Egy társasággal kapcsolatos ESG mutatók eligazítást nyújtanak egy felvásárlás, illetve befektetési döntés meghozatalát megelőzően arról, hogy milyen szempontokat is tart igazán fontosnak az adott társaság.
Az ESG mozaikszó az angol Environment (környezet), Social (társadalom), Governance (vállalat vezetés/irányítás) szavakból ered, ami meghatározza ezen befektetések szempontrendszerét. Társadalmilag felelős pénzügyek vagy zöld pénzügyek néven is említjük. Célja, hogy a pénz- és tőkepiaci szereplők a fenntarthatóság szempontjából objektíven ítélhessék meg a gazdálkodó szervezetek (cégek, vállalatok, országok) tevékenységét, és így a rövidtávú profitmaximáló gondolkodásmódot leváltsa az újfajta, hosszabb távú és etikus profitmaximalizálás. (Wikipédia)
A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei a Napi.hu hírlevelében.
Ezután megkapja a Napi.hu Hírleveleit reggel és este.
Az ESG szempontokból fakadó közzétételi kötelezettségek vállalkozások számára
Az uniós jogalkotás, valamint az ESG szempontok fokozottabb érvényesülése hatására az ukrajnai háború kirobbanását megelőzően megfigyelhető volt, hogy egyes befektetők fokozatosan csökkentették kitettségüket az ESG mutatók alapján kevésbé népszerű szektorokban (például a fegyvergyártás, alkoholtermék árusítás, szerencsejáték, dohányipar, illetve nukleáris energia), míg egy ezzel ellentétes folyamat eredményeként egyes napelemes vállalkozásokat ESG szempontok alapján több tízéves olajvállalatoknál is magasabbra értékeltek.
Európai Uniós szinten a nem pénzügyi információk közzétételéről szóló NFRD irányelv határozza meg az egyes közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységnek minősülő nagyvállalkozások közzétételi kötelezettségeit, amit a magyar jogalkotó a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben implementált a magyar jogba. A törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén ezen közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók, illetve anyavállalataik kötelesek nem pénzügyi kimutatásban beszámolni a vállalkozás ESG politikájáról és annak érvényesüléséről.
A Taxonómia-rendelet értelmében az olyan vállalkozások, amelyek nem pénzügyi információkat kötelesek közzétenni, kötelesek arról is beszámolni, hogy a vállalkozás tevékenységei milyen módon és mértékben kapcsolódnak környezeti szempontból fenntarthatónak minősülő gazdasági tevékenységekhez. Mindemellett az Európai Unió tárgyalja a CSRD irányelvet (a Vállalati Fenntarthatósági és Jelentéstételi irányelvet), amely – hatálybalépését és tagállami átültetését követően - bővíteni fogja azon vállalkozások körét, amelyek kötelesek nem pénzügyi jelentést készíteni, beszámolva az ESG szempontok érvényesüléséről az üzleti tevékenység során. Az irányelvtervezet értelmében a 250 főnél több alkalmazottat foglalkoztató vagy szabályozott piacon jegyzett vállalkozásoknak (a mikrovállalkozások kivételével) egységes, indokolással ellátott és hitelesített tájékoztató dokumentumba kell majd átültetniük a környezeti, társadalmi és irányítási politikájukat. A CSRD elfogadása esetén legkorábban a közérdeklődésre számot tartó nagyvállalatok, a nagyvállalatok és a nagy méretű csoportok szigorúbb közzétételi kötelezettségének átültetésére kerülhet sor 2024 és 2025 elején, ami távoli időpontnak tűnik, azonban ezen vállalatoknak érdemes már most megkezdeni a felkészülést annak érdekében, hogy az átállás zökkenőmentesen megtörténjen. Legkésőbb a kis és középvállalkozások (a mikrovállalkozások kivételével) és a zárt biztosítóintézetek kerülnek sorra 2026-ban.
Magántőkealapok és ESG
Az ESG szempontok természetesen a magántőkealapok általi befektetésekre is hatást gyakorolnak. Számos magántőkealap keresi azon lehetőségeket, ahol a hozam mellett ESG szempontból is kedvezően hozzá lehet járulni környezetvédelem, a társadalom, illetve a vállalatirányítás jobbításához. A Taxonómia-rendelet értelmében egy magántőkealap esetében akkor beszélhetünk „környezeti szempontból fenntartható befektetésről”, amennyiben
- lényegesen hozzájárul egy vagy több, rendeletben meghatározott környezeti célkitűzéshez (például éghajlatváltozás mérséklése, éghajlat változáshoz alkalmazkodás, hozzájárulás a vízi és tengeri erőforrások fenntartható használatához stb.),
- nem sért jelentősen egyetlen környezeti célkitűzést sem (DNSH - do no significant harm),
- a gazdasági tevékenységet a rendeletben megállapított minimális biztosítékokkal összhangban végzik, illetve
- a gazdasági tevékenység megfelel a Bizottság által megállapított technikai vizsgálati kritériumoknak.
