Egymást érik a hazai üzemanyag-ellátásról szóló baljós hírek. Legutóbb a Shell jelentette be, hogy a kútjai nagy részén maximum 20 ezer forintért vásárolható 95-ös piaci áras benzin, ami nagyjából 30 litert jelent, míg maximum 50 ezer forintért a piaci áras dízel. A Független Benzinkutasok Szövetsége hónapok óta kongatja a vészharangot, és a Molt hibáztatja. A Mol nyugtatni próbál, de a százhalombattai finomítóból érkező hírek ennek azért ellentmondanak. Nézzük, hogy is áll most a piac.
Brutális mennyiségű üzemanyag fogy – egy szereplőnél
Idén márciusban, a háború kitörésekor az üzemanyagpiacon is pánikvásárlás kezdődött el. Az előző évhez képest 20-30 százalékkal több benzint és gázolajat vásároltak itthon. Nemcsak a lakosság pánikolt, de a 480 forintos hatósági ár is idevonzotta a benzinturistákat, és a nemzetközi fuvarozók is inkább idetervezték megállásaikat. A megnövekedett kereslettel szemben ráadásul egy furcsa kínálati oldal állt szemben: a 480 forint miatt gyakorlatilag kivonultak az importőrök (az OMV maradt egyedül, de ő sem sokáig, hiszen a schwechati finomító problémái miatt minden országában termékhiánnyal szenvedett), és a Molnak kellett saját termelésből biztosítania minden igényt.
Persze ennek ára volt:
a magyar vállalat gyakorlatilag lenullázta saját exportját, a termelési szint fenntartása érdekében elhalasztotta a tavaszi nagy karbantartását.
De ez sem volt elég: nyáron már a stratégiai készlethez kellett nyúlni, hogy a mezőgazdasági és turisztikai csúcsszezont le tudja zongorázni az ország. Le is apadt az ország üzemanyag-tartaléka.
A helyzet mostanra annyiban konszolidálódott, hogy a piac mérete visszaállt a normális szintre. Döntően a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően: praktikusan a lakosságra és egy két szektorra szűkítették a hatósági áras kedvezményeket. Az import azonban még mindig nem tért vissza. Ami nem is csoda. Kinek érné meg a literenkénti 150 forintos vesztességgel behozni a terméket, amikor külföldön jó áron tudja értékesíteni?
Ennek eredménye az lett, hogy a Mol lett praktikusan az egyedüli szereplő: novemberben a nagykereskedelmi piac 85 százalékát vitte a Mol, de volt olyan hónap, amikor még ennél is magasabb – tudtuk meg egy iparági szakértőtől.
És bár az üzleti szektor drágán, piaci áron vásárol, a lakosságnak pedig mintha nem lenne holnap: elképesztő mennyiségben vásárolja a 480-as benzint.
A relatív olcsóság egyáltalán nem a spórolásra ösztönöz. A hasznot úgy realizálja a lakosság vagy például a mezőgazdasági vállalkozók, a kkv-szektor, hogy tankolnak. Sőt, sok esetben saját szakállukra készleteznek, vagy épp továbbértékesítenek, nem törődve a biztonsági és adójogi kockázatokkal. Ez pedig olyan ellátási problémákat eredményez, ami a legnagyobb piaci szereplőt is nehéz helyzetbe hozza.
Információink szerint már a Mol saját kútjain is érezhető a készlethiány: a héten napi 70–100 közötti leürülés volt, így hívják azt, amikor elfogy az üzemanyag. Ez általában nulla szokott lenni. Jöttek is drasztikus lépések: a Mol számos kis benzinkútnak átmenetileg nem tud üzemanyagot szállítani. És bár az olajvállalat az Indexnek cáfolta a Független Benzinkutak Szövetségének azt az állítását, miszerint a független kis töltőállomások nem kapnak tőlük üzemanyagot, a helyzet azért elég komoly.
