- Ezen a héten jelentek meg az új lakossági állampapírok, amelyeknél már a kezdeti kamatok is kiemelkedően magasak a korábbiakhoz képest. Miért volt szükség ezekre az új papírokra?
- A magyar állam rendkívül jelentős szereplő a lakossági megtakarítások piacán, a lakosság részesedése az államadósság finanszírozásából 22 százalékos. Magyarország rendelkezik a világon a második legnagyobb lakossági programmal.
A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei a Napi.hu hírlevelében.
Ezután megkapja a Napi.hu Hírleveleit reggel és este.
- Melyik ország az első?
- Banglades. Nekünk az egyik legfontosabb feladatunk ebben a programban, hogy a megtakarítóknak az infláció ellen is védelmet nyújtsunk. Muszáj lekövetnie az Államadósság Kezelő Központnak (ÁKK) is a kamatpiaci és inflációs folyamatokat. A Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) erre alkalmas termék, de a kamatozása az előző évi átlagos inflációhoz kötött. A papír az év elejétől kezdve rendkívül sikeres volt, ezért kénytelenek voltunk újabb és újabb sorozatokat kibocsátani az idén annak érdekében, hogy a lejárati koncentrációt csökkentsük. Az új sorozatok kamatfordulója viszont egyre későbbi időpontra esett, addig maradt az alacsonyabb kamat, ezt frissítettük most az új PMÁP struktúrában. Az új PMÁP-ok ezért februárig 11,75 százalékos éves kamatot fizetnek, ezt követően jön az új kamatperiódus a 2022-es infláció alapján. A 2029-ben lejáró kötvény efölött évi 1,5 százalékpont, a 2027-es 0,75 százalékpont kamatot fizet. A másik újdonság a Bónusz Magyar Állampapír (BMÁP), amely rövidebb futamidejű, hároméves. Azt láttuk, hogy sok lakossági befektető váltott diszkontkincstárjegyre (dkj), ezt szerettük volna követni egy lakossági termékkel. Az új BMÁP háromhavonta fizet kamatot a dkj-hozamokhoz igazodva, a kamatprémium itt évesítve 1 százalékpont.
- A Magyar Nemzeti Bank (MNB) most publikálta az Inflációs jelentését, amelyben két számjegyű inflációval számol nemcsak az idénre, de jövőre is. Most pontosan mennyi inflációkövető állampapír van a lakosságnál, és ez milyen hatással lehet a kamatfizetésekre?
- Most összesen 3600 milliárd környékén van ez az állomány. Ha a nominális GDP 60 ezer milliárd forint felett van, akkor ez a nominális GDP kb. 6 százaléka. Innentől kezdve az a kérdés, hogy az államnak mennyi inflációkövető bevétele van, az ÁFA például egy jelentős inflációt követő bevételi forrás, amely ezt bőven fedezi, emiatt teljesen prudens dolog inflációt követő állampapírokat kibocsátani. Nyilván az emelkedő infláció növelni fogja a kamatkifizetéseket, de ennek a költsége bejön a bevételekből. Természetesen nem lehet, meg nem is szabad túl nagyra növelni az inflációt követő állampapír-állományt. Nálunk az adósságkezelési benchmark alapján a forint- és a devizaadósságon belül is most a változó kamatozású állampapírok aránya legfeljebb 30 százalékig mehet el. Arra számítunk persze, hogy nagy lesz a kereslet a változó kamatozású lakossági papírok iránt, emiatt januártól értékesítési korlátozást vezetünk be, egy forgalmazó egy magánszemély egyféle papírból legfeljebb 250 millió forintnyit értékesíthet.
- Most mennyi a fix és változó kamatozású állampapírok aránya?
- A forintadósságnál 73 százalék körül van a fix kamatozású papírok aránya, a devizakötvényeknél 87 százalék.
- A legmagasabb kamatot fizető, inflációt követő papír most a Babakötvény, azzal kapcsolatban vannak-e újabb tervek?
- A Babakötvénynek van egyfajta társadalompolitikai célja, ugyanúgy megy tovább, ahogy eddig.
