Oroszország komoly támadásra készül - mondják az ukránok, és ennek van is alapja

Már most is füstölgő romhalmaz a korábban 70 ezres Bahmut városa, amelyet az utóbbi hetek leghevesebb harcaiban védenek az ukrán haderő egységei az orosz megszállók ellen. A CBS helyszíni riportjában is jól hallani a belövéseket és látni a pusztítást. A várost ugyan még nem sikerült elfoglalnia az oroszoknak, de intenzíven próbálkoznak az ostromgyűrű bezárásán, az utánpótlási útvonalakat pedig tűz alatt tartják.

Egy évvel ezelőtt az amerikai hírszerzés már javában verte a harci dobokat, és figyelmeztetett a bekövetkező támadásra, miközben a magyar miniszterelnök éppen a kofferját pakolta a másnapi moszkvai útra, hogy helyet foglalhasson minden idők leghosszabb tárgyalóasztalánál. Azóta már természetesen jóval okosabbak vagyunk, látjuk, hogy szabad szemmel látható eredménye nem nagyon lett a jégtörő-diplomáciának.

Nem sokkal később elindult a teljeskörű invázió, ami hamarosan, éppen az évforduló közeledtével újabb lendületre kaphat - legalábbis erre készül az ukrán vezetés. Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács főtitkára a SkyNewsnak úgy nyilatkozott, hogy az elkövetkező két-három hétben jelentős eszkalációra készülnek a fronton. "A legkeményebb harcok még hátravannak, a következő pár hónap könnyen eldöntheti a háború kimenetelét" - lőtt el egy erősen ködszurkálós mondatot az ukrán tisztviselő. Az viszont kétségtelen, hogy a Donbaszban és a front déli, Zaporizzsja, valamint a Herszon környékén húzódó szakaszán is rendkívül intenzív harcok dúlnak jelenleg is.

Mielőtt feltankolnak

Van ok a sietségre, a kijevi francia nagykövet azt mondja, összesen 321 harckocsi leszállítását ütötték le a nyugati országok. Köztük 31 amerikai M1 Abramset, 14 német Leopard 2-est, továbbá számos egyéb páncélozott harcjárművet, csapatszállítót, valamint az amerikai Patriot-rakétarendszert is bevasalhatja hamarosan Ukrajna támogatóitól. Ezek leszállítása (különösen az Abramsek esetében) azonban az ukrán személyzet kiképzése miatt heteket, de akár hónapokat is igénybe vehet.

Az F16-os vadászgépek szállítására még vagy egyértelmű nemet mondtak a nyugati vezetők, vagy azt hangoztatják, hogy először a már nagy nehezen tető alá hozott harckocsi-szállítások érjenek célba, vagy azzal hárítanak, hogy ez a kérdés egyelőre fel sem merült. Macron francia elnök mindenesetre már elejtett egy félmondatot arról, hogy "semmi sincs kizárva".

A páncélozott járműveken túl az Egyesült Államok további kétmillió dollár értékű szállítmány összeállításán dolgozik, melyben a Patriot-rendszerhez szükséges részelemek, tankelhárító Javelin-páncéltörők és precíziós lőszerek is szerepelnek. A Ukraine Security Assistance Initiative (USAI), vagyis Támogatási Kezdeményezés Ukrajna Biztonságáért elnevezésű alap lehetővé teszi, hogy a szövetségi készletek helyett egyenesen a piaci szereplőktől szerezhessék be a fegyvereket. A csomagokban ezen kívül számos egyéb fegyverrendszer, kiegészítők, drónok, radarrendszerek és orvosi felszerelés is szerepelnek. A februári teljeskörű invázió megindítása óta Ukrajna több mint 27 milliárd dolláros támogatást kapott hadieszközökre, csak az Egyesült Államoktól.  

