Hogyan alakulnak ki és hogyan tudatosíthatjuk, hogy mik az értékeink? Ha már tudjuk, akkor már dolgozhatunk azon, hogy a lehető legtöbb cselekedetünk összhangba kerüljön ezzel az értékrenddel. Így közelíthetjük magunkban a belső és külső tükör képét egymáshoz, amelyek minél inkább összhangban vannak, annál jobban megéljük a harmóniát.
Kétféle módon nézhetünk tükörbe. A legtöbb ember mindennap belenéz, akár többször is egy külső tükörbe, leginkább abból a célból, hogy megbizonyosodjon, milyen képet fest magáról, mit látnak belőle, rajta, róla mások. Ebben a képben, amit a tükörben látunk, szeretjük, ha tükröződik valami rólunk, valami, amit képviselünk, amit megmutathatunk, vagy amit meg akarunk mutatni a világnak.
És van egy másfajta tükörbe nézés is, amikor befelé figyelünk, amikor a belső tükrünkbe, azaz önmagunkba nézünk, egészen értékeink, világnézetünk mélységeibe. Ha a két tükörkép hasonló, vagy nagyban átfedi egymást, akkor megélhetjük az önazonosságot és a harmóniát, azt, hogy jó helyen vagyunk. Ha a két tükörkép nagyon eltérő, azaz értékeinkkel ellentétes módon cselekszünk, akkor viszont nem érezzük jól magunkat a bőrünkben.
Hogyan alakul ki az értékrendünk?
Rendelje meg online!
Mindannyiunknak vannak értékei, amelyek befolyásolják gondolkodásunkat, érzelmi világunkat és viselkedésünket is. Az értékek tulajdonképpen érzelmekkel is átitatott erős meggyőződések, amelyek szilárd alapot képeznek bennünk, egyfajta biztonságos viszonyítási keretet adva a dolgok értelmezéséhez, megéléséhez.
Ugyanakkor bár szilárd alapnak tekintjük őket, nem árt, ha tudjuk, hogy értékeink változékonyak. A különböző életszakaszokban más-más értékek lesznek fontosak, hiszen ahogy mi magunk növekedünk, fejlődünk és változunk, úgy változik velünk az értékrendünk is.
Az értékrendünk alapjait mindig az a kultúra adja meg, amelybe beleszületünk, amelyben felnövünk és élünk, ezt közvetíti számunkra a társas környezetünk. Ezt a kulturális értékrendet színesítik a vallások, a hagyományok és a politikai ideológiák, amelyek leképeződéseként az emberek egyrészt alapvetően elfogadott és betartandó alapértékeket szereznek (például igazságosság, őszinteség, tisztesség, család), illetve változtatható, egyéni preferenciákat tükröző értékeket (például kalandvágy, tudatosság, hedonizmus, spiritualitás).
A család mint modell
Elsődleges értékközvetítő közegünk mindig a család, amelybe születünk. Szüleink, nagyszüleink, rokonaink mind modellként szolgálnak számunkra abban, hogy mi a helyes, mi a fontos és értékes az életben.
A nevelés tulajdonképpen nagyrészt ezeknek az értékeknek az átadásaként, képviseleteként értelmezhető. Kisgyermekként a szülők és felnőttek mindenhatóságában hiszünk, így általában nem is kérdőjelezzük meg, hanem elsajátítjuk a közvetített normákat, értékeket. Tulajdonképpen tükörképei leszünk a szüleink által képviselteknek.
A szüleink nemcsak direkt neveléssel, hanem modellnyújtással is közvetítik az értékrendet, tulajdonképpen nem is nagyon tudunk mást csinálni, mint átvesszük, eltanuljuk tőlük, amit ők helyesnek, fontosnak tartanak az életben. Ebbe kapcsolódnak be később a kortársak, színesítve az értékpalettát, és a nevelők, tanítók, akik szintén hozzájárulnak az értékrendünk kialakulásához.
Olvassa tovább Porkoláb-Minarik Annamária pszichológus cikkét a legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban, amelyben az élet értelmével foglalkozunk. Megjelent a legújabb HVG Extra Pszichológia Plusz különszám is: ebben az érzelmi intelligencia témáját járjuk körül.
Fizessen elő a HVG Extra Pszichológia magazinra, most sokféle kedvezmény várja.