NAÜ-küldöttség megy a zaporizzsjai atomerőműbe, az ukránok oldalán áll Erdogan – ez történt a háború 176. napján

Az ukrán elnöki tanácsadó, Olekszij Aresztovics szerint az orosz–ukrán háború patthelyzetbe került, amit az is mutat, hogy az orosz erők képtelenek jelentősebb eredményt elérni. Aresztovics arról is beszélt, hogy a megszállók több régióban is próbáltak előrenyomulni, de ez csak minimálisan sikerült. Hozzátette: néhány esetben az ukrán erők is előrébb jutottak. Az ukrán haderő szerint az oroszok sikertelenségét jelzi az is, hogy a Krímben állomásoztatott harci eszközök közül többet is visszább vontak, hogy csökkentsék az ellentámadásból származó károkat. Közben Vlagyimir Putyin orosz elnök leváltotta a fekete-tengeri flotta parancsnokát.

Az éjszakai bombázást követően csütörtök kora reggel újabb támadás érte Ukrajna második legnagyobb városát, Harkivot. A pusztításról képeket osztottak meg. A támadások következtében egy ember meghalt, 18-an pedig megsérültek, köztük egy gyerek is.

A reaktív páncél (ERA) csökkentené a beérkező lövedék hatékonyságát, de úgy tűnik, ez az orosz harckocsik esetében nem teljesen igaz. A brit hírszerzés szerint mindez azért lehetséges, mert az oroszok nem megfelelően helyezték fel ezeket a páncélokat a járművekre, amiket ezért könnyebb kilőni. A hírszerzés szerint nem zárható ki, hogy az Ukrajnában harcoló oroszoknak hiányos az ismeretük a páncélról, így aztán a karbantartást sem tudják elvégezni.

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) elfogadta Ukrajna meghívását, hogy küldöttséget vezessen a zaporizzsjai atomerőműbe – közölte Dmytro Kuleba külügyminiszter. „Hangsúlyoztam a misszió sürgősségét az oroszországi ellenségeskedések okozta nukleáris biztonsági fenyegetések kezelése érdekében” – tette hozzá a Guardian híre szerint. Az oroszok által megszállt, de ukrán személyzet által működtetett atomerőművet a háború alatt intenzív lövésekkel bombázták, és mindkét fél egymást vádolja a támadásokkal.

Mianmar Oroszországból importálna dízel- és fűtőolajat a délkelet-ázsiai országot irányító junta szóvivőjének szerda esti bejelentése szerint. „Megkaptuk az engedélyt az oroszországi üzemanyagimportra” – jelentette be sajtótájékoztatóján Zav Min Tun, olcsónak és jó minőségűnek nevezve az orosz árut. Elmondta, hogy a juntát vezető Min Aung Hlaing tábornok júliusi moszkvai látogatásán tárgyalt a szállításról, amely mianmari médiaforrások szerint szeptemberben kezdődne el az üzemanyaghiánnyal küszködő ország ellátására.

Észtországot kiterjedt kibertámadások érték, miután eltávolítottak egy szovjet emlékművet egy olyan régióból, amelynek lakossága túlnyomórészt orosz nemzetiségű. A Killnet orosz hackercsoport vállalta a felelősséget a támadásért, amely állítása szerint több mint 200 észt állami és magánintézmény hozzáférését blokkolta. Az észt kormány kitartott amellett, hogy a támadás hatása korlátozott volt, és "nagyrészt észrevétlen maradt", de azért elismerték, hogy "Észtországot 2007 óta a legkiterjedtebb kibertámadás érte".

Az ukrán külügyminisztérium frissített jelentést tett közzé az orosz veszteségekről az ukrajnai invázió kezdete óta. A minisztérium szerint legalább 44 300 orosz katona vesztette életét. A külügyi tárca Twitter-bejegyzésében az orosz csapatok harci eszközeinek veszteségeit is rendre közzéteszik:

Az ukrán elnöki hivatal osztotta meg azt a videót, amin Volodomir Zelenszkij ukrán elnök látható sebesült ukrán katonák között. A tájékoztatás szerint az elnök egy kórházat látogatott meg augusztus 18-án Lvivben. A találkozó során az elnök kitüntetéseket is átadott a katonáknak, akiket kézfogással üdvözölt.

Oroszország csütörtökön három hiperszonikus rakétákkal felszerelt harci repülőgépet telepített át a Balti-tenger partján fekvő kalinyingrádi exklávéjába. Az erősen militarizált kalinyingrádi régió az EU, valamint a NATO-tag Litvánia és Lengyelország közé ékelődött, amelyek határozottan támogatták Ukrajnát a Moszkvával folytatott konfliktusában, és nincs közös szárazföldi határa Oroszországgal. Csütörtökön „három Mig-31 típusú, Kinzsal hiperszonikus rakétákkal felszerelt repülőgépet telepítettek át a kalinyingrádi régióban lévő Cskalovszk repülőterére” – áll az orosz védelmi minisztérium közleményében. Közölték, hogy a gépek „éjjel-nappal harci szolgálatot” teljesítenek. Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki 2018-ban mutatta be a Kinzsal rakétát, „ideális fegyvernek” nevezte, amely a hangsebesség tízszeresével repül, így a rakétavédelem számára az elfogása rendkívül nehéz feladat. Oroszország júniusban konfrontálódott Litvániával, miután Vilnius megtiltotta a szankciókkal sújtott áruk vasúti tranzitját a szárazföldi Oroszországból Kalinyingrádba.