A magántőkealapok közzétételi kötelezettségeinek meghatározására a Taxonómia-rendeletet az SFDR rendelettel párhuzamosan kell alkalmazni. Utóbbi értelmében, amennyiben egy magántőkealap által megvalósított befektetés – egyéb jellemzők mellett - környezeti, társadalmi jellemzőket, illetve ezek kombinációját mozdítja elő (tehát a magántőkealap nem elsődleges célként határozza meg a fenntartható befektetések kiválasztását, de választásai nyomán mégis előmozdítja ezen fenntarthatósági követelményeket), és emellett a befektetési célból kiválasztott vállalkozások helyes vállalatirányítási gyakorlatot követnek, a magántőkealap köteles információt közzétenni arról, hogy az említett jellemzők hogyan valósulnak meg. Abban az esetben azonban, ha a magántőkealap által megvalósított befektetés nem előmozdítja, hanem célkitűzésként határozza meg a fenntartható befektetést, úgy egy indexet kell kijelölni referenciamutatónak és a magántőkealap köteles közzétenni, hogy a kijelölt index hogyan igazodik a fenntartható befektetéshez, illetve az arra vonatkozó magyarázatot, hogy az említett célkitűzéshez igazított kijelölt index miért és mennyiben tér el egy általános piaci indextől.
A Taxonómia-rendelet e közzétételi kötelezettséget azzal egészíti ki, hogy amennyiben a magántőkealap környezeti szempontból fenntartható befektetést eszközöl, úgy meg kell jelölnie, hogy a befektetés mely a rendeletben meghatározott környezeti célkitűzéshez járul hozzá és a magántőkealap forrásai milyen módon és mértékben (arányban) szerepelnek környezeti szempontból fenntarthatónak minősülő gazdasági tevékenységekben.
ESG-alapok Magyarországon
Magyarországon a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) módosította a befektetési alapok kategorizálási szabályzatát, amelyben a fenntarthatósággal kapcsolatos információkkal összhangban megjelenik az ESG-alapként történő minősítés lehetősége. A BAMOSZ által meghatározott ESG-minősítések alkalmazásának célja, hogy a befektetők meg tudják különböztetni egymástól azon alapokat, amelyek – egyebek mellett – csak előmozdítják a környezeti, társadalmi jellemzőket azoktól, amelyek célként is határozzák meg a fenntartható befektetéseket
A BAMOSZ kategorizálási szabályzata két fenntarthatósági szempontú minősítést határoz meg. "ESG-minősített" megjelölést kaphat az az alap, amely megfelel az SFDR 8. cikkében meghatározott feltételeknek (előmozdítja a környezeti, társadalmi jellemzőket), míg "ESG-Impact" megjelölést kaphat az az alap, amely megfelel az SFDR 9. cikkében meghatározott feltételeknek, azaz célként határozza meg a fenntartható befektetéseket.
ESG-szempontok vállalati oldalról
Egy részesedésvásárlásnál nem csak egy magántőkealapnak kell figyelemmel lennie az ESG szempontokra, de egy befektetőket kereső társaságnak is érdekében áll, hogy a jogszabályi követelményeken kívül transzparens módon közzé tegye a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati adatait. Egyrészt az ilyen fokú transzparencia nem csak bizalmat ébreszt a potenciális befektetőkben, de lehetővé teszi a vállalatok ESG szempontú értékelését is, ami tőkét vonzhat be olyan befektetők részéről, akik elsődleges fontosságúnak tartják ezen tényezőket.
Számos olyan vállalkozás van, amelyek egyik fő tevékenységi köre, hogy vállalatokat értékelnek ESG szempontokból; ilyenek például a Bloomberg, az ISS ESG, a Refinitiv, vagy a Viego Eiris. Vannak olyan minősítők, amelyek mindhárom fenntarthatósági szempontot figyelembe veszik (például Bloomberg), és olyanok is, amelyek csak egy szempontra, így például a környezetvédelemre koncentrálnak (például CDP). Az értékelés eredménye is vállalatról vállalatra eltérő, vannak ugyanis olyanok, akik egy egytől tízig, esetleg egytől százig terjedő skálával mérik egy-egy vállalkozás ESG teljesítményét, míg mások egy rövid összegzést használnak a teljesítmény értékelésére (például lemaradók, élenjárók).
A jogi tanácsadók szerepe egy felvásárlás során
Legyen szó akár magántőkealapról, akár egyéb befektetőről, vagy céltársaságról jól látszik, hogy az ESG szempontok értékelése egy felvásárlást megelőzően egyre komolyabb jelentőséggel tud bírni, kifejezetten akkor, ha egy társaság nem transzparens a fenntarthatósági adatait illetően.
Egy tranzakciót megelőző felmérés során így a pénzügyi tanácsadók mellett kiemelt szereppel bírnak a jogi tanácsadók, akik egy jogi átvilágítási ellenőrzés (due diligence) lefolytatása során egy társaság eszközeiből, szerződéseiből és dokumentációjából az adásvételi szerződés aláírását megelőzően észlelni tudják, ha „greenwashing” történik, vagyis a társaság jobb színben igyekszik feltüntetni magát ESG szempontból, mint amilyen a valódi dokumentumok közül kitűnik. Nem csak elővigyázatossági okokból fontos ezen szempontok figyelembevétele egy befektetési döntés meghozatala előtt, de jelentős értékvesztést is elszenvedhet egy befektető a felvásárlását követően, ha kiderül, hogy befektetése nem fenntartható szempontok szerint működik.