Az orosz invázió után a forint látványosan gyengülni kezdett, kezdetben 360 forint volt egy euró, majd elment egészen 430-ig. A Pogi Podcast legújabb adásában Pogátsa Zoltán arra keresi a választ, mi miatt volt a forint az egyik leggyorsabban gyengülő valuta a világon 2022-ben; miért gyengült jobban, mint az orosz rubel, az ukrán hrivnya, a lengyel zloty, a cseh korona vagy a román lej, aztán pedig miért erősödött vissza a 390-es szint alá. (Az előző podcastrészről pedig itt írtunk.)
Jelentősen megnőtt a forint volatilitása: míg korábban jellemzően csak 1 forintot változott napi szinten az árfolyam, az elmúlt időszak hektikusságában nem volt ritka az sem, hogy 3 forintot is elmozdult egyetlen nap alatt – hívta fel a figyelmet Pogátsa Zoltán vendége, Pásztor Szabolcs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) habilitált egyetemi docense.
A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei a Napi.hu hírlevelében.
Ezután megkapja a Napi.hu Hírleveleit reggel és este.
Pásztor Szabolcs felemlegette, hogy a koronavírus európai kirobbanásakor, 2020 márciusában a gazdasági és egészségügyi bizonytalanság hatására hirtelen 330-ról 360 forintra gyengült az árfolyam, és csak akkor kezdett visszaállni, mikor a kormány intézkedéseket jelentett be. Hangsúlyozta, teljesen normális jelenségnek tekinthető, hogy a globális eseményekre reagál a magyar fizetőeszköz, különösen abban az esetben, ha az egy közvetlenül a szomszédos országban zajló háború.
Pásztor Szabolcs azt is egy kiemelkedő forintgyengítő momentumként emlegette, mikor tavaly októberben a gáz rettentő magas tőzsdei ára mellett sokan elkezdtek arra spekulálni, hogy Magyarország nem lesz majd képes finanszírozni az energiaigényét.
Pogátsa Zoltán hozzátette, a háború kirobbanásakor
- Magyarország devizatartaléka mintegy 3,5 hónapnyi,
- a lengyeleké több mint 7 hónapnyi,
- a cseheké pedig több mint egy évnyi importra lett volna elegendő.
A közgazdász hangsúlyozta, az sem tekinthető mindennapi helyzetnek, hogy a külső energiasokk hatására az energiaimportunk hirtelen a GDP több mint 12 százalékát teszi ki, miközben ez az arány általában 3 százalék.
Csalóka összevetés, politikai szlogenek
Az elmúlt néhány hónapban megjelent jó néhány cikk, amely – kissé gúnyosan – a megtámadott Ukrajna fizetőeszközével, a hrivnyával vetette össze a forintot, megállapítva, hogy még a háború sújtotta ország valutája sem gyengült olyan mértékben, mint a magyar. Pásztor Szabolcs szerint ez azonban túlságosan leegyszerűsítő összehasonlítás.
Ukrajnában fixált árfolyamrendszer van, ami azt jelenti, hogy a jegybank belő egy kívánatosnak gondolt árfolyamot, és minden lehetséges módon, különböző intervenciókkal próbálja az árfolyamot annak a kívánt szintnek a közelében tartani. Ez persze komoly fejtörést okoz a fixált árfolyamrendszert használó országok jegybankjainak, hiszen külső és belső hatások folyamatosan eltolnák az árfolyamot erről a bizonyos szintről
– mondta az NKE docense.
Pogátsa Zoltán hozzátette, tudomása szerint Ukrajnában és Oroszországban is bevezették a tőkekontrollt a háború kitörésekor. Ez pedig még könnyebbé tette az orosz és ukrán jegybank számára az árfolyam védelmét. Ennek fényében pedig a forint és a hrivnya összevetése legfeljebb jól hangzó politikai szlogenek gyártására felelhet meg.
A két szakértő abban egyetértett, hogy a cseh, a lengyel és román fizetőeszközzel való összehasonlításnak már van alapja. Márpedig ezekkel szemben is alulmaradt a forint.
Pásztor Szabolcs szerint a lengyel zloty, a cseh korona és a román lej is jegybanki intervencióknak köszönhette az erejét, miközben Magyarországon más szempontok élveztek prioritást.