Megrengetheti a futballvilágot, ha kiderül: tényleg csalt a Manchester City

Az olaszhoz hasonló botrány alakul az angol labdarúgásban, főszerepben az utóbbi évek egyik legsikeresebb Premier League-csapatával, a Manchester Cityvel. A klubot hétfőn azzal gyanúsította meg a liga, hogy száznál is több pénzügyi szabályt szegett meg a 2009/2010-es idénytől a 2017/2018-asig bezárólag.

Ebben az időszakban a City három bajnoki címet meg egy FA Kupát nyert, és a hatvanas évek vége után először bekerült, majd egyre jobb eredményeket ért el és az elődöntőig jutott a Bajnokok Ligájában. A felfutó széria kezdete egybeesik a klub eladásával: 2008-ban vásárolta meg az Abu Dhabi United Group for Development and Investment (ADUG), egy Egyesült Arab Emírségek központú magántőkealap, amelynek tulajdonosa Manszúr bin Zajed al-Najan sejk, az abu-dzabi királyi család tagja és az elnöki ügyek minisztere. A sejk az egyik leggazdagabb klubtulajdonos a világon, egy korábbi becslés 16,8 milliárd fontra tette a vagyonát. Valószínű azonban, hogy egy még egy nála is jóval tőkeerősebb entitás áll az ADUG mögött: Abu-Dzabi kormányzata. Ez az úgynevezett Football Leaks során kiszivárgott és a német Der Spiegel által nyilvánosságra hozott iratokból derül ki, amelyek szerint az ADUG a klubnak szánt kifizetéseit valójában a kormány egyik szervezete (EAA) hagyta jóvá. Ennek elnöke Abu-Dzabi de facto miniszterelnöke, Haldun al-Mubarak, aki egyben a Man City elnöke is.

• nem adott valós és fair képet az anyagi helyzetéről,
• nem közölte az összes részletet a játékosok és a menedzserek bérezéséről,
• megsértette az országos és az európai (azaz az UEFA által meghatározott) pénzügyi fair play-szabályokat és
• nem működött együtt a vele szemben zajló vizsgálatok során.

A PL részletekbe nem bocsátkozott a vádak felsorolásánál, azt azonban közölte, hogy mely időszakokra vonatkozóan rótta fel őket a Citynek. Ebből pedig a brit sajtó szerint kikövetkeztethető, hogy olyan ügyekről van szó, amelyek már korábban is ismertek voltak.

A vádak négy csoportra oszthatók, az első arra vonatkozik, hogy a klub trükközött a kereskedelmi és szponzori szerződések összegével: a valósnál jóval magasabb értékűnek tüntette fel őket, a pénzek pedig valójában nem a partnereitől, hanem a tulajdonosától érkeztek. Azzal, hogy tulajdonosi jövedelmet szponzori bevételként álcázták, a pénzügyi fair play szabályozása alapján többet költhettek a játékosaikra.

A második csoportba tartozók arról szólnak, hogy a City mesterségesen csökkentette az üzemeltetési költségeit úgy, hogy egyes alkalmazottainak – az akkori menedzser Roberto Mancininak és Yaya Touré ügynökének – részben hivatalosan, részben titokban adott fizetést. Ők nemcsak a klubbal, hanem a tulajdonos egy másik cégével is szerződéses kapcsolatban voltak, s a bérük egy részét attól kapták – ez az összeg pedig természetesen nem jelent meg a klub könyvelésében.

A vádak harmadik csoportja értelmében mindez a pénzügyi szabályok megszegéséhez vezetett, míg a negyedikben a PL azt veti a klubvezetés szemére, hogy a gyanús ügyek kivizsgálása során hátráltatták a munkájukat.

A Premier League bejelentése szerint a vádakat egy háromtagú független bizottság vizsgálja majd ki. Ennek vezetője a liga bírói testületének elnöke, Murray Rosen, ő választja majd ki a munkatársait, akik közül az egyik biztosan pénzügyi szakember lesz. A meghallgatásokat a nyilvánosság kizárásával tartják majd, határidőt pedig nem szabtak nekik.

Jártunk már itt

A vádak azért ismerősek, mert jó részükről – arról, hogyan igyekezett félrevezetni az európai szövetséget a pénzügyi fair play-szabályok betartásával kapcsolatban a klub – a Der Spiegel a kiszivárgott dokumentumok feldolgozása során, még 2018-ban beszámolt. Az UEFA ennek nyomán vizsgálódni kezdett, és azt állapította meg, hogy a City 2012 és 2016 között súlyosan megszegte az előírásokat, 2020 februárjában pedig úgy határozott, hogy két évre kizárja a csapatot az európai kupákból, továbbá 30 millió eurós bírságot is kiszabott rá.

Néhány hónappal később a svájci székhelyű nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) azonban jelentősen csökkentette a büntetésüket: elindulhattak a Bajnokok Ligájában – ahol aztán döntőig meneteltek, ott azonban kikaptak a Chelsea-től –, a pénzbüntetésüket pedig 10 millió euróra csökkentették. A szervezet szerint az UEFA vádjai megalapozatlanok voltak, vagy az ügyek, amelyekre vonatkoztak, már elévültek.