Ukrajnának a 300 kilométeres hatótávolságú ATACMS taktikai rakétarendszer szállítására vonatkozó kérését elutasították, viszont az USAI alapból olcsó, kisméretű precíziós bombákat (GLSDB) vásárolhatnak a gyártó Boeingtől. A GLSDB robbanófeje a kisméretű GBU-39, egy GPS-irányítású siklóbomba, amelyet kombinálnak az M26 rakétarendszerrel. A robbanófej indítás után leválik a rakéta hajtóművéről, és saját műholdas navigációs rendszerét használva csapódik az akár 1 méter átmérőjű célba, 150 kilométeres hatótávolságban. A GLSDB navigációs rendszere elkerülheti az elektronikus zavarótevékenységet és zord időjárási körülmények között is használható, elsősorban páncélozott járművek ellen.

Lélegzetvételnyi idő

Ilyen körülmények között Moszkva lépéskényszerbe került, főleg hogy Németország oda-visszatáncolásával némi időt is nyert a felkészülésre. Márpedig az orosz hadsereg az ukrán védelem szerint csak arra vár, hogy a hideg idő miatt az ukránok elveszítsék a kezdeményező pozíciót és egy ideiglenes nyugalmi állapotban átcsoportosíthassanak és feltölthessék jelentős veszteségeket szenvedett egységeiket.  

A Bahmut-Szoledár (ezutóbbit már elfoglalták az oroszok) tengelyen zajló jelentős harcok célja a Donbasz oblaszty ukrán ellenőrzés alatt álló részén fekvő két nagyobb város, Kramatorszk és Szlavjanszk elfoglalása lehetne. Ez persze egyelőre még nagyon távlati cél, de láthatóan a harctéri aktivitásból is úgy tűnik, hogy ez az irány. Délen pedig Herszon és Mikolajiv szerepelnek hasonló célpontoként.

A Donbaszban a legádázabb harcok jelenleg is Bahmut, Avgyijivka és Vuhledár környékén zajlanak, de nem csak az oroszok támadnak. Több ukrán ellentámadás zajlik délen Herszon, északon pedig Kreminna térségében, Luhanszk oblasztyban. Miközben nem sokkal délebbre Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport vezetője bejelentette, hogy elfogalták a Bahmuttól északra fekvő Blahodatne települést. Donyeck város déli részén pedig Vuhledár külvárosában haladnak előre az oroszok.

Logikusnak tűnik tehát orosz nézőpontból, hogy a már eddig is jelentős veszteségeket okozó nyugati fegyverszállítmányok új szintre emelése előtt döntő csapást mérjenek az ukrán ellenállásra. Nem engedhetik meg, hogy a Leopardokkal, Abramsekkel és számos egyéb nyugati páncélossal megtámogatott ukrán erők visszaszerezzék a kezdeményezést még a Bahmut-Szoledár vonalon is, sőt akár területeket szerezzenek vissza Donbaszban és Luhanszkban. Arról nem is beszélve, hogy ha az új kapacitások, ne adja az ég, vadászgépekkel is kiegészülve képesek legyenek kiemelt célpontként kezelni a Krím-félszigeten állomásozó orosz erőket. 

Megint felcsavarják a háborút

Az ukrán vezető tisztviselők részéről nyilván lehet számolni azzal is, hogy a harctéri állapotok bemutatásával újabb és egyre széleskörűbb fegyverszállítmányok indítására akarják ösztönözni a támogatóikat, ugyanakkor az orosz fél aktivitása és az újabb orosz mobilizációról szóló hírek (350 ezer fős állománybővítés) igazolni látszanak az ukrán védelmi rezsim állításait.

Bár az orosz propaganda igyekszik a fagyoskodó Európát lejáratni, Oroszország számára jelentős véráldozattal jár már mostani harci cselekmények fenntartása is, bár a felek csak egymás veszteségeiről hajlandóak beszámolni, így hiteles forrás nem nagyon áll rendelkezésre.

A norvég védemi erők számításai szerint mindenesetre január 23-áig 180 ezres orosz veszteségekkel számolnak, az ukrán erők veszteségeit pedig 100 ezer fölé taksálják. A katonai veszteségeken túl pedig 30 ezer ukrán civil halálát regisztrálták - állítja Eirik Kristoffersen, a norvég védelmi erők parancsnoka, aki arra azonban nem tért ki, hogyan jöttek ki ezek a számok.