Az ársapka bevezetésekor azoktól a kis kutaktól is meglódult a kereslet, amelyek korábban nem a Moltól vásároltak, velük akkor olyan szerződést kötöttek, hogy a kiszolgálásukat a termék rendelkezésre állásának függvényében tudják csak biztosítani. Július óta üzemel a rendszer, amelyben hetente adnak tájékoztatást az elérhető mennyiségekről. A korábban szerződött vevők között is bőven akadnak független, úgynevezett fehér kutak – mintegy 600 partner –, amelyeknek biztosított az ellátásuk
– ismertette a társaság.
És a magyar megoldja okosba’
Az ágazatot jól ismerők szerint a piacon kialakult anomáliát már nyáron is részben az okozhatta, hogy
azok a viszonteladók, akiket a Mol hatósági áron szolgált ki, továbbértékesítették az üzemanyagot, mindenfajta korlátozás és ellenőrzés nélkül.
Ezt a helyzetet csak részben oldotta meg a szabályozás szigorítása, egy személyzet nélküli, automata kútnál ugyanis most is kérdéses, hogy ellenőrzik a hatósági árra jogosultak körét. Az sem segített a helyzeten, hogy az egyes kivételek miatt korlátozhatatlan a vásárlás, azaz a taxik és a mezőgazdasági vállalkozások általánosan hatósági áron vásárolhatnak.
Komoly probléma a mezőgazdasági gépek megjelenése a kutakon, illetve gond az is, hogy az általuk vásárolt mennyiségek jóval meghaladják a szokásos keresletet. Szakértők hangsúlyozzák: a mezőgazdasági munkák véget értek, észszerűtlen ezt a kivételi kört fenntartani, ráadásul a jogszabály azt sem veszi figyelembe, mekkora a valós üzemanyagigénye egy-egy termelőnek, így ugyanúgy táptalaja a viszonteladásnak, a felesleges készletezésnek. Szóval elkezdtünk okosba, ügyeskedve működni.
De honnan van áru?
Bár megkérdezett szakértőink sokféleképpen elemzik a helyzetet, abban egyetértenek: törékeny a piac. A hatósági ár miatt hónapok óta nem érkezik megfelelő mennyiségű import az országba, így az ország ellátása szinte kizárólag a Molra hárul. Számos szereplő, aki jelenleg ellátási gondokra hivatkozik – például az ENVI Csoport –, korábban igen aktív importőr volt, azonban a nagykereskedelmi hatósági ár miatt ezt a tevékenységet felfüggesztette, illetve minimalizálta. Így lényegében kikerül minden szerződéskötési kötelezettséget, amit a magyar állam előírt a nagykereskedőkre, és kizárólag mint független kúthálózat-üzemeltető, azaz kiskereskedő jelenik meg.
Mindeközben úgy értesültünk, hogy a Mol is elérte saját importkapacitását, és fizikailag nem tud több terméket beszállítani az országba.
Szükség van a többi importőrre is. A hazai piacon ugyanis mindig jelen voltak importőrök (OMV, Unipetrol, Mobil Petrol, Mabanaft, Petrol, Lukoil, NIS). Jelenlétük fontos, mert versenyt és terméket hoznak be a piacra, és a rendkívüli helyzetekben előforduló termelési kimaradásokat is képesek ellensúlyozni.
Több, egymástól független importőrrel beszéltünk. Az Indexnek azt állították, hogy rendelkeznek hozzáféréssel áru- és logisztikai kapacitásokhoz, azonban a jelenlegi árkörnyezetben nem hoznak be terméket. Jogosan merül fel a részükről, hogy nem akarnak veszteséget elkönyvelni, és félnek, hogy kötelezően hatósági áras eladásra fognak kényszerülni, ezért csak fixen leszerződött vevőik vagy saját hálózataik ellátása céljából importálnak, a korábbi mennyiségek körülbelül felét. Egybehangzóan az a véleménye a szektort jól ismerő szakembereknek, hogy a piaci feltételek megteremtésével ismét normalizálódna a termékellátás.