Különbség az UEFA és a Premier League eljárása között, hogy az utóbbi esetében a vizsgálóbizottság döntésével szemben csak nemzeti kereteken belül fellebbezhet majd a City, amennyiben elmarasztalják, a CAS-nál nem.

Mi sül ki ebből?

A PL gyakorlatilag bármilyen büntetést kiszabhat a szabályszegő klubokra. Ezek közül a legenyhébb a feddés, de szóba jöhet pénzbüntetés, pontlevonás – akár visszamenőleg is –, felfüggesztés vagy kizárás az első osztályból. Ezeket bármilyen módon kombinálhatják is a döntnökök, akik akár úgy is határozhatnak, hogy elveszik a Citytől a vizsgált időszak alatt megszerzett trófeáit.

A jogi eljárás nem ér majd véget egyhamar, szakértők szerint hónapokig, de akár évekig is elhúzódhat. Amíg a vizsgálóbizottság meghallgatásai zajlanak, a klub továbbra is szerepelhet a PL-ben és részt vehet a Bajnokok Ligája küzdelmeiben is, ahol a tavaszi szezon kezdetén a Szoboszlai Dominiket és Willi Orbánt is foglalkoztató RB Leipziggel mérkőznek majd meg a legjobb 16 között.

A testület döntése azonban a későbbiekben kihathat a csapat európai szereplésére is, hiszen a PL szabályai között ott van, hogy a bajnokságban induló csapatoknak meg kell felelniük többek között az UEFA szabályozásának is. Ha pedig bebizonyosodik, hogy UEFA-előírásokat hágtak át, lehetséges, hogy az európai szövetség nem adja ki nekik a részvételhez szükséges licencet. Ez azonban korántsem biztos, hiszen a Paris-Saint Germain is ott van a BL-ben, holott kétszer is büntették a pénzügyi fair play szabályainak megsértése miatt, és a Real Madrid is címvédőként küzdhet a sorozatban, pedig még mindig nem lépett ki az európai Szuperliga-projektből.

Lehetséges, hogy az ügy egyes következményeivel még a hivatalos döntés előtt szembe kell azonban néznie a Citynek, például azzal, hogy a jelenlegi menedzser, Pep Guardiola hogyan értékeli a saját helyzetét. A spanyol edző hétfő óta nem nyilatkozott – először várhatóan a hétvégi, Aston Villa elleni bajnokit megelőző sajtótájékoztatón faggathatják az újságírók –, de tavaly már kijelentette: amennyiben kiderül számára, hogy félrevezette a klub a pénzügyi megfeleléssel kapcsolatban, felmond. „Miért védtem meg a klubot és az embereket? Mert velük dolgozom. Amikor megvádolják őket valamivel, megkérem őket: »avassatok be«. Akkor elmagyarázzák és hiszek nekik. De közöltem: »Ha hazudtok nekem, másnap már nem leszek itt. Lelépek, és többé nem leszek a barátotok. Azért bízom bennetek, mert az első naptól kezdve száz százalékig hiszek nektek és ezért védem meg a klubot«” – nyilatkozta májusban.

Súlyos következmények

A szakértők egybehangzó véleménye az, hogy a City esete példa nélküli az angol futball történetében. A dolgot külön pikánssá teszi, hogy a közelmúlt egyik legsikeresebb csapata áll a középpontjában, amelynek jelentős szerepe volt abban, hogy a Premier League világszerte még népszerűbb legyen. Ám az, hogy a gyakorlatilag határ nélkül költekezhettek arab pénzből – és így olyan labdarúgókat tudtak megszerezni, mint Carlos Tévez, David Silva, Touré, Agüero, Kevin de Bruyne vagy Erling Haaland –, megborította az erőviszonyokat mind az angol, mind az európai labdarúgásban.

„Ha bebizonyosodik a csalás, az káros hatással lesz az angol foci domináns csapatára, az abu-dzabi tulajdonosokra, az állami tulajdonú csapatok koncepciójára és az eszmére, amely szerint egy ez tisztességes verseny” – foglalta össze a lehetséges következményeket Dan Roan, a BBC futballszakírója.

Addig is, a Manchester City kiáll amellett, hogy nem tett semmi rosszat. A PL felvetéseire reagáló közleményükben azt írták, meglepték őket a vádak, hiszen maguk is közreműködtek a vizsgálat során és rengeteg részletes anyagot bocsátottak rendelkezésre. Úgy fogalmaztak, üdvözlik a független bizottság általi felülvizsgálatot, amely elfogulatlanul tekinti majd át a megcáfolhatatlan bizonyítékokat, amelyek alátámasztják az álláspontjukat. „Várjuk, hogy az ügy végre lezáruljon egyszer és mindenkorra” – tették hozzá.