- Néhány évvel ezelőtt szóba került egy másik inflációt követő papír, a nyugdíjkötvény is, amelyre volna is komoly társadalmi igény, főleg most a mai inflációs helyzetben. Ennek a terve nem került elő?
- A nyugdíjkötvény kérdése jelenleg nincs napirenden. Inflációt követő kötvényeink viszont vannak, és ezeknek a futamideje egyre hosszabb, a mától értékesített, az infláció felett 1,5 százalékpontos kamatprémiumot biztosító Prémium MÁP 2029-ben jár majd le. Ezek már megoldást nyújthatnak a nyugdíjcélra befektetőknek is, és az ÁKK nyitott hosszabb futamidejű PMÁP kibocsátásra is a jövőben.
- Az idén mennyi lakossági forrást tervez bevonni az állam?
- Nem szeretnék becslésekbe bocsátkozni, mert az idén nagyon sok tényező befolyásolta a piacot, amely kívül esik az ÁKK kontrollján. A háború is ilyen, az infláció is a vártnál gyorsabban növekszik, a forint árfolyamának alakulása is befolyásolja a megtakarítási hajlandóságot. A megtakarítási ráta viszont pozitív, és mi szeretnénk, ha ebből az állampapírok egynegyed-egyharmad arányban részesednének. Jelentős értékesítésre számítunk a most meghirdetett új államkötvényekből is az év végéig, de más papírok is jól fogynak. Újdonság, hogy a lakossági ügyfelek, főleg a magasabb állampapír-állománnyal rendelkezők, elkezdtek intézményi papírokat vásárolni, több száz milliárd forinttal nőtt a lakosságnál lévő intézményi papírok állománya az idén. Mi viszont szeretnénk, ha a lakossági termékek is ugyanígy követnék a piaci folyamatokat, mint az intézményi papírok, mert nagyon sok az olyan kisbefektető, akinek az intézményi állampapírokat a hozamok ingadozása, az árfolyamváltozások miatt nem ajánlhatjuk.
- 2008-ban volt egy nagy válság az előző válság, akkor nagyon komoly problémát okozott az államnak, hogy viszonylag alacsony volt a lakossági finanszírozás aránya az államadósságban, és magas volt a külföldi finanszírozásé. Most tartanak ettől, hogy esetleg a külföldi befektetők elpártolnak, és nem lesz elég forrás?
- Nem tartunk ettől. 2008-ban a külföldi befektetők aránya az államadósság finanszírozásán belül kétharmad volt, most pedig durván egyharmad. Emellett a deviza-államadósság lejárata hosszú, átlagosan 9,5 év, az átlagos költsége pedig 2,39 százalék, ami GDP-arányosan még alacsonyabb 1,85 százalék. Ráadásul nincsenek nagy deviza lejáratok rövid távon, ezáltal nagy refinanszírozási rizikó devizában. Az adósság befektetők, devizanemek és piaci szegmensek szerinti diverzifikációja és lejárati szerkezete is sokkal jobb állapotban van, mint akkor volt.
- Az uniós forrásokkal kapcsolatban egyre több olyan hír lát napvilágot, hogy még tovább késnek, vagy meg sem érkeznek. A kieső források finanszírozásával kapcsolatban mik az ÁKK tervei?
- A kötvénypiaci befektetők (hazaiak és külföldiek) elvárják az EU-val való megegyezést, ennek helyettesítésére jelenleg az ÁKK sem keres többlet piaci forrást. Nyilvánvaló, ha elindult egy projekt, de az EU pénz a megegyezés csúszása miatt késik , annak a finanszírozását át kell hidalni, amíg megérkezik a kieső EU-s pénz, de ez egy áthidalási kérdés, ami nagy valószínűség szerint néhány hónapra szól. Én azt gondolom, ez a kérdés nem igényel stratégiaváltást az államadósság kezelésében.
- Újabb devizakötvény-kibocsátást terveznek emiatt? A lapokban arról írtak, egy pandakötvényről lehet esetleg szó, ha az unióval nem tudnak megegyezni.
