Szerdán derült ki, hogy az Európai Bizottság elfogadta a magyar helyreállítási programot, ugyanakkor az Európai Bizottság javaslatot tesz arra, hogy függesszék fel a hétéves uniós költségvetés Magyarországnak járó részének egyharmadát, mintegy 3000 milliárd forintot. A magyar helyreállítási tervek zöld utat kaphatnak, de a vissza nem térítendő támogatást nagyon szigorú feltételekhez kötik.
A helyreállítási alap mintegy 5,8 milliárd euró (2300 milliárd forint) vissza nem térítendő támogatást jelent Magyarországnak, és a koronavírus utáni gazdasági károk enyhítésére szolgál. A tagállamok döntő többsége már tavaly óta hozzáfér a segélycsomaghoz, a magyar kormánynak viszont egészen mostanáig nem sikerült megállapodnia. Ez azért jelentett veszélyt, mert ha idén nem születik megegyezés a brüsszeli testülettel, a keret 70 százalékát végleg elbukja Magyarország.
A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei a Napi.hu hírlevelében.
Ezután megkapja a Napi.hu Hírleveleit reggel és este.
A források befagyasztásra azért kerülhet sor, mert a kormánynak nem sikerült maradéktalanul megfelelnie az elvárásoknak, és eloszlatni a Bizottság jogállamisági aggályait. A testület több ponton nem elégedett a magyar korrupcióellenes intézkedésekkel.
A szerdai brüsszeli döntéssel párhuzamosan megjelent Magyarország helyreállítási és rezilienciaépítési tervének elemzése, amelyet az Európai Bizottság szakértői jegyeznek. A Tanács végrehajtási határozatát kísérő terjedelmes dokumentum közel száz oldalon át tesz megállapításokat a magyar kormány által benyújtott helyreállítási tervről és összességében a magyarországi állapotokról. Most külön azt nézzük meg, mit gondol Brüsszel a hazai korrupciós állapotokról.
Még mindig túl sok az egyszereplős közbeszerzés
A dokumentum szerint a magyar közbeszerzési piacot változatlanul változatlanul a versenyellenes gyakorlatok jellemzik. Olyannyira, hogy Brüsszel értékelése szerint az unión belül változatlanul a legmagasabbak közt van az olyan eljárásokban odaítélt szerződések aránya, amelyekben csak egy ajánlattevő van.
A verseny hiánya a közbeszerzésben mind a közbeszerzési piacról kiszoruló, mind pedig a helyzetből hasznot húzó vállalatok esetében csökkenti az innovációra való ösztönzést
– emeli ki az elemzés.
Azt azonban hozzáteszik, hogy a magyar hatóságok javítottak a közbeszerzések szabályszerűségének felügyeletén, miután az Európai Bizottság vizsgálatai folyamatosan súlyos rendszerszintű hiányosságokat és visszaéléseket tapasztaltak az uniós források hazai felhasználásával kapcsolatban.
A bizottsági értékelés ambiciózusnak nevezi a kormány 2021 februárjában megfogalmazott célkitűzését, miszerint 15 százalék alá csökkenti az egyajánlatos közbeszerzési eljárások arányát.
Lényegében nincs, aki ellenőrizze a kormányt
Ám Brüsszel szerint az változatlanul aggodalomra ad okot, hogy a jelek szerint a magyar kormány továbbra sem mentesítette a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat a közbeszerzési szabályok hatálya alól.
Az elemzés azt is megállapítja, hogy az intézmények gyenge minősége, ezen belül is a korrupcióellenes keret elégtelensége visszafogja a termelékenység növekedését.
Az elmúlt években az intézményi színvonal viszonylag alacsony szintű volt, és az uniós átlaghoz viszonyítva romlott. A független ellenőrzési mechanizmusok elégtelensége, valamint a politika és egyes vállalkozások szoros összefonódása elősegíti a korrupciót
– idézzük a dokumentumból.
Brüsszel mindeközben azt is kifogásolja, hogy súlyos gyanús esetén továbbra is előfordul, hogy a korrupciógyanús ügyekben a magyar hatóságok nem lépnek fel határozottan a magas rangú tisztviselőkkel, valamint környezetükkel szemben. Vagy ha indul is vizsgálat, az elszámoltathatóság nem biztosított, például nem indul büntetőeljárás a vélelmezett bűncselekmények esetében.
A tömegtájékoztatás szabadságának korlátozása, a civil társadalmi szervezeteket övező ellenséges környezet, valamint az átláthatóságra és a közérdekű információkhoz való hozzáférésre vonatkozó szabályok alkalmazásával kapcsolatos visszatérő kihívások is tovább gyengítették a korrupcióellenes keretet
– fogalmazta meg az Európai Bizottság, hogy Magyarországnak még mely területeken kell mindenképpen fejlődnie.