Gondoljunk csak arra, hogy egy ingatlan-adásvételi szerződés csak akkor lesz alkalmas arra, hogy az alapján a tulajdonjogunkat bejegyezzék, ha írásba van foglalva és egy ügyvéd ellen jegyzi – fejtette ki dr. Sáfrány Írisz.
Gazdasági társaságot szintén csak úgy lehet alapítani, ha az alapításhoz szükséges dokumentumokat írásba foglalják, ugyanis nagyon nehéz lenne egy szóban kötött társasági szerződést megküldeni a cégbíróság részére.
Vannak olyan szerződések, ahol az írásba foglalási kötelezettséget a jogszabály előírja, azonban ennek elmaradása esetén sem lesz érvénytelen a felek között létrejött megállapodás. Ilyen a munkaszerződés is.
A munkaszerződés érvénytelenségére, az írásbeliség elmaradása miatt, csak a munkavállaló hivatkozhat és ő is csak a munkaviszony létrejöttétől számított 30 napig.
Van, ahol a törvény enged kivételt, ilyen például a végrendelkezés, ahol főszabály szerint elő van írva az írásbeliség, azonban szóbeli végrendeletet tehet az, aki életét fenyegető olyan rendkívüli helyzetben van, amely írásbeli végrendelet tételét nem teszi lehetővé.
A szóbeli végrendelet akkor érvényes, ha a végrendelkező két tanú együttes jelenlétében a tanúk által értett nyelven végakaratát egész terjedelmében szóban – vagy jelnyelvet használó végrendelkező esetén jelnyelven – előadja, és egyidejűleg kijelenti, hogy szóbeli nyilatkozata az ő végrendelete.
A fenti példák pusztán pár olyan jognyilatkozat, ahol a jogszabály előírja az írásbeliséget, vagy logikusan csak írásban lehet érvényesen megtenni. Az olyan szerződéseknél, amelyek elbírálásához és a joghatás kiváltásához további hatóságok közreműködése szükséges, szinte sohasem lehet elkerülni az írásba foglalást.
Miért viszolygunk az írásba foglalástól?
Nem viszolygunk, hanem lusták vagyunk. A tipikus hozzáállás a „jól van az úgy" és a „mi baj történhet". Amikor pedig megtörténik a baj, mindenki fel van háborodva rajta, hogy bizonyítania kell az állításait.
Általános probléma, hogy az emberek nincsenek hozzászokva ahhoz, hogy leírják a megállapodásaikat, ennek lehet oka a lustaság, a jóhiszeműség, vagy az, amikor az ember abban a hitben van, hogy nem járhat pórul az adott szituációban.
A jogszabályok sok mindenre megoldást adnak, de a felek közötti megállapodások részletes tartalmát nem tudják helyettesíteni.
Az alábbiakban példákon keresztül bemutatható, hogy miért fontos az olyan szerződéseket és megállapodásokat is írásba foglalni, amikre a jogszabály nem írja elő kötelezően:
Eszter autója elromlik, elviszi egy szervizbe, ahol a szerelő azt mondja neki, hogy az autó hibás, a fékbetétek elkoptak és a szélvédő is megrepedt. A hiba kijavításának költsége 100.000 Ft. Eszter kifizeti a 100.000 Ft-ot.
Az autóért másnap visszamegy, látszólag az autó jó, a szélvédő ki van cserélve. Bár munkalapot nem kap, azonban a szerelő kiállít egy számlát, melyre az van írva: autójavítás. Eszter az autót elviszi, azonban észleli, hogy a fék továbbra sem fog. Elviszi egy másik szervizbe, ahol tájékoztatják, hogy a fékbetétek nem lettek kicserélve. Mit lehet ebben az esetben tenni?
Az első és legfontosabb minden jogvita során az, hogy aki állít valamit, annak a feladata bizonyítani azt.
Mi történik, ha Eszter visszamegy a szervizbe és számon kéri a szerelőt, hogy miért nem cserélte ki a fékbetétet? Jó esetben kiderül, hogy valami félreértés van, rossz esetben viszont a szerelő széttárja a karját és azt mondja, hogy fékbetétekről szó sem volt.
Ahhoz, hogy Eszter érvényesítse az egyébként jogos követelését, neki kell bizonyítania, hogy a szerelővel a fékbetétek cseréjében is megállapodott. Ennek hiányában nem tud igényt érvényesíteni.
Ha az autó leadásakor a felek nem állapodnak meg írásban, hogy mi fog elkészülni vagy rosszabb esetben az átadáskor nem írják le, hogy miért fizet az ügyfél, akkor utóbb igényt érvényesíteni rendkívül nehéz.
A fenti példában két ellentétes állítás állna egymással szemben a bíróságon és tanúk hiányában Eszter nem tudná igazolni, hogy a szerelővel miben egyeztek meg.
Másik példa, amikor Kriszta úgy gondolja, hogy fel szeretné újítani a lakását, ezért megkéri a szomszéd utcában lakó Zolit, – aki tudomása szerint vállal ilyen munkákat – hogy végezze ez a felújítást.
Megállapodnak abban, hogy Zoli a teljes lakás felújítását vállalja, ezért az anyag – és munkadíjra 7.000.000 Ft-ot kér. Kriszta át is adja a kért összeget, a felújítás megkezdődik, azonban a munkák nagyon lassan haladnak.
Kriszta és Zoli között ellentét alakul ki, mely hatására Zoli nem jön többet dolgozni és visszaad Krisztának 1.500.000 Ft-ot. Kriszta szerint a munka negyede sem lett elvégezve. Szerződést nem írtak, hiszen Zoli a szomszéd utcában lakik, tehát nem valószínű, hogy eltűnne és jó viszonyban is voltak eddig.
Az igényérvényesítés ebben az esetben azzal fog kezdődni, hogy Krisztának fel kell szólítania Zolit a munka folytatására. Ha erre Zoli nem hajlandó, akkor polgári peres úton követelheti vissza azt az összeget, amelyért Zoli nem végzett munkát.
Azt, hogy miben állapodtak meg, Krisztának kell bizonyítania. A „teljes lakás felújítás" nem jelent semmit. Ilyen esetben az utolsó szögig igazolni kell, hogy miben állapodtak meg.
Megtörtént bírósági peres eljárásban, hogy egy fürdőszoba felújítás tárgyában a bíró hiányolta, hogy a szerződés nem tartalmazta a telepített zuhanyzó alatti szigetelést, így álláspontja szerint ez nem képezhette a követelés tárgyát. Másik perben a beépített tégla márkáját tette vitássá az ellenérdekű fél.
A fenti példában ahhoz, hogy Kriszta a követelését alátámassza, szakértőt kell kirendelni, mivel az, hogy a felújítás milyen készültségi fokban van, ezért mennyi jár vissza a kifizetett összegből, szakkérdésnek minősül. A szakértőnek viszont tudnia kell, hogy mihez képest kell vizsgálnia a készültségi fokot.
A fenti példában Krisztának elég kevés esélye lenne az igényérvényesítésre.
(A D.A.S. JogSzerviz szakértője kétrészes írásának második részét hamarosan közöljük – a szerk.)
https://das.hu/