Botrányos ítéletek jellemzik Vasvári Csaba bírói útját az elmúlt években, így többek között a 2006-os eseményeket követően, vagy éppen Dávid Ibolya és Herényi Károly, az MDF volt vezetőinek perében. Vasvári az egyike volt annak a két bírónak, akit David Pressman, az Egyesült Államok budapesti nagykövete fogadott. Matusik Tamás, aki szintén részt vett a találkozón, korábban a Magyar Helsinki Bizottság magyarországi büntetőjogi reformmal kapcsolatos projektjének felkért szakértője volt.
Az elmúlt hetek egyik legnagyobb közéleti botránya volt hazánkban, hogy Matusik Tamás és Vasvári Csaba, az Országos Bírói Tanács (OBT) két tagja az Egyesült Államok budapesti nagykövetségén tett látogatást. Megjegyzendő, hogy Vasvári részvétele a találkozón nem véletlen, hiszen a bírói tevékenysége a 2006-os események után erősen összefonódott a baloldallal, az elmúlt években pedig többször támadta hazánkat és a kormányt a külföldi sajtóban.
Vasvári, aki a Pesti Központi Kerületi Bíróság csoportvezető bírója, az Országos Bírói Tanács sajtószóvivőjeként még idén nyáron nyilatkozott a The Guardian című liberális brit lapnak, amelynek hasábjain közölte azon véleményét, miszerint a „kormány beavatkozik a bíróságok munkájába" - írta a Magyar Nemzet.
Így próbálta eltüntetni valaki Vasvári múltját
Említésre méltó, hogy Vasvári Csaba bíró Wikipédia-oldalán hosszú ideig megtalálható volt egy szöveg, amely bár pontatlanságokkal, de jelezte, hogy a jogász súlyos ítéleteket és előzetes letartóztatásról szóló végzéseket hozott ártatlan tüntetők ellen a 2006-os brutális rendőri erőszak idején, valós bizonyítékok nélkül.
A szövegrész többek között úgy szólt, hogy „a 2006. évi őszi budapesti zavargások – különösen az MTV-székház ostroma – után több száz ártatlant helyezett önkényesen előzetes letartóztatásba, kizárólag rendőri állítások alapján.
A gyanúsítottak többségét találomra fogdosták össze az utcáról vagy hurcolták el szórakozóhelyekről a rendőrök, majd rájuk fogták, hogy megtámadták őket". Ez a bejegyzésrészlet aztán 2021-ben eltűnt Vasvári Wikipédia-oldaláról, ahova csak akkor került vissza, amikor a Magyar Nemzet megírta, hogy tisztára akarták mosni a bírót.
A Vasvári által előzetes letartóztatásba helyezettek elsöprő többsége szabadlábra került a másodfokú eljárásban, nagy részük ellen egyáltalán nem zajlott végül büntetőeljárás.
A legismertebb és legbotrányosabb ügy egy 23 éves egyetemista, Dukán Dániel pere volt, akire az ügyészség is csak felfüggesztett börtönt kért, Vasvári azonban perbíróként két és fél év letöltendőre ítélte, minden konkrét bizonyíték nélkül, csupán a Dukánt megverő rendőrök vallomásaira alapozva. A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla végül felfüggesztettre csökkentette a büntetést.
Korábban furcsa körülmények között fölmentette Dávid Ibolyát és Herényi Károlyt az UD Zrt.-s megfigyelési ügyben. Szóbeli indoklásában az ügyészséget és a megvádolt politikusok „egyes riválisait" és a „velük együttműködőket" támadta.
Végül pórul járt Vasvári
Korábban az is kiderült, hogy Vasvári jogtalanul fordult az Unióhoz - írta a Magyar Nemzet. Visszaélt jogkörével és törvénytelenül fordult 2019 júliusában az Európai Unió Bíróságához (EUB) Vasvári Csaba, aki egyike a magyar igazságszolgáltatási rendszert, különösen pedig az Országos Bírósági Hivatalt (OBH) kritizáló bíráknak – derült ki a Kúria 2019-es döntéséből.
A Pesti Központi Kerületi Bíróság bírája korábban azzal vált ismertté, hogy 2017-ben munkaügyi eljárást indított az OBH elnöke ellen, mert hiába pályázott több alkalommal is a Fővárosi Ítélőtábla bírói posztjára, végül nem őt nevezték ki a tisztségre. Vasvári 2019 márciusában elvesztette a pert.
Nem sokkal később egy svédországi török férfi ügyében kellett volna ítéletet hoznia, az illetőt, aki nem volt jelen a tárgyaláson, lőszerrel és lőfegyverrel való visszaéléssel vádolta az ügyészség. Vasvári Csaba viszont érdemi határozat helyett bejelentette: az EUB-hoz fordul, és előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményez. Erre minden bírónak lehetősége van, ha úgy véli, valamelyik általa alkalmazandó jogszabály ellentétes lehet az uniós joggal. Vasvári viszont olyan kérdéseket intézett a luxembourgi testülethez, amelyek – egy kivételével – nem az általa tárgyalt ügyre, hanem a bírósági igazgatás hazai szabályozására vonatkoznak. Figyelemre méltó és beszédes, hogy a lépéséről az egyik baloldali hírportál azzal a címmel adott hírt: „Íme, Handó Tünde egyik mellőzött bírójának bosszúja".
A történtek miatt a legfőbb ügyész a Kúriához fordult, amely megállapította: a svédországi török ügye szempontjából lényegtelenek, így törvénysértőek azok a kérdések, amelyekkel a PKKB bírája az EUB-ot megkereste.
Matusik szívesen látott vendég a kanadai nagykövetségen
Matusik Tamásról a legtöbbet a Twitter-oldalán lehet megtudni. Ezekből a bejegyzésekből kiderül többek között, hogy a kanadai nagykövetség szervezésében lévő eseményeken adott elő többször is.
Mindezek mellett Matusik az Országos Bírói Tanács 2022. február 2. napján megtartott ülésén egyes sajtóhírekben megjelent történések kapcsán nyomatékosította, hogyha a bírókat érintő behatások "a vezetői munkát, bírói ítélkező munkát érintik, hogyha ezek befolyás alapján, nem törvényes rendben történnek és nem szakmai alapjuk van, akkor sértik és érintik a bírói függetlenséget." Matusik szerint
igen, fel kell szólalnunk, meg kell szólalnunk, ezt várják tőlünk a bírák, és ez a felszólalás, ez a bírói függetlenség megsértésének veszélye miatt kell, hogy megtörténjen, az iránya pedig az lehet, amiket itt már többen felvetettek, köztük én magam is.
Matusik korábban bíróként a Fair Trials International által szervezett és a Nyílt Társadalom Alapítvány által is támogatott szakmai találkozón, valamint a Magyar Helsinki Bizottság által szervezett szakmai rendezvényen részt vett, valamint korábban a Magyar Helsinki Bizottság magyarországi büntetőjogi reformmal kapcsolatos projektjének felkért szakértője is volt.