kifizetni és minden más (ekhós) paraméter (bevétel) változatlan marad, akkor érdemben alacsonyabb lesz a fix rész.
A gyakorlatban ezt azt jelenti, hogy 100 ezer forintos 4 órás minimálbérből lejön 15 ezer forint személyi jövedelemadó és 18,5 ezer forint járulék. A nettó tehát 66 500 forint lesz. (A munkaadónak még be kell fizetni itt is a 13 százalékos forintos szochót, azaz 100 ezer forintra vetítve 13 ezer forintot.) Ha ehhez hozzájön 100-400-800 ezer forint ekhós összeg, akkor utóbbi összegekből 85-340-680 ezer forint marad. Így a 4 órás minimálbéres nettóval együtt számolva már 151 500 forint marad a 200 ezres bruttóból, az egymilliósból pedig 746,5 ezer forint lesz.
Megmenti a katásokat?
Összességében az ekhót a fentiek alapján csak egy korlátozott kör használhatja, akik jól járnak a könnyítéssel, de tehát a a katások jelentős részének - a jelenlegi szabályok szerint - nem jelent megoldást.
A katások nagyjából 400 ezren vannak, a jelenleg ekhózoké pedig alig több mint a tizede. Utóbbiak tábora bővülni fog, de még jelentősebb növekedéshez és még több katás bevonása csak az ekhósok körének bővítésével képzelhető el.