Az európai kontinens folyóin és csatornáin minden egyes itt élőre vetítve évente több mint egy tonna árut szállítanak el a folyami szállító cégek, ezzel évi 80 milliárd dollárral (ez a magyar GDP nagyjából felének felel meg) járulnak hozzá a régió gazdaságához - írja a Bloomberg az Eurostat adataira hivatkozva az európai folyók kritikus állapotáról szóló cikkében.
A jelenlegi vízhiány rosszabb, mint a 2018-as, amely akkor csak a Rajnán kiesett szállítások miatt ötmilliárd euró kárt okozott - mondja Albert Jan Swart, a holland ABN Amro Bank NV közlekedéssel foglalkozó elemzője.
A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei a Napi.hu hírlevelében.
Ezután megkapja a Napi.hu Hírleveleit reggel és este.
Még a szakma legrégebbi motorosait is meglepték a következmények, amelyekben persze közrejátszik az egyébként is megugrott infláció. Günther Jägers, a Rajnán is hajózó Reederei Jaegers GmbH igazgatója megdöbbent, amikor augusztus elején egy nap alatt 30 százalékkal drágult a szállítás díja.
Van, amire nincs válasz
Miközben a Jägershez hasonló vállalatok megemelhetik a tonnánként felszámított szállítási díjaikat, az alacsony folyami vízállás ellen nem tudnak semmi tenni. Kénytelenek kisebb terheléssel, alacsonyabb merüléssel hajózni. És nincs enyhülés a láthatáron, a meteorológusok nem ígérnek esőt.
Sőt a klímaváltozás előrehaladásával a helyzet várhatóan rosszabbá válik. Az európai folyórendszer alapvetően az Alpok gleccseriből nyeri a vizét, ám a jégfolyamok elkeskenyedtek. Az Alpok régiója a XIX. század második fele óta két Celsius-fokkal lett melegebb, ami kétszerese a világátlagnak - derül ki az European Environment Agency adataiból.
Mostanra kialakult egy önmagát erősítő folyamat. A gleccserek keskenyebbé válásával felszínre kerültek a sziklák, amelyek elnyelik a napsugárzást szemben a jéggel, ami visszaveri. Így gyorsul a felmelegedés - a tudósok szerint 2050-re felére csökkennek az Alpok jégsapkái és az évszázad végére majdnem teljesen eltűnhetnek a gleccserek.
A szél se úgy fúj, mint régen
Az Atlanti-óceán felől kelet felé a magas légkörben áramló légmozgások zavarai szintén hozzájárulnak a szárazságok kialakulásához - vélik a német DWD időjárási szolgáltató szakértői. Olyan gátak alakulhatnak ki ebben, ami a magas nyomású zónák tartósabb kialakulásához vezet Nyugat-Európa felett. Ez hosszú felhőmentes időszakokhoz vezet.
Az emberek bizonyos fokig tudnak alkalmazkodni mindehhez, ám nem tudják felvenni azt a tempót, amelyet a klímaváltozás diktál - mondja Fred Hattermann, aki a klímának a vízellátásra gyakorolt hatásával foglalkozik a Potsdam Institute for Climate Impact Research kutatóintézetben. Vészjóslóan megjegyzi, hogy a meglepetések tovább fognak jönni egymás után.
Úgy tűnik, a Dunát megvédte a kormány
A Bloomberg elemzése alapján a Duna esetén Bulgáriában, Romániában és Szerbiában nehéz a helyzet, Magyarországról nem tesznek említést. A legkritikusabb helyzet Zimnicea környékén a román-bogár határ mentén, illetve lejjebb, Csernavodánál alakult ki. Ez még az Ukrajnába irányuló szállításokat is érinti.
A mostani a legnehezebb helyzet az elmúlt 20 évben - állapította meg Gabriel Techera, Transport Trade Services, Románia legnagyobb folyami szállítási vállalatának befektetői kapcsolattartásért felelős vezetője. És a bajok a turizmust sem hagyták érintetlenül: például egy német üdülőhajó útját a Duna-delta vidékéről Passauba törölni kellett az alacsony vízállás miatt, az utasok Bukarestben repülőre szálltak.
Szerbiában a szén- és olajszállítások lebonyolításához nélkülözhetetlen, hogy hajózható maradjon a folyó - derül ki Tomislav Momirovic infrastruktúráért felelős miniszter szavaiból. Jelenleg versenyt futnak az idővel, hogy kihasználják a hajózásra rendelkezésre álló folyót, mert ha kerülőt kell tenni a szállítmányokkal, az tovább növeli az energiahordozók árát.