Az Erasmus-ügy, illetve a megoldásának folyamata azt mutatja, hogy az Európai Bizottság a testület különböző szintjeivel való diskurzusban semmilyen formális elemet nem tart be - erről beszélt Kovács Zoltán, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára a Mandiner Reakció podcastjában.
A műsorban az elmúlt heti brüsszeli fejleményeket elemezték. Navracsics Tibor uniós forrásokért felelős miniszter kiment tárgyalni az Erasmus-ügyről az illetékes uniós biztosokkal, és tájékoztatása szerint „egy óra alatt sikerült is” a kérdéses pontokat tisztázni.
A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei a Napi.hu hírlevelében.
Ezután megkapja a Napi.hu Hírleveleit reggel és este.
Kovács Zoltán szerint Navracsics Tibor mandátuma arról szólt, hogy azt mondta, elég a jelszavakból, térjünk rá, hogy pontosan melyik a jogszabállyal van gond. Tágabb értelemben arról volt szó, hogy az alapítványok közbeszerzési gyakorlatát hozzá kell igazítani az európai elvárásokhoz. „Nyitottak voltunk, és meg is történt” - jelentette ki, majd másodikként az összeférhetetlenségi szabályokat érintő változtatást említette. Arról, hogy ez kutatási programokat érinti, biztosan nem volt szó, Kovács Zoltán megfogalmazása szerint ez egyébként is teljes öngól.
Hosszú évek nehéz munkájába telik felépíteni azokat az együttműködési kereteket, amelyekben az akadémiai szabadság keretei között az intézmények működnek. Ilyen rosszhiszemű értelmezése a dolgoknak konkrét, hosszú távon helyreállítható károkat okoz, amiért felelősséget is kell vállalni. Ezért fogunk is lépéseket tenni, mert ezt nem lehet szó nélkül hagyni
- jelezte a nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár.
Meddig tart az Európai Bizottság és az EP kompetenciája?
A magyar kormány legnagyobb baja az unió két intézménye - a bizottság és a parlament - kapcsán az, „hogy hiába van rögzítve a szerződésben a tagállami kompetenciák és az intézményes kompetenciák közötti választóvonal, újabb és újabb kísérletek vannak arra, hogy megfoghatatlan jogállamisági kritériumot használva olyan területekre mennek be, ahol semmi keresnivalójuk. Ilyen a média, a kultúra területe, most a felsőoktatás, ilyen volt az egészségügy, és a migráció is” mondta Kovács Zoltán.
Az államtitkár szerint kell jogi lépéseket tenni, ha ez a helyzet villámgyorsan nem oldódik meg. Az egyetemek önmagukban is eljárhatnak, és a kormánynak szintén van feladata ezzel, illetve a minisztériumnak, amely az EU-s ügyeket viszi, és még büntetőjogi szempontok is felmerülhetnek a hitelrontást miatt. Hogy milyen lépés lesz, ez a következő napokban-hetekben derül ki.
Kovács Zoltán kifejtette: amikor Brüsszel mesterséges és nem ellenőrizhető, nem objektív, nem betartható kritériumokat állít, akkor nem pusztán kettős mércéről van szó, hanem szétverik az európai egységet, hiszen meginog a hozzá való viszony.
Azok a kijelentések, amelyeket európai parlamenti képviselők, egyes vizsgálóbizottságok vezetői, néhány biztos időnként megengednek maguknak Magyarországgal kapcsolatban, valójában megkérdőjelezik a magyar demokratikus választások eredményét és a magyar kormány legitimációját
- jegyezte meg az államtitkár, hozzátéve: nem a kormánynak okoznak kárt azzal, hogy hosszú évek munkáját, invesztícióját teszi tönkre, amikor diákok külföldi tapasztalatszerzését akadályozzák meg, hanem a magyar embereknek.
A magyar kormány felelőssége az eldurvult vitában
Van-e felelőssége a magyar kormánynak abban, hogy bizonyos ügyekben elfajult a kommunikáció, és kell-e változtatni a stíluson vagy az állásponton? Kovács Zoltán szerint a kormánynak felelőssége elsősorban a magyar választópolgárok felé van. Az elmúlt 12 évben teljesen konzisztens volt a kormányzat politikája. Nem lehet őket azzal vádolni, hogy ne mondták volna meg előre a kormányzati állaspontot.
Magyarország 2024 júliusától az unió soros elnöke lesz. Kovács Zoltán elmondása szerint ez jó lehetőség, hogy egy ország a folyamatban lévő ügyek menedzselésében megmutassa magát, prioritásokat tudjon kialakítani, és közben a saját politikai felfogását is közvetítse.
A stratégiai kérdésekben jó alkalom lesz arra, hogy megmutassuk, hogy miben gondolkodunk másként
- mondta az államtitkár, bár a politikai hangsúlyok ismertetését még korainak gondolja. Magyarországnak az újonnan felálló Európai Parlament, az új bizottság, illetve a tanács élén bekövetkező változások között egyfajta híd szerepet kell majd valószínűleg betöltenie, és országimázs szempontból is megmutathatja magát.
A brüsszeli megbeszélés után a veszély még nem hárult el
Navracsics Tibor az uniós források felhasználásáért felelős tárca nélküli miniszter szerdán Mariya Gabriel és Johannes Hahn uniós biztossal tárgyalt Brüsszelben az Erasmus- és a Horizont-források ügyében. Az egyeztetés után kijelentette, „nem fenyegeti veszély az Erasmus+ oktatási és a Horizont Európa kutatási programok folytatását, folyamatosan lehet tovább jelentkezni a kiírt pályázatokra”.
Az Erasmus-ügyben történt biztató fejlemények ellenére a programból való kizárás veszélye még nem hárult el, hanem továbbra is ott lebeg az alapítványi fenntartású egyetemek felett. Máté András, az Oktatói Hálózat alapítója, az ELTE Bölcsészettudományi Kar Logika Tanszékének nyugalmazott docense úgy véli, hogy érdemes lesz kivárni az ügy végét, hiszen ígéretekkel már tele a padlás, a hallgatók és az oktatók megnyugtatásához valódi döntések kellenek.
Megegyezés ide vagy oda, az Erasmus-botrány mindenképpen pofon a kormánynak, és pofon Magyarországnak is, noha hazánk sajtója már eddig is pocsék volt az európai felsőoktatási szférában
- nyilatkozta az Indexnek Máté András.
Az Erasmus égisze alatt megvalósuló ifjúsági csereprogram nagyban hozzájárul a magyar egyetemek és így a magyar gazdaság versenyképességéhez, a tét tehát óriási. „Az Erasmus nélkül a legképzettebb, legfelkészültebb, nyelveket beszélő hallgatókat veszítenénk el, akikre nagyon nagy szükségünk lesz a jövőben, és akik már eddig is szép számmal választották a külföldi felsőoktatást közvetlenül a középiskola után. Megállapodás hiányában a kivándorlási trend felerősödhet” - mutatott rá az Oktatási Hálózat alapítója.
Az Erasmus program hozadéka
Eszterhai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetségének (HÖOK) elnöke a programban való részvétel hatalmas előnyeit ecsetelte:
A rövid távú csereprogramok csökkentik a végleges kivándorlás esélyét is – erre többek között a Magyar Nemzeti Bank javaslatcsomagja is rámutatott. A HÖOK elnöke azt reméli, hogy a kizárás veszélye ébresztőleg hat a hazai felsőoktatásra, és így a jövőben jobban kihasználjuk majd az Erasmus által kínált lehetőségeket.
Az Európai Bizottság január elején úgy döntött, hogy 21 modellváltó magyarországi egyetemet kizár az Erasmus+ együttműködési és oktatási csereprogramból, valamint a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramból is, a tiltás a december 15-e után elbírált pályázatokra vonatkozik.
Ez annyit jelent, hogy nem kaphatnak friss támogatást az Európai Unió által finanszírozott Erasmus+ együttműködési és oktatási csereprogramból, valamint a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramból azok a magyarországi felsőoktatási intézmények, amelyek közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működnek vagy amelyeket ilyen alapítványok tartanak fenn. Az EB adatai szerint 2020-ban 22 622 magyar vett részt az Erasmus+ külföldi csereprogramjaiban a felsőoktatás, a szakképzés, az iskolai oktatás, a felnőttképzés területén, amit az EU 40,45 millió euróval támogatott.