Tartalékon megy a finomító
Az elmúlt napokban számos hír megjelent a sajtóban a százhalombattai finomító karbantartásáról is. Az Index a Moltól megtudta: a finomító körülbelül 55 százalékon üzemel, hiszen egy tervezett karbantartási folyamat közben olyan meghibásodást észleltek, ami miatt újabb javításokra van szükség. Információink szerint legkorábban december 2-től termelhet ismét teljes kapacitással az üzem. A tervek szerint addigra fejezik be az egyik legkényesebb üzem, a HDS karbantartását.
Az olajvállalatnak tehát meggyűlik a baja az éves karbantartással, azonban a legnagyobb problémát mégsem ez, hanem a megfelelő mennyiségű import hiánya okozza.
Iparági szakemberek hangsúlyozták: a hazai piac nem monopolisztikus, mindig is úgy volt felépítve, hogy verseny van a nagykereskedelmi és a kiskereskedelmi (benzinkutak) piacon is. A nagyker oldalon most ez nem áll, és lassan tarthatatlanná válik ez a helyzet. A finomítói termelés ugyanis nem képes ellátni a magyar piacot.
Egy neve elhallgatását kérő, de a Molt jól ismerő logiszitikus azt mondta: a Mol most is importál a szlovákiai finomítójából, de a logisztikai kapacitásai többet nem bírnak el. Iparági források továbbá azt is hozzáteszik, hogy csak novemberben már eddig is minden negyedik liter dízel szlovák eredetű volt. Pár tonna áru ugyan útban van Németországból is, de nyilvánvaló, hogy ez nem lehet hosszú távú megoldás. A helyzet orvoslásához az import korábbi szinteken történő helyreállítása a kulcs. Arról nem is beszélve, ha a finomító nem tud újraindulni december 2-án, akkor teljesen le kell állítani a DUFI-t. Ami egyrészt azt jelenti, hogy a Mol nem tudja visszatölteni a korábban lehívott stratégiai készleteket – ami épp az ilyen havariahelyzetekre van fenntartva –, másrészt késő lesz az importot felépíteni, és akkor valódi áruhiány alakulhat ki. Ha ezt szeretnénk elkerülni, akkor a szakértők szerint mihamarabb lépni kell.
Az európai szankciók ellátási krízist hozhatnak
A helyzetet tovább rontja a két európai szankció, ami hamarosan életbe lép. December 5-től nem lehet az Európai Unióba orosz eredetű kőolajat importálni – kivéve az úgynevezett vezetékes szállításokat –, ami Magyarországot kedvezően érinti. Február 5-től pedig nem lehet az EU-ba importálni az orosz kőolajból készített termékeket, és nem lehet még a kivételezett finomítóknak sem az orosz kőolajból előállított termékeket kiszállítania az országokból. Azaz hiába kapott felmentést a pozsonyi és a battai finomító is, de nem tudják egymást kisegíteni – ugrik is a Mol pozsonyi beszerzése.
Az Európai Unió kőolajimportjának 27 százaléka orosz, a dízelé pedig 10 százalék. Ez tűnik majd el, jelentős áruhiányt okozva Európában. Mert mi fog történni? Mindenki elkezdi pótolni a kieső orosz mennyiségeket. A mostaninál is kevesebb áru lesz elérhető, vélhetően még magasabb áron.
És akkor még szót sem ejtettünk arról, hogy a Barátság kőolajvezeték immár két hete akadozik az ukrán energetikai infrastruktúrát célzó támadások miatt. Egyelőre nehéz megjósolni, hogy mit hoz 2023, de termékből inkább kevesebb lesz, mint több. Egy energetikai közgazdász ezért úgy fogalmazott: vissza kell állítani a kereslet-kínálati egyensúlyt, és ehhez minden terméket be kell gyűjteni, a hazai gyártást magas szinten kell tartani, és újra fel kell építeni az importot.
Versenyképessé kell tenni a magyar piacot, különben kiszáradunk.
Szakszóval leürül az ország.
(Borítókép: Index)