A Mediazona a BBC News oroszországi szolgálatával és egy önkéntesekből álló csapattal együttműködve folytatja az adatok gyűjtését az orosz hadsereg által Ukrajnában elszenvedett veszteségekről. Ezek a számok nem tükrözik a tényleges halálos áldozatok számát, mivel csak a nyilvánosan elérhető jelentéseket tudják áttekinteni – beleértve a hozzátartozók közösségi médiában közzétett bejegyzéseit, a helyi médiában megjelent beszámolókat és a helyi hatóságok nyilatkozatait. A harcban eltűnt vagy fogságba esett katonák száma szintén ismeretlen. Azonban még ezekből a korlátozott adatokból is kiderülhet, hogy mi történt az orosz hadsereggel az invázió során. A védelmi minisztérium csak kétszer, március 2-án és március 25-én hozta nyilvánosságra a veszteségeket, és 498, illetve 1351 elesett katonát ismert el. A harcban elesettek többsége az úgynevezett „etnikai köztársaságokból” származik, Dagesztán és Burjátföld áll az élen. Burjátföldön szinte naponta temetnek katonákat. Ennek több lehetséges magyarázata is lehet. A demográfia, a katonai szolgálathoz való eltérő hozzáállás, az ezekben a régiókban található katonai egységek nagy száma, az alacsony bérek és a munkanélküliségi ráta mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a hadsereg vonzóvá váljon a fiatal férfiak számára.

Mintegy hatszáz fős ukrán veszteségről számolt be szokásos napi tájékoztatóján az orosz védelmi minisztérium szóvivője csütörtökön, Moszkvában. Igor Konasenkov altábornagy állítása szerint a meggyilkolt katonák közül kilencven külföldi volt. Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 267 repülőgépet, 148 helikoptert, 1757 drónt, 366 föld-levegő rakétarendszert, 4340 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 800 rakéta-sorozatvetőt, 3312 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 4938 különleges katonai járművet veszítettek.

A zaporizzsjai atomerőmű – Európa legnagyobb atomreaktora – körül továbbra is fokozódik a feszültség, ezért az Ukrán Hidrometeorológiai Intézet tudósai szimulálták az atomerőműben bekövetkező nukleáris katasztrófa sugárzásának terjedését. A tudósok megállapították, hogy az elmúlt napok időjárási körülményei mellett a radioaktív szennyeződések egészen a Balti-tengerig, északra, Észtországig, Lettországig, Litvániáig és Lengyelországig, valamint Belaruszig is eljuthatnak. Nyugat felé haladva a radioaktív szennyeződések Moldovába, Romániába, Szerbiába, Szlovákiába, Magyarországra és a Cseh Köztársaságba jutnának el.

A Donyec-medencei szakadár köztársaságok hatóságai szerint csütörtökön több települést ért ukrán tüzérségi támadás. A luhanszki régióban lévő Szvitlodarszkban három polgári lakos – köztük egy gyerek – életét vesztette, további 12 pedig megsérült, amikor vízosztáshoz összegyűlt embereket értek találatok. A Donyecki Népköztársaság 13 településére 379 tüzérségi lövedéket lőttek ki.

Két orosz harci repülőgép megsértette csütörtökön Finnország légterét Porvoo város térségében – közölte a finn védelmi minisztérium, amely két MiG-31-es típusú vadászrepülőgépet gyanúsít azzal, hogy illegálisan behatolt a finn légtérbe a Finn-öböl felett. Az incidens mindössze két percig tartott, amikor a gépek nyugati irányba repültek egy kilométert a reggeli órákban. A finn légierő riasztotta egységeit a repülőgépek azonosítására. A védelmi minisztérium hozzátette, hogy a határőrség vizsgálatot indított az ügyben.

Az ukrán és török elnök, valamint az ENSZ főtitkárának lvivi találkozója során az Azov-ezred katonáinak családjai végigvonultak a városon, és szeretteik hazatérését követelték. Az ezred katonáinak egy részét Oroszország tartja fogva azóta, hogy május közepén feladták a hetek óta védett mariupoli acélművet. A családok felszólították Oroszországot, hogy tartsa be a hadifoglyokkal való bánásmódról szóló genfi egyezményt, és biztosítsa szeretteiknek, amire szükségük van.

Recep Tayyip Erdogan török elnök csütörtökön közölte, hogy ukrán kollégájával, Volodimir Zelenszkijvel és António Guterres ENSZ-főtitkárral háromoldalú megbeszélésen megvitatta az Ukrajna és Oroszország közötti háború befejezésének lehetséges módjait. Az ukrajnai Lvivben tartott találkozó után Erdogan elmondta, hogy megbeszélést folytattak arról, hogy az ENSZ által közvetített gabonaexport-megállapodás által teremtett pozitív légkört felhasználják a tartós béke megteremtéséhez. A török elnök közölte továbbá, hogy megvitatták a hadifoglyok kicserélésének lehetőségét Ukrajna és Oroszország között, és hogy később fel fogja vetni a kérdést Vlagyimir Putyin orosz elnöknek is. „Nagy jelentőséget tulajdonítunk ennek a kérdésnek” – mondta Erdogan. A török államfő azt is jelezte, hogy országa bár továbbra is keresi a megoldást a konfliktusra, alapvetően ukrán barátai mellett áll. A hármas találkozón felmerült a Zaporizzsjai Atomerőmű ügye is, ezzel kapcsolatban Erdogan kifejtette, hogy aggódnak és nem akarnak egy újabb Csernobilt. A török elnök lvivi látogatása arra is alkalmat nyújtott, hogy a két ország egy olyan megállapodást kössön, mely szerint Törökország vállalja a háború által lerombolt ukrán infrastruktúra újjáépítését.

Az orosz-ukrán háború eseményeit követő hírfolyamunkat alább találja: