Brüsszel és a szankciók miatt kellett fenntartani és ugyanezért kellett kivezetni is a benzinárstopot is – utólag így magyarázza a kormányzat a 13 hónapig érvényben lévő ársapkát, bár egyik indok sem igaz. Szimpla kampányfogás volt, amit bevezetésekor még Orbán Viktor is kockázatosnak tartott, de az utolsó pillanatig kitartott mellette, így végül az intézkedés 8 hónappal túlélte a választást.
A rezsicsökkentés csökkentése után újabb kormányzati nyelvújítást, a benzinárstop stopot kell megszoknunk, meg azt, hogy a kedd este még egységesen 480 forintos literenkénti benzin- és gázolajár helyett már 641 forintért lehet benzint és 699 forintért gázolajat tankolni – már, ahol van mit, hiszen az ellátási gondok a hatósági ár eltörlésével nem múlnak el azonnal.
Ársapka már nincs. De mikor lesz benzin?
Attól még, hogy megszüntették a két kiválasztott üzemanyag hatósági árát, varázsütésre nem áll helyre az ország benzin- és gázolajellátása. A Mol szerint is hetekig tarthat, míg termelési oldalról enyhíteni tudnak a helyzeten, a teljes stabilizálódás pedig hónapokat vehet igénybe. A kormány addig is hárítja a felelősséget, és a káosz okozójaként a saját, felelőtlen intézkedései helyett megint Brüsszelre mutogat.
A benzinárstop eltörléséről szóló rendkívül bejelentés során Gulyás Gergely miniszter és Hernádi Zsolt Mol-vezér sűrűn hangoztatta, hogy a kényszerű lépés indoka az utóbbi napokban a kutakon kialakult káosz és üzemanyaghiány volt, amit többek között arra vezettek vissza, hogy hétfőn élesedett az EU olajembargója és orosz olajra megállapított árplafon.
Gulyás Gergely igyekezett – a kormánypárti média kórusával összhangban – minden felelősséget Brüsszelre és az Oroszországra kivetett uniós szankciókra hárítani. Még akkor is, ha Magyarország mentességet kapott például az olajembargó alól. A hvg.hu kérdésére Hernádi Zsolt is azt mondta, a szankciók miatt szűnik meg az ársapka, és Gulyás Gergely is ezt állította:
© Túry Gergely
A brüsszeli szankciók eredménye az, hogy a 480 forintos árat már nem tudjuk az ország benzinkútjain a magyar családoknak a továbbiakban biztosítani. A kőolajszankciók hatályba lépése után két nappal ezért a kormány a Mol javaslatát megfogdva a benzinárstopot megszünteti.
Sőt, Hernádi előkészítette az újabb, csak hónapok múlva időszerű brüsszelezést, mondván: a cél, hogy a februárban életbe lépő újabb uniós szankciókra felkészüljön a piac. "Két hónap múlva újabb kritikus helyzettel kell szembenézni a sokkszerű uniós szankciók miatt" – mondta, sokkszerűnek nevezve azokat, miközben már fél éve tudni lehet, hogy februárban februártól az orosz kőolajtermékekkel nem lehet kereskedni.
Érdekes, hogy a benzinárstop eltörlését Brüsszellel és az uniós szankciókkal magyarázó kormányzat nemrég még a fenntartását indokolta ugyanezzel. A november 9-i kormányinfón Gulyás például arról beszélt, hogy "szankciós infláció" van, és mivel jövőre felére kell csökkenteni az inflációt, ezért marad a "rezsicsökkentés", az árstopok és a kamatstopok. Előzőleg, a szeptember 17-i kormányinfón pedig azt mondta,
a háború és a szankciók együtt vezettek a magas inflációhoz és az üzemanyagár-emelkedéshez, valamint a kamatok megnövekedéséhez, és amíg szankciók vannak, a helyzet nem javul, ezért meghosszabbítják a benzin- és élelmiszerárstopot, és a kamatstopot is.
Vagyis a benzinárstopot a háborús- és szankciós infláció "ellenszereként" igyekezett feltüntetni a kormány, pedig a bevezetéskor, 2021 novemberében még nemhogy a szankciók nem voltak sehol, de Oroszország is csak több mint három hónappal később támadta meg Ukrajnát. Ez nem zavarta a kormányzatot, de – biztos, ami biztos –, Gulyás most egy újabb indokot is elővett, a Covid utáni inflációs hatást.
Hernádi Zsolt és a Gulyás Gergely a benzinárstop eltörlésének bejelentésekor
© Túry Gergely
Pedig a benzinárstop 13 hónappal ezelőtti bevezetése a kormányzat részéről nem volt más, mint vegytiszta kampányfogás. Az akkor bőven 500 forint feletti üzemanyagárak mellett ez igazi, választások előtti hangulatjavító intézkedés volt, amit eredetileg 3 hónapra terveztek bevezetni, majd folyamatosan meghosszabbították, végül a 480 forintos árplafonról szóló kampányfogás több, mint 8 hónappal túlélte a célt, az idén áprilisi választást.
| Mit ígért a benzinárstoppal a kormány: | Ehhez képest mit sikerült elérni: |
| 3 hónapig lesz hatályban | 13 hónapig volt végül hatályban |
| érdemben fékezi majd az inflációt | csökkenés helyett rekordmagasságba nőtt az infláció |
| a megszűnő import miatt ellátási bizonytalanság, korlátozások, bezárt, kiürült benzinkutak | |
| a csőd szélére kerülő kisbenzinkutak | |
| hatalmas sorok, frusztrált alkalmazottak, dühös tankolni vágyók | |
| visszaéléshullám, trükközés, csalás |
Érdemes kiemelni tehát, hogy az ársapka kampányfogás volt, nem pedig kampányígéret. A kampányban tett konkrét ígéretek és vállalások túlnyomó többsége ugyanis még eddig sem bírta, hiszen azokat a Fidesz és a kormányzat már jóval korábban megszegte. Elég csak arra gondolni, hogy míg a Fidesz azzal riogatott, hogy ellenzéki győzelem esetén megszorítások és adóemelés jön, és eltörlik a rezsicsökkentést, addig nyáron mégis ők fékezték le a rezsicsökkentést és szüntették meg a katát.
Az Orbán-kormány első 100 napja: stratégiai hazugság és ámítás
Választási programja ezúttal sem volt a kampányban a Fidesznek, ígérete viszont igen. Egy kivétellel mindet meg is szegte. Mérlegen az ötödik Orbán-kormány első száz napja. Mi jellemzi leginkább ezt az időszakot: csalás és ámítás, sodródás vagy sikeres válságkezelési stratégia? Döntse el az olvasó, szavazzon a cikk végén!
Az üzemanyag ársapkához viszont sokkal tovább, az utolsó utáni pillanatig ragaszkodott a kormányzat, holott – ezt Hernádi kedden is elmondta –, a Mol többször figyelmeztetett a veszélyekre. És nemcsak a Mol, hanem a kormány gazdaságpolitikáját ismét kemény szavakkal bíráló Matolcsy György jegybankelnök is. Sőt az utóbbi hónapokban már Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is az árstopok megszüntetését sürgette, noha májusban, a miniszterjelölti meghallgatásán még lelkesen támogatta Orbán Viktort, jelezve, mit is akar a kormány:
továbbra is kanyarban előzni.
Érdekes, hogy az árstopok és a benzinársapka veszélyeit, kockázatait bő egy évvel ezelőtt még a kormányzat, sőt maga a miniszterelnök is pontosan látta. Olyannyira, hogy tavaly októberben, amikor az eredetileg a Jobbik által javasolt benzinár-befagyasztás ötletét elvetették, Orbán Viktor még arról beszélt a parlamentben, hogy bár a felvetés “logikus”, nem véletlen, hogy a kormány egyelőre nem zárja ki ezt a lehetőséget, de nem is vezeti be. Orbán akkori érvelése szerint máshol is legfeljebb időlegesen merik ezt megtenni, mert
az árbefagyasztás egy olyan lépés, amelyből nagyon nehéz visszajönni, és összevissza hatásmechanizmusok járnak vele együtt a gazdaságban, és ha azt nem monitorozzuk előre jól, akkor lehet, hogy több kárt okozunk, mint amennyi hasznot hajtunk".
(Nyitóképünk illusztráció)