- Csak annyit tervezünk, amit már korábban is bejelentettünk, egy kínait. Ez is zöldkötvény lesz, mint a tavalyi. Most nem jó a piac devizakötvények kibocsátására, de folyamatosan monitorozzuk a helyzetet, és viszonylag gyorsan tudunk reagálni, ha jó lehetőséget látunk a forrásbevonásra. Újabb konkrét devizakötvény-kibocsátási terv viszont nincs, de bármikor lehet.
- Mikor várhatóak a legközelebbi devizalejáratok?
- A jövő évben kettő lesz, az első február 21-én, ez 959 millió dollár, de ezeket lefedeztük euróban lényegesen gyengébb dollár-árfolyam mellett, úgyhogy ennek az euró-összege ennél lényegesen kisebb, és vissza is vásároltunk már ebből a papírból korábban. Ezután november 22-én lesz egy 1,1 milliárd dolláros lejárat és 2024 márciusában egy 1,6 milliárdos, ezt a két utóbbit valószínűleg piaci kibocsátásból fogjuk már finanszírozni vagy előfinanszírozni.
- Most milyen kamatokkal tudna devizaforrást bevonni a magyar állam?
- A kötvénypiacon mindenütt megnőttek a kamatok, a tízéves amerikai államkötvény hozama is 4 százalék fölött van, a mi tízéves dollárhozamaink 7 százalék körül vannak. Egy éve még 2 1/8-os kuponnal bocsátottunk ki kötvényt. Euróban 6 százalék körül lehet a magyar 10 éves devizakötvény hozam, de a tízéves német államkötvényé is már bőven 2 százalék fölött van, holott egy éve még negatív volt.
- Varga Mihály nemrég bejelentette, hogy az államháztartás hiánya a korábban tervezett 4,9 százalék helyett 6,1 százalékos lehet az idén, emellett kiadási stopot rendeltek el az állami intézményeknél. Hogyan érinti az államháztartás finanszírozását?
- Ami miatt miniszter úr bejelentette a magasabb hiányt, az már meg van finanszírozva. Ez az eredményszemléletű hiánynövekmény a gáztartalék feltöltéséhez köthető, ahol már nem merül fel finanszírozási igény, mert meg van finanszírozva. De ha a Pénzügyminisztérium pénzforgalmi prognózisában az év hátralévő részében magasabb finanszírozási igény szerepel, mint a mi tervükben, akkor felmerülhet addicionális finanszírozási igény, de vannak jelentős likviditási tartalékaink forintban és devizában is ennek a kielégítésére, és az új hat hónapos diszkontkincstárjegy, valamint az új lakossági termékek is hozhatnak többletforrást az év hátralévő részében.
- Ez viszont a változó kamatozású állampapírok arányát növeli. A hitelminősítők mit szólnak ehhez? Nem félnek a leminősítéstől?
- A magyar adósságkezelésnek nagyon összetett és matematikai alapokon nyugvó keretei, benchmarkjai vannak, ezek publikus információk, mennyi lehet a devizaarány, a fix és változó kamatozású eszközök aránya, az átlagos futamidő stb. A fix eszközök aránya 70-90 százalék között lehet most, de még van mozgástér a változó kamatozású eszközök arányának a növelésére különösen a mostani hozamkörnyezetben. Normál piaci körülmények között a hozamgörbék felfelé emelkednek, olyankor az államadósság-kezelési modellek szerint az a jobb, ha alacsony a változó kamatozású eszközök aránya. Amikor viszont a hozamgörbék inverzek, akkor a modellek azt fogják javasolni, hogy növelni kell a változó kamatozású eszközök arányát, hiszen ezek kamata később csökkenni fog. A hitelminősítők is tudják, hogy ez a magyar államadósság-kezelés matematikai háttere, most jobban tolerálható a változó kamatozású papírok arányának a növelése. Ismerjük a hitelminősítők értékelő rendszereit, modelljeit, és mindent megteszünk annak érdekében, hogy azok az adósságkezeléssel kapcsolatos paraméterek a lehető legjobb állapotban legyenek, amikor bekerülnek a hitelminősítői modellekbe.