Komoly bérharc folyik most a legtöbb cégnél, hiszen a tavalyi 14,5 százalékos éves átlagos infláció miatt ugyanaz a jövedelem mind kevesebbet ér, a munkavállalók pedig természetesen szeretnék, ha munkáltatójuk legalább ezt kompenzálná. A vállalkozások pénzügyi és piaci helyzete persze nem azonos, így a béralku sikeressége is változó kimenetelű lehet. De mire számíthat hitelfelvételnél az, akinek nem változott a jövedelme 2023-ban az előző évihez képest, és mi a helyzet akkor, ha jelentős mértékű béremelést sikerült kiharcolnia valakinek?
Magasabb jövedelem kell a hitelképességhez
Akinek nem nőtt 2023-ban a jövedelme, az bizony reálértékben komoly veszteséggel lesz kénytelen szembesülni. Bár a KSH 2022-re 14,5 százalékos átlagos éves inflációt mért, ennél közelebb áll a drágulás érzetünkhöz a múlt év decemberi 24,5 százalékos pénzromlás. Ez utóbbi ugyanis azt mutatja meg, hogy 2022. decemberben mennyivel kellett többet fizetnünk a KSH által vizsgált termékekért és szolgáltatásokért, mint a megelőző esztendő utolsó hónapjában.
Változatlan jövedelemmel kevesebb hitel vehető fel
A változatlan jövedelem azonban nem csak a csökkenő vásárlóerő miatt fájdalmas, hiteligényléskor is kellemetlen mellékhatása lehet. A JTM-szabály (jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutató) ugyanis pontosan meghatározza, hogy az adott jövedelem mekkora része fordítható legfeljebb hiteltörlesztésre. Mivel pedig a piaci hitelek jelentősen drágultak az elmúlt egy évben, ugyanakkora jövedelemmel lényegesen kevesebb hitelösszeg érhető el, mint korábban.
Egy 5 millió forint összegű (7 éves futamidő, végig fix kamat, 450 000 forint nettó jövedelem) személyi hitel havi törlesztője például egy éve még 76 134 - 88 683 forint volt a választott banktól függően, addig most 92 144 forint és 102 833 forint között találunk ajánlatokat a Bankmonitor személyi hitel kalkulátorával.
A lakáshiteleket sem kerülte el azonban a drágulás. Egy 20 millió forint összegű, 20 éves futamidejű, végig fix kamattal igényelt lakáshitel esetében, ahol az adós 450 ezer forint nettó jövedelmet tud igazolni, a havi törlesztő egy éve még 133 600 forint - 174 000 forint között volt, míg jelenleg 172 000 forint 208 000 forint között vannak az ajánlatok a Bankmonitor lakáshitel kalkulátora szerint.
A támogatott hitelek, mint például a Babaváró hitel vagy a CSOK támogatás mellé felvehető CSOK lakáshitel azonban nem drágultak, az előbbi az első 5 évben mindenképpen kamatmentes, míg az utóbbi kamata továbbra sem haladhatja meg a 3 százalékot.
Magasabb megélhetési költséggel számolnak a bankok
Az igénylők helyzetét nehezíti az is, hogy míg korábban a bankok egy része nem számolt megélhetési költséggel, most gyakorlatilag az összes bank csökkenti valamekkora összeggel a nettót, majd az így kapott eredmény alapján kalkulál JTM-et. A megélhetési költség egy kétgyerekes családban általában a minimálbér, de van bank, amelyik a család méretétől függetlenül 155 000 forint költséggel számol. Ha például egy 400 000 forintos nettó jövedelmet a bank 155 000 forint megélhetési költséggel csökkent, akkor a JTM szabály szerint az így kapott 245 000 forint 50 százaléka, vagyis 122 500 forint lehet a havi törlesztők elméleti maximuma. A bank azonban saját hatáskörben ennél óvatosabb is lehet, ugyanis a hitelbírálati gyakorlatuk nagyon különböző.
Magasabb bér, több hitel?
A magasabb bér nagyobb összegű havi törlesztőt, ezáltal pedig nagyobb hitelösszeg felvételét teszi lehetővé, ám nem azonnal. A bankok ugyanis alapvetően 3 havi bankszámlakivonatot kérnek az igénylőktől, ami mellé egy többnyire friss jövedelemigazolást is be kell nyújtani.
A bankok minden esetben a kivonaton munkabérként beazonosítható összeget veszik alapul, ám a számítási mód nagyon különböző. Van bank, amelyik a havi nettó összegek átlagával számol, míg mások a medián értéket veszik alapul, de arra is van példa, hogy nemes egyszerűséggel a legkisebb összeg alapján számolják ki a bevállalható havi törlesztő összegét. A Bankmonitor szakértői szerint ez utóbbival mehet leginkább biztosra az igénylő a jelenlegi bizonytalan helyzetben, amikor a bankok is rendkívül óvatosan járnak el a hiteligénylések bírálatakor.
A fentiek alapján látható, hogy egy béremelés, legyen az akár kifejezetten jelentős mértékű, nem azonnal, és banktól függően különböző mértékben javítja a hitelképességet. Amennyiben a pénzintézet kizárólag a legalacsonyabb összeget veszi figyelembe, akkor például egy februári emelt összeggel legkorábban májusban számol a bank, ekkor szerepel ugyanis már kizárólag ez az utolsó három havi kivonaton. Ha a bank átlagot vagy mediánt számol, akkor hónapról hónapra emelkedik a JTM kapcsán figyelembe vett jövedelem, míg végül megegyezik majd a tényleges nettóval.
Bekavarhat a bónusz és a prémium
Az év eleje tipikusan a prémiumok és bónusz fizetések időszaka – legalábbis ahol van ilyen -, ami drasztikusan megemelheti az adott hónapra utalt összeget. Ez azonban nem jelent automatikusan több felvehető hitelt, amennyiben ugyanis a havi utalások összegei között nagy az eltérés, akkor a bankok minden esetben kérnek jövedelemigazolást, amiből kiderülhet, hogy mennyi volt a bónusz vagy prémium. Ez azért lényeges, mert a bankok ezekkel az eseti összegekkel nem számolnak, hiszen kiszámíthatatlan, hogy a jövőben az adós meg fogja-e kapni ezeket.